Szülők, gyerekek, bebetonozott posztok
Az Országgyűlés 134 igen és 53 nem szavazattal elfogadta a kormány által kezdeményezett egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosítását is. A jövőben lehetővé válik, hogy váláskor a bíró közös szülői felügyeletet rendeljen el akkor is, ha csak a szülők egyike kéri azt, emellett arra is lehetősége lesz, hogy elrendelje, a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak. Ezen intézkedések mérlegeléstől függnek, a bírónak a szülők és a gyermek meghallgatását követően meg kell győződnie arról, hogy a döntés valóban a gyermek érdekét szolgálja.
Egységesítéssel magyarázza a kormány az egyes alkotmányos szervek, valamint az önálló szabályozó szervek vezetőire vonatkozó változtatásokat.
Kétharmados parlamenti többséghez kötötték a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, valamint a biztos helyettesének felmentését. Ezt azzal indokolták, hogy ezen szervek vezetőinek megválasztása ugyancsak kétharmadhoz kötött, így evidens módon megbízatásuk megszüntetése is ilyen szavazati aránnyal kell, hogy történjen.
Változás még, hogy ezentúl a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hét évre, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kilenc évre megválasztott elnökét. Jelenleg a miniszterelnök nevezi ki mindkét szervezet vezetőjét.
Választás és népszavazás egyidőben
Eltörölte kedden a Ház azt az eddigi törvényi korlátozást, hogy az országgyűlési, az Európai Parlamenti, továbbá az önkormányzati választások napjára - továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időpontra - nem tűzhető ki országos népszavazás. A kétharmados szavazatot igénylő módosítással megnyílt az út az előtt, hogy a kormány úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazási kérdéseiről a jövő tavaszi országgyűlési választásokkal egy napon dönthessenek a választók.
Arról, hogy egy napon lehet a választás és a kormány népszavazása, itt írunk bővebben.
Drágább lakásvásár, hosszabb veszélyhelyzeti átmenet
Drágábban vehetők meg műemléki bérlakások a korábbi tervnél: a forgalmi érték teljes összegét meg kell fizetniük vételi szándék esetén azoknak a világörökségi helyszínen lévő önkormányzati lakásban élőknek, akik kevesebb mint huszonöt éve bérlik az ingatlant.
Az Országgyűlés kedden 135 igen szavazattal, 52 nem ellenében fogadta el a lakástörvény módosítását, miután a júniusban elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság Áder János államfő kezdeményezésére több ponton kifogásolta. A törvény továbbra is azoknak a magányszemélyeknek nyújt lehetőséget állami vagy önkormányzati bérlakás megvételére, akik már 2020 végén is bérelték a megvásárlandó lakást.
Módosításra szorult a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvény hatálybalépését tartalmazó, úgynevezett kivezető jogszabály, miután az Országgyűlés december 31-ig meghosszabbította a veszélyhelyzeti törvény hatályát. A kedden 134 igen szavazattal, 52 ellenvoks mellett elfogadott jogszabály azokat az átmeneti szabályokat tartalmazza, amelyekre a veszélyhelyzet megszűnésekor, az az alatt alkotott jogszabályok kivezetése miatt van szükség.
A veszélyhelyzet meghosszabbítása a koronavírus-járvány negyedik hullámának erősödése miatt volt indokolt.
A kivezető törvény olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek alkalmazhatósága elválaszthatatlan a veszélyhelyzet időtartamától. Ilyen például a veszélyhelyzeti különleges szabálysértési tényállások alkalmazása. A módosítás a törvény legtöbb rendelkezésén nem változtat, csak annak időbeli hatályát változtatja meg, illetve más részét nem lépteti hatályba.
