lengyelek;Alekszandr Lukasenko;

2021-11-09 18:00:00

Nem látszik a kiút a válságból, továbbra is drámai a helyzet a lengyel-belarusz határon

Lengyelország keddre már 12 ezer katonát vezényelt a belorusz határra.

Továbbra is drámai a helyzet a lengyel-belarusz határon. Néhány napja egy hároméves, a kimerültségtől és a hidegtől már járni sem tudó kisgyereket szedett össze az erdőből a lengyel ombudsmani iroda egyik munkatársa. Nem engedett a huszonegyből, míg a lengyel határőrség nem regisztrálta menedékkérőként a gyereket és családját. Ha enged a hatóság nyomásának, a családot visszatoloncolják Belaruszba, de mivel ott sem fogadják őket, valószínűleg tovább szenvedtek volna a két ország közötti senki földjén, az erdőben, szembenézve a biztos halállal, mesélte a Politicónak Adam Bodnar korábbi lengyel ombudsman és volt munkatársa, Agnieszka Grzelak. A két jogász professzor állítja - a határzónában kibontakozó humanitárius tragédia Varsó és az Európai Unió szégyene. 

Álláspontjuk szerint, mivel a lengyel-belorusz határ az Európai Unió külső határa, a menekültpolitika és a határvédelem igenis az EU hatáskörébe tartozik, így ezt a tragédiát nem hagyhatnák figyelmen kívül az uniós intézmények és ügynökségek, köztük a Frontex sem.

Csakhogy az Alekszandr Lukasenko belarusz diktátor által célzottan generált migrációs válság miatt bevezetett szükségállapotra hivatkozva a lengyel hatóságok sem orvosokat, sem emberi jogi aktivistákat, sem újságírókat, sem önkénteseket, sem a Frontex embereit nem engedik be a 3 km-es határzónába. A Frontexnek felajánlotta segítségét, ám a varsói kormány kijelentette, nincs szüksége az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségre.

A két lengyel jogvédő kiemelte, tény, hogy a határvédelem elsődlegesen a tagállamok felelőssége, de a Frontex alapító okirata azt is kimondja: a tagállamok a Frontexszel szorosan együttműködve biztosítják külső határaik igazgatását és a kitoloncolási határozatok végrehajtását, az uniós joggal teljes összhangban.

Varsót azonban nem érdekli az uniós jog, az alapvető emberi jogokat sem tartja tiszteletben, amikor minden menedékkérőt egységesen visszatoloncol Belaruszba, holott tisztában vannak azzal, milyen veszélynek teszi ki őket. Ám a lengyel kormány a magyar mintát követi – szögesdrót-kerítést emelt, megépíti a falat is annak ellenére, hogy az EU elutasította ennek finanszírozását. Mateusz Morawiecki miniszterelnök a hétfői kritikus nap kapcsán leszögezte: „A lengyel határ nem pusztán egy vonal a papíron. A lengyel határ szent, amelyért egész nemzedékek adták a vérüket."

Hétfőn több száz menekültet irányítottak újra a lengyel határra Lukasenko fegyveres határőrei. A szögesdróton erőszakkal átjutni igyekvőket a lengyel hadsereg visszaverte. Keddre némileg csillapodtak a kedélyek. A Reuters információi szerint mind a határzónában, mind az ország belsejében több ezer EU-ba igyekvő, a rezsim által célzottan repülővel Minszkbe szállított migráns vár sorsára, akiket minden bizonnyal előbb-utóbb útnak indít az uniós szankciók miatt a migránsáradattal zsaroló Lukasenko-rezsim.

Lengyelország keddre már 12 ezer katonát vezényelt a belorusz határra. Litvánia attól tart, hogy a következő célpont saját határa lesz – a nyáron először Litvániába indította Minszk a szervezett csoportokat. Augusztus végéig több mint 4 ezer, a belorusz határon át érkező menedékkérőt fogadtak be, ezt követően zárták le a határt. A hétfői lengyelországi események láttán újra mozgósítást rendelt el a litván kormány és fontolgatja a szükségállapot kihirdetését.

A Kreml is megszólalt az ügyben. Putyin elnök ugyan nem, de szóvivője, Dmitrij Peszkov aggodalmát fejezte ki a lenyel-belorusz határhelyzet miatt. Szergej Lavrov külügyminiszter pedig úgy vélekedett, az Unió magának kereste a bajt, mert kettős mércével mért. A tragikus helyzet a NATO és az EU elhibádzott Észak-Afrika és Közel –Kelet politikájának eredménye. Az orosz diplomácia vezetője egyetlen szóval sem hibáztatta Lukasenkót.