Egy napon is lehet a választás és a kormány népszavazása, a parlament ugyanis tegnap eltörölte azt az eddigi törvényi korlátozást, hogy az országgyűlési, az Európai Parlamenti, továbbá az önkormányzati választások napjára - továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időpontra - nem tűzhető ki országos népszavazás.
A kétharmados módosítással megnyílt az út az előtt, hogy a kormány úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazási kérdéseiről a jövő tavaszi országgyűlési választásokkal egy napon dönthessenek a választók. A korlátozás eltörlésének javaslatát jegyző Szabó Tímea (Párbeszéd) a költségtakarékossággal és a választási részvétel növekedésével indokolt, hiszen az országgyűlési választásokon a részvétel rendere 50 százalék feletti, míg az országos népszavazásokon az 50 százalék + 1 szavazat szükséges az érvényességhez, ami a legutóbbi, 2016-os úgynevezett "kvóta-", vagy migrációs referendumon sem volt meg. Vagyis a két választás egy napon való rendezése - ami egyébként bevett nemzetközi gyakorlat - elősegítheti a népszavazás érvényességét.
Így gondolhatták a kormánypártok is, ezért karolták fel Szabó javaslatát, amelyhez a független, exjobbikos Volner János adott be további módosítókat. Ezek közül az egyik leglényegesebb, hogy míg korábban a népszavazási kérdések külön-külön szavazólapon szerepeltek, a jövőben az azonos népszavazási kezdeményezőtől - például a kormánytól - származó kérdések egyetlen szavazólapra kerülhetnek. Azonban míg a kormány "gyermekvédelmi" kérdéseiről szinte biztosan szavazhatunk jövő tavasszal (kúriai jóváhagyás esetén), az állampolgári kezdeményezésű - például a Karácsony Gergely által Fudan-ügyben indított - referendumok biztosan kicsúsznak az időből. Utóbbiak esetében a népszavazási kérdés kúriai jóváhagyását követően indul a 120 napos aláírásgyűjtés, amit az aláírások NVB általi hitelesítése követ, és a választási bizottság döntése is megtámadható még. Vagyis ha lesz is például Fudan-ügyben népszavazás, nem jövő tavasszal, a választásokkal egy napon, arra az időpontra csak a kormány referenduma futhat be.
Ez utóbbiak közül az egyik már célegyenesbe ért, hiszen a Kúria a hét elején helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi, hitelesítő határozatát. A Varga Zs. András Kúria-elnök által vezetett háromtagú bírói tanács döntése szerint lehet országos népszavazás tárgya a következő kérdés: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?” A Kúria döntése jogerős. A végzés a többi között kimondja, hogy elvi különbséget kell tenni a választópolgári, illetve a kormány – és az államfő – által kezdeményezett népszavazás között, és mivel közjogi következményeik eltérőek, így az ilyen népszavazások feltételeinek vizsgálata is eltérő.
„A választópolgári kezdeményezés esetén az alaptörvényi és törvényi feltételeket kimerítő alapossággal kell vizsgálni, ideértve a lehetetlen eredményre vezető jogalkotási kényszer lehetőségét is, annak érdekében, hogy az Országgyűlés eredményes népszavazás esetén ne kényszerüljön az Alaptörvénnyel ellentétes jogalkotásra” – olvasható a döntésben. Ezzel szemben a kormány – és az államfő – által kezdeményezett referendum esetében „nincs szükség arra, hogy a népszavazás eredményét megvalósító törvényalkotási következményeket a NVB vagy a Kúria mérlegelje”, mert azt maga az Országgyűlés is elvégezheti.
