Szeptemberben az álalános kínálati hiány mellett továbbra is nőttek a világpiaci földgázárak - állapítja meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) friss jelentése. (Mint emlékezetes, ez egy október eleji, az őrültséggel határos emelkedésben csúcsosodott ki. Azóta az árak, bár rendkívül magas szinten, de némiképp megnyugodtak.) A drágulást a hatóság a felfokozott piaci hangulattal magyarázza.
Az okok közé tartozik, hogy a megnövekedett forrásigény a Távol-Keletről átterjedt Európára. A kontinens piacára kevesebb norvég és orosz gáz került, de a pánikot az alacsony tárolói szintek és az Északi Áramlat 2 nevű orosz-német tenger alatti gázvezetékkel kapcsolatos bizonytalanságok is táplálták. Az lng-nek nevezett cseppfolyósított földgázért Európa az ázsiaiaknál is többet fizetett, így abból némiképp több érkezett. A szeptemberi piaci árak 75 százalékkal haladták meg az augusztusiakat. A kínálat érdemi növekedésére a piac továbbra sem számít, sőt az árcsökkenést egyre távolabbi időpontokra várják. Eközben egy hónap alatt a szén 38, a nyersolaj 12, a szén-dioxid-kvóta pedig 11 százalékkal drágult a világpiacokon. Szeptemberben a hazai földgáz-felhasználás 5 százalékkal alulmúlta a tavalyi év azonos időszakának adatát. A belföldi tárolókat a tavalyi szintre töltötték fel, ami jelentősen meghaladta az uniós és térségi átlagot.
A jelentés kapcsán nem hagyható szó nélkül, hogy a piaci áremelkedésre ható főbb tényezők között a szakhatóság egyetlen szóval sem említik a kormányfő szerint elrontott uniós klímapolitikát. Pedig Orbán Viktor, a kormány és a Fidesz-KDNP kizárólag, visszatérően ezt az általuk vélt - az EU által el nem ismert - hatást emlegetik a tőzsdei árugrás okaként. A kormány tehát a jelek szerint energiaár-ügyben vagy nem egyeztet saját szakhatóságával, vagy annak megállapításait kevéssé alkalmazza.
Tegnap a MEKH hozzájárult ahhoz, hogy szükség esetén Ausztria is kaphasson gázt az eddig csak ellenkező irányú szállításokra használt Győr-Baumgarten-vezetéken. Az engedélyezett mennyiség számításunk szerint - feltéve, hogy a hazai fogyasztás napi 60 millió köbméter alatt marad - legfeljebb napi félmillió köbméter.
Az augusztusi, 2905 gigawattóra villamosenergia-termelés 9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatát - közölte szintén a hatóság. Ezen belül az atomblokkok és a megújulók előállítása egyaránt ötödével ugrott, míg a fosszilis (vagyis szén, gáz- és olajalapú) termelés 8 százalékkal csökkent. A megújuló forrásokon belül a nap és a szél aránya emelkedett, míg a vízé, a biomasszáé, a biogázé és a települési hulladéké csökkent.
