Pegasus-ügy: egyre több az elvarratlan szál

Nem kommentálta lapunknak a belügyi tárca Kósa Lajos szavait, aki elárulta, hogy épp a belügy vette meg az izraeli Pegasus nevű kémszoftvert. A jobbikos Stummer János a program fejlesztőjéhez fordult.

A jövő hétre ismét behívatná Pintér Sándor belügyminisztert a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ellenzéki vezetése, hogy kérdéseket tegyenek fel a Pegasus-ügyben – tudta meg lapunk. Ennek az ad különös aktualitást, hogy a minap a honvédelmi és rendvédelmi bizottság ülése után Kósa Lajos fideszes elnök az RTL kérdésére elárulta, hogy a Belügyminisztérium vásárolt az izraeli kémszoftverből. Stummer János jobbikos bizottsági elnök azt mondta, a nemzetbiztonsági bizottság ülésén ugyan „minden bizonnyal felmerül” a Pegasus-ügy, ám a témában biztosat csak tényfeltáró bizottság állapíthat meg. Ennek joga lenne a konkrét, titkos megfigyelési ügyek aktáiba is belenézni, ám ezt eddig a Fidesz frakció bizottsági többsége rendre megakadályozta.

Stummer János tegnap levélben kereste meg a szoftver izraeli fejlesztőjét, az NSO Groupot a többi között azt firtatva, hogy indult-e valamilyen vizsgálat az NSO-n belül a termék magyarországi használatával kapcsolatban, illetve fontolgatják-e a szerződés felbontását a magyarországi partnerrel. (Az NSO már a múlt héten – igaz konkrét ország említése nélkül – jelezte, hogy akár szerződést is bonthatnak azzal a kormánnyal, amely nem az eredeti célokra, tehát a terrorveszély elhárítására, bűnmegelőzésre használja a programot).

Mint arról beszámoltunk, az Amnesty International és egy nemzetközi oknyomozó újságíró csoport a nyár közepén hozta nyilvánosságra, hogy az izraeli cég az okostelefonok feltörésére alkalmas „Pegasus” kémszoftverét az izraeli védelmi minisztérium áldásával egy sor autoriter államnak értékesítette, amelyek utána emberi jogi aktivistákat, civileket, újságírókat vettek célba a high-tech kémeszközzel. Az ügyről elsőként beszámoló Washington Post szerint több száz magyar személy telefonszáma szerepelt a célponti listán. Azóta több mint egy tucatról, újságírókról, az Orbán-kormány számára fejfájást okozó személyekről bizonyosodott be, hogy a telefonjukra rátelepült a kémszoftver. Magyarországon azután lépett működésbe a Pegasus, hogy Orbán Viktor találkozott Benjamin Netanjahu akkor még hivatalban lévő izraeli miniszterelnökkel.

Bár a Washington Post korábban tényként írt arról, hogy a magyar kormány is az izraeli cég kliensei közé tartozott, a Pegasus-ügy kirobbanása óta eltelt hónapokban a magyar kormányzat államtitokra hivatkozva ködösített az ügyben: így lapunk érdeklődésére a belügy alá tartozó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is csak arról írt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén készek beszámolni az ügyről. A belügy egyik válaszlevelében pedig azt is sejtette, hogy a Pegasus-ügy valamiféle titkosszolgálati játszma része lehet: „Megtudjuk-e valaha, hogy kinek - esetleg melyik titkosszolgálatnak - áll érdekében Magyarország pellengérre állítása?” -tették fel a kérdést levelükben.

A Fidesz frakció, illetve Kósa Lajos sem válaszolt megkeresésünkre, hogy most miért döntött úgy Kósa Lajos, hogy elismeri a vásárlás – elvileg szigorú államtitoknak minősülő – tényét. Megkérdeztük a belügyi tárcát is arról, hogy változott-e ennek az információnak a minősítése, azaz államtitkot sértett-e Kósa. Ez azért sem mellékes, mert Pintér Sándor korábban még az üggyel kapcsolatos újságírói kérdezősködés is illegálisnak látta, mivel szerinte államtitoksértésre akarják így rávenni a titokgazdát.

Ehhez képest most Kósa Lajossal kapcsolatban a belügy sokkal visszafogottabb volt, így csak annyit közölt, hogy a „Belügyminisztérium egyetlen alkalommal sem kommentálta, minősítette azokat a kijelentéseket, amelyeket országgyűlési képviselők bizottsági üléseket követően tettek.” Azt is írták, hogy Pintér Sándor szeptemberben már részletes válaszokat adott az ügyben a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén. Igaz, ez akkor nem jelentett előrelépést, mivel az ülésen elhangzottakat 50 évre titkosították. Az ülésen részt vett ellenzéki képviselők így csak annyit tudtak elmondani, hogy több kérdés maradt bennük, mint válasz.