Az uniós bel- és külügyminiszterek hétfő késő este kezdődött és kedden folytatódott brüsszeli ülésén újabb konkrét lépést tettek az EU önálló védelmi képességének növelése irányába. A Reuters hírügynökség tudósítása szerint az uniós tárcavezetők megvitatták azt a stratégiai tervet, amely előirányozza, hogy 2025 végéig létrejön egy ötezer fős közös uniós védelmi alakulat, amely szükség esetén az Amerikai Egyesült Államok segítség nélkül is képes lesz gyorsan beavatkozni bármiféle esetleges krízishelyzetbe. A végleges dokumentumról márciusig kell megállapodniuk a szakminisztereknek A Reuters által ismertetett 28 oldalas stratégiai tervből kiderül: az első lépésként elképzelt ötezer fős gyorsreagálású alakulat földi, légi és vízi egységekkel is rendelkezni fog.
A Trump-éra illetve az a volt amerikai elnöktől is független tény, hogy az amerikai politika fókusza mindinkább a távolkeletre tevődik át miközben a hagyományos európai-amerikai stratégiai szövetség jelentősége egyre inkább háttérbe szorul Washingtonban, azt eredményezte, hogy az utóbbi években egyre több európai vezető politikus- köztük Emmanuel Macron és Angela Merkel is – támogatni kezdte a közös uniós haderő létrehozásának gondolatát. Ugyanezt a véleményt osztja Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai képviselő is, akinek köszönhetően az első konkrét lépések is megtörténtek. Borrell már májusban, Lisszabonban az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóját követően közölte – az EU-nak fel kell készülnie a különböző típusú, új válságokra és kihívásokra is, amihez a jelenleginél kevésbé töredezett katonai képesség kialakítására van szükség. A most megvitatásra került stratégiai dokumentum a főképviselő tervezete, a Reuters szerint a legkonkrétabb erőfeszítés egy olyan önálló katonai erő létrehozására, amely nem Amerikára támaszkodik.
Az EU Belarusszal határos külső határain forrósodó konfliktushelyzet is a tervet igazolja. A fehérorosz diktátor zsarolása mindenekelőtt azért vált ki különös aggodalmakat mind az Unióban, mind Washingtonban, mind pedig a NATO vezetésében, mert Belarusz mögött a Kreml és Vlagyimir Putyin áll. Az orosz elnök ugyan következetesen hangoztatja, hogy Moszkvának nincs köze a migrációs válsághoz, de mindeddig az EU-t és a Nyugatot tette felelőssé a helyzetért, nem pedig a migránsokat az uniós határra szervezetten szállító Lukasenkot. Eközben szaporodnak az orosz csapatösszevonások és mozgások Ukrajna határai mentén illetve a Krím félszigeten. Amerikai és egyes nyugat-európai vélemények szerint a belorusz-lengyel határon kialakított mesterséges válság is csak a figyelem elterelésére irányul Moszkva forgatókönyve alapján.
Putyinnal múlt héten Angela Merkel, hétfőn Emmanuel Macron is egyeztetett a kérdésben. Mindketten Putyin segítségét kérték Lukasenko zsarolásának megszüntetéséhez. Putyin viszont azt hangoztatja, hogy az EU tárgyaljon közvetlenül Lukasenkoval. Erre Brüsszel nem halandó, hétfőn az uniós külügyminiszterek újabb szankciókat foganatosítottak Belarusszal szemben. A leköszönő német kancellár viszont, első uniós vezetőként felhívta a belarusz diktátort. Angela Merkel 50 percen keresztül tárgyalt Lukasenkoval. Ezt követően kedden a korábban a gáztranzit akadályozásával is fenyegetőző elnök békülékenyebb hangnemet ütött meg. Biztosította a világot: azon dolgozik, hogy a migránsválság ne torkolljon fegyveres konfliktusba. Hozzátette: javaslatot tett a válság feloldására, de annak részleteit nem ismertette. Angela Merkel állítólag időt kért, hogy azt az uniós vezetőkkel megtárgyalhassa. Lukasenko pedig várja Merkel következő hívását.
