Republikon Intézet;makrogazdaság;kamatemelés;

2021-11-18 08:30:00

Gazdasági kilátások: Nem jók, de nem is tragikusak

Sok bizonytalanság vár a gazdaságban a jövőre felálló új kormányra, akármilyen színű is lesz az.

Csak óvatosan mertek konkrét jóslatokat tenni az ország kilátásairól a felszólalók a Republikon Intézet Választás előtt a magyar gazdaság címmel megrendezett konferenciáján. Chikán Attila akadémikus, a Corvinus Egyetem professzora bevezető előadásában elmondta, nem hiszi, hogy temetni kell a magyar gazdaságot, azt még kevésbé, hogy a csillagok magasságába emelkedik. Az igazság valahol a kettő között van, de ezzel együtt is azért inkább pesszimista. Helyzetértékelése szerint 2010 óta összességében javult a magyar gazdaság teljesítménye, ez azonban főleg az uniós pénzeknek köszönhető, legkevésbé a termelékenység javulásának. Emiatt alig kerültünk közelebb a környező országok teljesítménynövekedéséhez, cserébe viszont olyan társadalmi árat fizetünk, mint az oktatás és az egészségügy lerohadása. Ez pedig ahhoz is vezetett, hogy romlott Magyarország versenyképessége.

Chikán szerint a Covid-válság nyomán számítani kell a technikai fejlődéssel járó szerkezeti változásokra, a kormány helyreállítási terve azonban köszönőviszonyban sincs a valós folyamatokkal. Nem lát olyan gazdaságpolitikai koncepciót sem, amely megfelelne az új világ digitális, gazdasági és társadalmi kihívásainak.

 

A jegybank monetáris politikáját Chikán “nem tudja, hova tegye”, szerinte összességében megmagyarázhatatlan, és ebbe az MNB keddi kamatemelése is beletartozik.

Király Júlia közgazdász, egyetemi tanár szerint Matolcsy György jegybankelnöknek látnia kellett már a járvány előtt is, hogy fenyegető inflációs környezet vesz körül. Az MNB korábbi alelnöke emlékeztetett, hogy a szomszédos jegybankok már 2020 előtt is kamatot emeltek, ellentétben az MNB-vel, amely ezt túl későn, idén nyáron indította el, és akkor sem túl meggyőzően. Ez pedig a jegybank hitelességvesztéséhez vezet.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató vezérigazgatója úgy látja, a magyar kormány nem kezelte jól a Covid-válságot sem. Általában kisebb támogatást adtak a bajbajutottaknak, mint a környező országok, de azt is rosszul elosztva. Magyarországnak az év elején még nagyon optimista növekedési kilátásai voltak, de a munkaerő- és kapacitáshiány miatt a kormány hiába önti a pénzt az ágazatokba, így nem lehet kiemelkedő gazdasági növekedést produkálni. Király Júlia hozzátette, hogy a támogatások jelentős része a NER-birodalom finanszírozására ment. Általánosságban ugyanakkor pozitívumként említette, hogy a kormányok tanultak a korábbi válságokból, és “nem átallottak belenyúlni” a gazdaságokba.

A visszatérő infláció szerinte most annak köszönhető, hogy nincs elég termelési kapacitás, a kereslet viszont nő, és van is miből, mert az államok öntik a pénzt a gazdaságokba.

Bod Péter Ákos egykori pénzügyminiszter, közgazdász szerint a költségvetési hiány azért szabadult el, mert a kormány nem belső meggyőződésből tartotta alacsonyan azt, hanem külső kényszer, az unió kedvéért. Ahogy ez az EU-s korlát a járványkezelés egyik intézkedéseként megszűnt, a kormány “kimutatta a foga fehérjét”, és egyből elszállt a büdzsé. Ez nem kis részben annak köszönhető, hogy “fókuszcsoportos kormányzás” zajlik, ami szerinte az építőanyag- és benzinárakba történt beavatkozásokban ölt testet. Ez olyan, mint amikor a Kádár titkárságára túl sok levél jött, hogy "tessék már valamit csinálni!” - mondta.

A kilátásokról szólva Király Júlia - aki itt megemlítette, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt gazdasági tanácsadója -, azt mondta, normális növekedés esetén lesz mozgástere az új kormánynak. Lehetőség lesz például az egyszeri, a választási évben “ki nem szórt” pénzeket is felhasználni. Becslése szerint 1000-2000 milliárd forint közé tehető ez az összeg. Bod Péter Ákos, aki szintén MZP tanácsadója, pesszimistább: szerinte balkánosodunk, nekünk már rég nem a visegrádi országok a referenciapontjaink. A déli felelőtlen - északi felelős tengelyen Magyarország dél felé csúszott - tette hozzá.

Palócz Éva szerint nincs nagy ok aggodalomra, de a gazdaság irányítóinak nagyon oda kell figyelni a folyamatokra. Abban mindhárman egyetértettek, hogy tartós inflációra kell felkészülni az egész világon, ennek ellenére a kamatemeléstől ódzkodnak a jegybankok, mert  szigorítás gazdasági visszaesést okozhat, azt pedig egy pandémia idején nem szívesen kockáztatnák meg.