Az utolsó, kormány által benyújtott országos népszavazási kezdeményezésről is döntött hétfőn a Kúria; a bíróság végzése helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi hitelesítő határozatát, így szabad utat nyitott a következő kérdésnek: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?” A Kúria döntése jogerős, ellene további jogorvoslatnak nincs helye. Érdekesség, hogy a Balogh Zsolt vezette háromtagú kúriai bírói tanácsnak tagja volt Hajas Barnabás, az igazságügyi tárca korábbi államtitkára, akit az államfő idén június 1-i hatállyal nevezett ki bírónak, minden bírói gyakorlat nélkül.
Ezzel mind az öt kormány által országos népszavazásra javasolt kérdés jogorvoslatát elvégezte a legfőbb bírói szerv – a kérdések hitelesítéséről külön-külön döntöttek. Az Orbán Viktor által még a nyáron bejelentett úgynevezett „gyermekvédelmi” referendum kérdései közül egyetlen akadt fenn a Kúria szűrőjén: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” E kérdés ügyében a Kúria megváltoztatta az NVB korábbi határozatát, és megtagadta a hitelesítését, ám két hete a kormány alkotmányjogi panaszban támadta meg ezt az Alkotmánybíróságon (Ab), mondván a Kúria végzése sérti az Alaptörvényben foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot. Ugyanakkor a napokban megszületett kúriai döntések szerint a további három kérdés lehet országos népszavazás tárgya: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”; „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”;„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozások nélkül mutassanak be?”
Ismert, a kormányfő júliusban jelentette be, hogy a kormány öt kérdésben „gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez. Az NVB július 30-án mind az öt kérdést hitelesítette, ám ezeket több magánszemély és szervezet megtámadta a Kúrián. A legfőbb bírói szerv pedig az ötből négy kérdés ügyében helybenhagyta az NVB hitelesítő döntését, az ötödik kérdés elbírálása pedig az Ab-re vár.
Mivel a múlt héten a parlament úgy változtatta meg a választási szabályokat, hogy a jövőben országos népszavazás kitűzhető a parlamenti (továbbá az önkormányzati és az európai parlamenti) választások napjára, jövő tavasszal nagy eséllyel az országgyűlési választásokkal egy napon a kormány népszavazási kérdéseiről is dönthetnek majd a választópolgárok. Nem így az egyéb -például a főpolgármester által Fudan-ügyben kezdeményezett – népszavazási kérdésekről; ezek a kezdeményezések még a Kúria felülvizsgálatára várnak, s esetleges jóváhagyásukat követően indul a 120 napos aláírásgyűjtés, amit az aláírások NVB általi hitelesítése követ, és a választási bizottság döntése is megtámadható még. Vagyis ha lesz is például Fudan-ügyben népszavazás, nem jövő tavasszal, a választásokkal egy napon. Azzal, hogy egy napon rendezhetik a népszavazást és az országgyűlési választásokat, könnyen érvényessé és eredményessé válhat a kormány referenduma, hiszen a parlamenti választásokon a részvétel rendere 50 százalék feletti, vagyis az „árukapcsolással” a népszavazáson is elérhető az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvételi arány. Ráadásul a múlt heti módosítás szerint a jövőben az azonos népszavazási kezdeményezőtől – így a kormánytól – származó kérdések egyetlen szavazólapra kerülhetnek, ami tovább könnyíti a kabinet dolgát.
