Néprajzi Múzeum;

2021-11-15 06:40:00

Néprajzi Múzeum: módosították a kiállítások tervezésére kötött szerződést

Az ifjúsági kiállítás tervezését már le is állították. A költségek ettől függetlenül emelkednek.

Bár a Városliget Zrt. váltig állítja, hogy a liget szélén található Néprajzi Múzeum kivitelezése az ütemtervnek megfelelően halad és jövő év tavaszán megnyitja kapuit a nagyközönség előtt, a kivitelezői szerződés műszaki tartalmát októberben módosították. Ez néhány „körülhatárolható munkarész elmaradását jelenti”. Az ár viszont nettó 224 millió forinttal ismét nőtt, így a kezdeti nettó 25 milliárd 970 millió forintról már 32,9 milliárdra hízott a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőipari Zrt. és a szintén NER-kedvenc Magyar Építő Zrt. által kiállítható számla. A tervezés szintén időközben megemelt díja 1 milliárd 887 millió forint lett. A talajszondák elhelyezéséért pedig általános forgalmi adó nélkül 500 milliót fizetnek. 

Az elszálló árak ellenére a nagyközönség egy csaknem üres épületet kap tavasszal. November elején ugyanis módosították a kiállítások tervezésére kötött szerződést is. Az eredeti megállapodás szerint az egyedüli jelentkezőként a közbeszerzést elnyerő német Atelier Brückner GmbH készítette volna a Néprajzi Múzeum állandó és ifjúsági kiállításának, valamint az interaktív és a kerámiagyűjteményt bemutató térnek a terveit összesen 4235 négyzetméterre. Csakhogy idén júniusban a a Városliget Zrt. „írásbeli utasításban kérte a tervezőt az ifjúsági kiállítás tervezési folyamatainak abbahagyására”. Az addig elkészült terveket átadja a német cég, de több nem készül. A szerződés módosítását egyébként a műszaki tartalom változtatásával indokolták októberben, amely a megrendelő Városliget Zrt. tájékoztatása szerint az ifjúsági tárlat törlése ellenére többlet tervezési feladatokat jelent. A munka ellenértéke ezért nettó 76,5 millió forinttal nőtt, amellyel együtt immáron 617,4 millió forint a végső ár. 

A módosításban szereplő többletmunkák ellenére a megnyitásra csak a kerámiatér készül el. Ez összesen 161 négyzetméter, ami a teljes kiállítótérnek alig 3,8 százaléka, a teljes épület területének pedig alig fél százaléka. De a páratlan néprajzi gyűjtemény bemutatását szolgáló állandó kiállításokra a végső állapotban is csak a tizedét használják majd a hatalmas, 32 ezer négyzetméteres épületnek. Ehhez adódna hozzá a körülbelül 1000 négyzetméteres interaktív és ifjúsági kiállítótér. Az épület fennmaradó részét konferenciaterem, könyvtár, mozi, boltok, közösségi találkahelyek foglalják el. Alátámasztva a Városliget beépítést a kezdetektől erősen ellenző Civil Zugló Egyesület állítását, miszerint a Liget-projekt épületei valójában nem múzeumok, hanem afféle kultúrplázák, amelyek nagyobb részét nem kiállítótérként hasznosítják, hanem kávézók, boltok és egyéb funkciójú terek töltik meg.

A Néprajzi Múzeum nyáron még azzal számolt, hogy jövő tavasszal egy, a múzeum hazatérését bemutató látványos időszaki kiállítással nyitnak és ezt követően megnyílik a három részből álló állandó tárlat. Ennek egyik eleme a páratlan gyűjteményi anyagból felépülő Kerámiatér, ahol több ezer kerámia tárgyat mutatnak be. Különálló térben kap majd helyet a „Zoom”, ami egészen más perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre. Itt az értelmezés helyett elsősorban a látvány kap hangsúlyos szerepet, ennek keretében állítják ki a Néprajzi Múzeumban őrzött legrégebbi megmaradt 1673-as székelykaput és az egy egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajót is. Az ifjúsági kiállítás a játékos és élményszerű tanulás színtere lesz.

A Népszava információi szerint mindebből a megnyitás után jó ideig csak a kerámiák lesznek láthatóak. A többi kiállítás megnyitójának idejét még megjósolni se lehet. Minderről természetesen a Néprajzi Múzeumot is megkérdeztük, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.