A vadászat még a koronavírus idején is nyereséget termelt

Felmerül a kérdés: miért kellett 18 milliárdot költeni világkiállításra, s egy sikerágazat reklámozására?

– Nem mindegy, hogy valaki Zala megyében, vagy éppen egy alföldi területen működtet vadásztársaságot: a bevételek, a nyereség és a napi költségek terén óriási különbségek mutatkozhatnak – mondta lapunknak egy közepes méretű Közép-magyarországi vadásztársaság elnöke. A puskás arra reagált, hogy a napokban egy közleményből kiderült: Zala megyében rekorderedménnyel zárult a gímszarvasbika vadászat, s az őszi hónapokban 1266 példány került terítékre, csaknem kétszer annyi, mint az elmúlt év azonos időszakában. A februárban zárult előző, korlátozásokkal terhelt koronavírusos idényben az 57 zalai vadászterület összárbevétele mintegy 2,28 milliárd forint, míg a kiadások összege 2 milliárd forint körül volt, vagyis még egy sanyarú esztendőben is 280 milliós nyereséget termelt ez az ágazat a megyében.

Sokan – köztük vadászok is – épp az ilyen kiváló gazdasági eredmények miatt kérdőjelezték meg, mi értelme volt állami pénzből 18 milliárd forintot elkölteni az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításra, miközben az ágazat „hasít”, reklám nélkül is szívesen jönnek hozzánk a külföldi vadászok. Zala megyébe például főként Németországból, Ausztriából és Svájcból érkeztek, de jöttek mexikói, belga, orosz és amerikai vadászok is. A gímszarvasok 70 százalékát a külföldi bérvadászok ejtették el, bár a legnagyobb, 14,11 kilogramm trófeasúlyú 12 éves bikát a Bagodi Vadásztársaság területén magyar vadász lőtte – iparági számítások szerint egy ilyen trófeás vadért 4-5 millió forintot kell fizetni. Zalában úgy becsülik, hogy a gímszarvasbika-vadászatból és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból az előző évi szezontól is magasabb árbevételt érnek el idén a vadásztársaságok.

Az általunk megkérdezett vadászok szerint a hazai vadászati összkép valamivel árnyaltabb, hiszen amíg Zalában jócskán elejthetnek a bérlövők akár 3-4 milliós értékű szarvasbikát is, és az állomány is eleve nagy létszámú, addig az apróvadas területeken legfeljebb kisebb értékű őzbakot lehet lövetni. Egy nem kiváltságos helyzetben lévő vadásztársaság bevételei rosszabb években épphogy fedezik a kiadásokat, nyereségekről így az ő esetükben nem beszélhetünk: van amikor a tagoknak a tagdíjon felül még pluszban be kell szállni a költségekbe, hogy kihúzzák az évet – ezt már egy borsodi aktív vadász mondta lapunknak. Eleve 4000 hektáronként alkalmazniuk kell egy vadőrt, vagyis akinek pár száz hektárral ezt meghaladja a területe, máris két szakképzett munkatársat kell fizetnie, gépjárművel ellátnia, és fedeznie a munkával járó egyéb költségeket. A legtöbb vadásztársaság tetemes kártérítést fizet a vadkárok után az adott területek gazdáinak, ilyesmire pedig egyetlen biztosítóval sem tudnak szerződést kötni. Van olyan vadásztársaság, amelyik a 100 milliós éves árbevételéből 70 milliót vadkárt fizet ki, így voltaképpen a bevételei harmadából tud csak gazdálkodni. Mindezek fényében sem örültek az egyszerű vadászok a vadászati világkiállításnak, a legtöbben ugyanis azt számolgatták, hogy az ide elköltött hatalmas pénzt mennyivel jobb célokra lehetett volna fel használni, kezdve az élőhelyek megóvásától a vadászat lényegét valóban bemutató, felvilágosító, oktató programokig. Az Agrártárca nem reagált arra a kérdésünkre, mennyire volt indokolt az ágazat számára a 18 milliárd forintba került vadászati világkiállítás. Bár korábban igencsak borúsnak tűnt a 2020-21-es vadászati év, végül csak visszafogottan csökkentek az ágazat bevételei, amit a tárca azzal magyarázott, hogy a vadásztatók az afrikai sertéspestis okozta károk enyhítésére állami kártalanítást tudtak igénybe venni. A vadászok szerint azonban ez az állítás nem teljesen fedi a valóságot. A lapunknak nyilatkozó egyik vadásztársasági elnök azt mondta: koca és vadkan kilövésérért valóban kaptak 100-100 ezer forintos kártalanítást, de ez legfeljebb a bérvadászati kilövési díj egy részét fedezte, a kanokért ennél rendszerint többet kapnak, s akkor még az eladott, vagy a vadász által megvett hús utáni bevételről nem is beszéltünk. Bár az idén februárban lezárt vadászati évet 30 milliárdos forgalommal zárta a szakma és szintén a korábbi évekhez hasonló, 3,4 milliárdos nyereséget tudott elkönyvelni, ám a tárca szerint nem árt azt is számba venni, hogy ez 1400 vadászatra jogosult között oszlik meg, méghozzá egyenlőtlenül. Vannak vadásztatók, amelyek a rosszabb tavalyi vadászati idényben növekedni is tudtak, fejleszteni is voltak képesek, ám jelentős azoknak a száma, akik a létük fennmaradásáért küzdenek, vagy – a terményárak jelentős drágulása miatt – tetemes összegre duzzadt vadkár kifizetése miatt vannak nehéz helyzetben.

Az ágazat problémáiról szólva a tárca úgy látta, hogy a 2020-as év első felében Magyarországon a koronavírus okozta veszélyhelyzet a vadgazdálkodási ágazatot is súlyosan érintette, mivel gyakorlatilag leállt a nemzetközi vadászturizmus, márpedig a hazai vadásztatók egyik fő bevétele a Magyarországon évente átlagosan 25-30 ezer külföldi bérvadász által lődíjra, kapcsolódó szolgáltatásokra kifizetett, megközelítőleg 7 milliárd forint. A tárca nem részletezte, de a koronavírus-okozta bezártság végül azért nem okozott súlyos visszaesést, mert a lődíjak „combos” része az őszi nagyvadszezonra esett, amikor már szabadon lehetett közlekedni.

Jó üzlet a vadhús a kereskedőknek

A vadhúspiac is összeszűkült, mivel a több hónapos koronavírus-karantén miatt sok helyen csökkent a vadászati lehetőség, a sertéspestis pedig kiürítette a vaddisznót tartó vadaskerteket is. Igaz a nagyobb vadhús-értékesítő cégeknél is jelentős volt a szórás abban a tekintetben, hogy ki hogyan vészelte át a szezont. A piac egyik nagyja, a magántulajdonú Matusz-Vad Zrt. esetében például a 2019-es 20 milliárdról 14 milliárdra esett az árbevétel, de az évet még így is 300 milliós profittal hozta a vállalkozás – derült ki a közadatokból. Hasonlóan jól lavírozott a nyugati országrész állami erdészeteinek vadfeldolgozó cége, az Öreglaki Vadfeldolgozó Kft.: bár tizedével nekik is csökkentek a bevételeik, ám végül 50 milliós hasznot tudtak termelni. Nem mindegyik vadhúsos cég zárta plusszal 2020-at, a szintén állami tulajdonú Vadex a 2019-es 3,8 milliárdos bevételéhez képest félmilliárddal kevesebbet kasszírozott 2020-ban, s eközben 100 milliós vesztesége is keletkezett és jócskán megugrott a rövid lejáratú kötelezettségállománya.