Az adatok szerint az egymillió főre vetített (7 napos átlaggal számolt) napi halálozási adatsorban 17,13-as a magyar szám, vagyis ennyien haltak meg a betegségben egy nap alatt az említett népességszámot figyelembe véve. Az Európai Unióban ennél csak a román és az bolgár statisztika tragikusabb, viszont az átoltottság mindkét ország esetében messze elmarad a hazaitól. A magyarhoz hasonló oltottsági mutatókkal rendelkező országok közül a csehek – szintén egymillió főre vetített – mutatója 8,86, a szlovénoké 2,89. Az Orbán Viktor által gyakran Magyarország labortóriumának titulált Ausztriában – ahol drasztikus korlátozásokat vezettek be – ugyan 5 százalékkal magasabb az oltottak aránya, viszont az idézett halálozási mutató 6,75, vagyis alig több mint harmada a magyarnak. S nemcsak a koronavírus következtében elhunytakban szorul a lista végére Magyarország, de egyre inkább a beoltottak számát nézve is: míg tavasszal Málta mögött a második legjobban állt az ország a lakosságarányos oltottsággal, addig immár a jelenlegi 62,3 százalék nemcsak a nyugat-európai országokhoz képest hatalmas, 15-26 százalékos lemaradást jelent, de az uniós átlagnál is öt százalékkal gyengébb a mutató.
„A védekezés sikerét a halálesetek és a megmentett életek számában lehet mérni” – jelentette ki tavaly szeptember 12-én a köztévének adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. Azon a napon összesen négyen haltak meg a járványban, a pandémia kezdete óta pedig 633 életet követelt addig a koronavírus. A tegnap közölt adatok szerint 178-an hunytak el a Covid-19 következtében, az áldozatok összesített száma pedig már 32.514.
A tegnap nyilvánossá tett keddi adatok szerint 10 265 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak. Az aktív fertőzöttek száma 115 383, utoljára a harmadik hullám felfutásánál, márciusban, illetve két hónappal később, május közepén volt ilyen magas ez az adat. Kórházban 5852 koronavírusos beteget ápoltak, közülük 565-öt lélegeztetőgépen. A beoltottak száma 6 008 226, vagyis kedden mindössze nagyjából 4800-an vették fel első oltásukat, egy hét alatt pedig mindössze 27 ezren. A friss adatok alátámasztják a szakemberek véleményét: a járvány negyedik hulláma tartósan és intenzíven emelkedik idehaza. Elgondolkodtató viszont, hogy bár hatmillióan beoltották magukat, az vírusadatok szinte semmit sem változtak a járvány egy évvel ezelőtti, második hullámához képest. A statisztikák összevetéséből kiderül, hogy a két hullám azonos időszakában – a második körülbelül egy héttel előbb kezdődött tavaly ősszel – a kórházban ápoltak száma megegyezik, s lélegeztetőgépen sincsenek sokkal kevesebben, mint amikor még nem létezett vakcina a koronavírus ellen. Ráadásul a jelenlegi járványügyi helyzetet árnyalja, hogy nagyon magas, 30 százalék feletti a teszteltek között a pozitívok aránya, ami azt jelenti – miután az egészségügyi világszervezet, a WHO szerint valós képet az 5 százalék alatti pozitív esetszám mutat –, hogy a regisztráltnál sokkal több a fertőzött, csak éppen nem szűrik ki őket.
Ezek után nem meglepő, hogy az megbetegedések egyhetes változását tekintve Magyarország – Csehország és Ausztria mögött – a legrosszabb helyen áll a környező országok sorában. Csakhogy míg máshol szigorú korlátozásokat vezettek be, vagy készülnek erre, idehaza a kormány egyelőre nem tervez hasonló lépéseket.
