Márki-Zay Péter azt üzente a Hongkongban megjelenő lapon keresztül Pekingnek, hogy teljes egészében felül kívánja vizsgálni a szoros kapcsolatokat, amelyeket Orbán Viktor alakított ki Kínával. A politikus, aki véget akar vetni a miniszterelnök által kialakított hatalomkoncentrációnak, mindent górcső alá venne a bilaterális együttműködésben: az infrastruktúra fejlesztésére adott kínai hitelektől és a Fudan Egyetem budapesti campusának tervétől kezdve, a kínai oltóanyag használatáig, illetve előkészületben lévő gyártásáig.
Azt ígéri továbbá, hogy mindenképpen véget vet a gyakorlatnak, mármint hogy Magyarország sorra megvétózza az EU elítélő határozatait az emberi jogok kínai megsértése és más törvénytelenségek kapcsán. Azt mondja, ő jobban igazodik az európai normákhoz, mint Orbán.
Különösen nyomja a begyét, a korrupció, minden ilyen esetet ki akar deríteni. Ennek megfelelően újra kívánja tárgyalni a Budapest-Belgrád vasútvonal már folyamatban lévő felújítását, független intézmények bevonásával. Szerinte közpénzeket nyúlnak le, amikor felülárazták a beruházást. Továbbá akkor is igencsak megnyomták a ceruzát, amikor a hitelkamatokról döntöttek, ám az ellentétes a nemzeti érdekekkel.
Ráadásul az csak a kínaiaknak jó, hogy a pálya elkerüli a nagyobb lakott településeket, a végén azonban a magyar adófizetők állják a cechet. Úgy látja: Kína minden eredménye ellenére sem jó az, ha elűzik az ország legjobb egyetemét, a CEU-t, amely ingyenes volt a magyar diákok számára, majd nagy pénzeket nyomnak bele a kommunista Kína egyik elitképzőjének magyarországi lerakatába.
Márki-Zay megismételte, hogy szükségesnek tartja az együttműködést Pekinggel, de csakis a kölcsönös előnyök alapján.
A lap azt mérlegeli, hogy képes lesz-e elűzni Márki-Zay Péter Orbán Viktort, aki számára váratlanul borúsra fordultak a kilátások, pedig az év elején még úgy látszott, hogy simán megőrzi a kétharmadot a jövő évi választáson. Most először azonban a vereség lehetősége is benne van a Fidesz számára a pakliban.
Persze a párt fel fogja sorakoztatni teljes fegyverzetét a vetélytárs legyűrésére. Orbán máris nagy családi adóvisszatérítést jelentett be, emelni kívánja a minimálbért, a nyugdíjasok különjuttatást kapnak. Emellett igyekszik majd személyében támadni a kihívót, ahogy azt Dobrev Klárával is tette, amikor még azt hitte, hogy ő lesz az ellenfél.
Márki-Zay és szövetségesei azonban tisztában vannak vele, hogy a miniszterelnöki tisztség megszerzése csupán a kiindulópont lesz, meg kell változtatni az egész hatalmi szerkezetet. De még az is lehet, hogy felbomlik az ellenzéki egység. Ám bármennyire is elképzelhetetlennek látszott a győzelem egy évvel ezelőtt, most nagyon is reális a siker reménye. Ez pedig bíztató mindenki számára, aki meg akarja gátolni, hogy Magyarország még jobban belecsússzon a tekintélyelvűségbe.
A Bizottság elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, mármint hogy az döntse el, összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel az Európai Bíróság csaknem egy éve hozott ítélete, miszerint sérti az uniós jogot a magyar menedékgyakorlat több eleme is. Ezt az igazságügyi biztos közölte budapesti látogatása végén. Reynders kiemelte: egyetlen tagállam sem vonhatja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét.
De nem ez volt az egyetlen vitás kérdés a tárgyalások során, amelyek megerősítették, hogy bomlik le a jogállam. Brüsszel azt is el kívánja érni, hogy a magyar fél módosítja az ún. gyermekvédelmi törvényt, mivel az a nemi orientáció alapján diszkriminál.
A hírügynökség egy illetékest idéz, aki megerősítette, hogy az EU napokon belül beindítja a jogállami mechanizmus első szakaszát, vagyis levélben kér felvilágosítást Magyarországtól és Lengyelországtól, éspedig arról, miként óhajtják megakadályozni a visszaéléseket a gazdasági segélycsomag felhasználása során. A Bizottság jelenleg a jogállami aggályok miatt visszatartja a milliárdokat.
Lassan elfogy az Európai Bizottság türelme Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, mivel azok folyamatosan semmibe veszik a jogállami normákat. Ezért az EU végrehajtó testülete azt javasolja, hogy az unió legfelsőbb bírósága szabjon ki pénzbüntetést a Fidesz-kormányra, amiért az az EUB döntése ellenére sem változtatott gyakorlatán és törvénytelenül menedékkérőket vesz őrizetbe, illetve rövid úton visszazsuppolja azokat Szerbiába.
FAZ
Más országok számára vonzónak tűnhet, hogy a magyar kormány befagyasztotta a benzin árát, ám a történelmi tapasztalatok óvatosságra intenek. Közgazdászok eleve nem szeretik, mert nem változtat azon, hogy nincs elég üzemanyag. A következmény az lehet, hogy még kevesebb áll belőle rendelkezésre és káosz alakul ki a kutakon. Sőt, feketepiac jöhet létre, ha egyesek megpróbálják kijátszani a maximumárat. De még az is előfordulhat, hogy a tilalom feloldása után az érintett cégek egyszerre érvényesítik az elhalasztott áremeléseket, így nagyot löknek az infláción.
Egy német szakértő azt mondja: az efféle kényszerintézkedések lenyomják a kínálatot, vagyis rontanak az ellátáson, ugyanakkor lendületet adnak az illegális kereskedelemnek. Példa rá az olajtermelő Venezuela, ahol 3 éve ugyanezt a megoldást alkalmazták, ám az lett belőle, hogy gondok támadtak mind a kitermelésben, mind az ellátásban.
