Parlament;Népjóléti bizottság;Kásler Miklós;járványügyi adatok;

- Kásler kerülte a konkrét válaszokat

Lényegében kampánybeszédet tartott éves bizottsági beszámolóján az egészségügyért is felelős miniszter. A járványadatok közben egyre tragikusabbak.

Különös optikán keresztül számolt be Kásler Miklós a humán tárca élén végzett munkájáról a parlament Népjóléti Bizottsága előtt kedden. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) vezetőjének szereplése inkább hasonlított egy kampánybeszédre, mint egy szokásos éves miniszteri beszámolóra. Az ellenzék főként a járvány elleni védekezéssel összefüggő adatokra, információkra lett volna kíváncsi, ám a miniszter erősen kerülte a konkrét válaszokat. A kormánypárti képviselők alig-alig kérdeztek, inkább igyekeztek az ellenzéki politikustársaik megjegyzéséit megkontrázni, saját kormányzati teljesítményüket dicsérni. Selmeczi Gabriella arról beszélt, hogy szerinte, az ellenzék kútmérgezést folytat, elbizonytalanítja a lakosságot az oltás-ellenes viselkedésével, rendre rémhírekkel riogat. Ő viszont személy köszönte Kásler Miklósnak az operatív törzsben vezetői munkáját.

Molnár Ágnes (Fidesz) szintén elégedett volt a járvány kormányzati kezelésével, örömének adott hangot, hogy éppen a mai napon lépte át a legalább egyszer oltottak száma a hatmilliót.

Nacsa Lőrinc (Fidesz) szerint be kellene fejeznie az ellenzéknek az emberek oltásokban való elbizonytalanítását. Szintén megköszönte a miniszternek a járvány elleni védekezésben tett erőfeszítéseit.

Az ellenzékből Lukács László (Jobbik) arról érdeklődött a miniszter miként értékeli, hogy Merkely Béla pár hónappal ezelőtt még azt mondta: nem lesz 4. hullám? Hogyan értékeli azt a munkát, amit Pintér Sándor belügyminiszter végzett az egészségügyi dolgozók új szolgálati jogviszonyának és az alapellátás átalakításával? Erre a miniszter azt válaszolta: „még Lukács képviselő úr kedvéért sem hajlandó minősíteni Pintér Sándor urat, aki magas intellektussal kíváló szervezőkészséggel szervezte a járvány alatt a rendőrség, a katasztrófavédelem munkáját, az operatív törzs működése alatt kedvező lehetőségeket teremtett a szakmaiságnak”. Nem minősítené Merkely Béla professzort sem, mert mindenkit a cselekedetei, a megnyilvánulásai minősítenek.

Lukács László számos kérdésére nem kapott választ, így például arra sem, hogy mi a miniszter véleménye arról a kutatásról, miszerint a járvány alatt 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget sikerült megtalálni. Tervez-e valamilyen intézkedést a helyzet javítására? Elrendeli-e az egészségügyi dolgozók kötelező oltását? Fenntartják-e azt a jogszabály javaslatot, amely megszüntetné a gyógyszerek házhoz szállítását?

Hasonlóan érdemi válasz nélkül Rig Lajosnak (Jobbik), ma is aktívan mentőző képviselő kérdése van-e elég szakember a covid betegek ellátására? Azt is megjegyezte: nagyon sajnálja, hogy olyan alacsony lett az ellátás színvonala, hogy a miniszter megelégszik azzal, ha húsz intenzíven ápolt betegre egy szakorvos, és öt ápoló jut.

Szabó Tímea (Párbeszéd) megkérdezte miért nem nyitják meg a kiskunhalasi járványkórházat? Mint mondta: őt arról tájékoztatták, hogy ott van az épület, fel van szerelve, ám a működtetéséhez nincs elég szakember. 186 szakdolgozóra és 10 orvosra lenne ott szükség, ám ebből körülbelül 70 embert tudnak a környékbeli intézmények odaküldeni. Erre annyit reagált Kásler Miklós, hogy amint szükség lesz rá, megnyitják, és éppúgy, mint az eddigiekben, lesz benne elegendő szakember is.

A miniszter elismételte azt is, hogy Európában mi kezdtünk el a leggyorsabban oltani. Minden európai vakcina beszerzéshez csatlakoztunk, de amikor azt tapasztaltuk, hogy az európai szállítmányok nem elegendőek, késve érkeznek, „minden szakmai biztosítékot” betartva keletről szereztünk be vakcinákat. Elismételte a hétvégi video interjújában már említett nagy kormányzati kutatásra hivatkozva, hogy a Magyarországon használt vakcinák 88-98 százalék közötti védelmet biztosítottak a vírussal szemben. A halálozás és a betegség súlyos lefolyását pedig átlagosan 69 és 88 közötti mértékben előzték meg az oltóanyagok.  

HatáronHatmillió honfitársunk már be van oltva, aki pedig még nincs, az jelentkezzen a vakcináért – üzente tegnapi Facebook-bejegyzésében Orbán Viktor. A kormányfő büszkélkedését némileg árnyalják az adatok: az 5,5 millió beoltottat ugyanis július elején érte el az ország, vagyis négy és fél hónap alatt sikerült fél millió embert rávenni arra, hogy legalább az első vakcinát adassa be magának. Egy másik összevetésben sem állunk túl jól: az átoltottság – vagyis a két vakcina felvételének aránya – itthon 58,6 százalékos, szemben az uniós átlag 64,9-cel. A napi adatok egyre lesújtóbbak: a kedden közölt statisztika szerint 5325 új fertőzöttet azonosítottak, 165 beteg meghalt és 5811 beteget ápolnak kórházban. Bár itthon nem tesznek közzé adatokat arról, hogy a kórházban ápoltak vagy az elhunytak közül kit és mivel oltottak, azaz mennyire védenek az egyes vakcinák, Szerbiában kiderült: bár a kórházba került covidos betegek 90 százaléka oltatlan volt, az elhunyt oltottak többsége Sinopharmot kapott.

A miniszter szerint Magyarország megfelelő módon reagált a kihívásokra.