A tervek szerint januárban indulhatnak meg Paks 2 építési munkálatai - közölte a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János a Parlament fenntartható fejlődési bizottsága előtti éves meghallgatásán. Ezt nem nevezné további csúszásnak. Ugyanis, bár reményei szerint addigra az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is kiadja a tervezett nukleáris blokkok legfontosabb, úgynevezett létesítési engedélyét, a munkálatok megkezdéséhez közel tucatnyi egyéb engedély is szükséges. (A hatóság Orbán Viktor által egy nappal korábban kinevezett új főigazgatója, Kádár Andrea Beatrix addigi energiaügyi helyettes államtitkár az elbírálás szeptember végéig meghosszabbított, 15 hónapos határidejének utolsó napja estéjén, nem pontosított hiánypótlási igényekre hivatkozva, határozatlan ideig meghosszabbította az állami Paks II Zrt. kérelme vizsgálatát.) A létesítési engedéllyel kapcsolatos erőfeszítéseiket a miniszter adatokkal érzékeltette. Eszerint a tavaly június végi, eredeti beadáskor még közel 300 ezer oldalas kérelem mára 410 ezer oldalasra bővült. Ennek kapcsán a hatóság eddig 450 kérdést tett fel, ami szerinte nem rossz arány és ezért csúsztatnak, akik szerint a beadvány silány minőségű. Mára mintegy félszáz kérdés maradt, amiket nem részletezett. A munkakezdéshez szükséges engedélyek közé tartozik például a reaktortartályé, amelynek kérelmét az állami megrendelő épp a miniszter beszéde alatt nyújtotta be az OAH-hoz. Ennek kapcsán a miniszter maga zárta ki a Paks 2 belorusz "mintaerőművének" építése során leejtett reaktortartály itteni "újrahasznosításának" lehetőségét. Szavai szerint ugyanakkor a földmunkák időbeli előrehozatala "nem teljesen sikerült". Más szemszögből ez úgy is megfogalmazható, hogy bár a gödörásás gyorsítása érdekében még a nukleáris szabályokat is módosították - amit Brüsszel ugyan engedélyezett, ám állítólag emiatt vette a kalapját Aszódi Attila addigi bővítési államtitkár -, az ehhez szükséges, végleges résfalazási és talajszilárdítási kérelmeknek a miniszter által eredetileg tavaly októberre tett beadása máig várat magára. Igaz, a miniszter most erre is ígéretet tett. Egyszersmind emlékeztetett, hogy a talajvíz feletti 5 méteres talajréteg kitermelésére kaptak engedélyt. Erre a kivitelezésért felelős, orosz állami Roszatom a német Bauert bízta meg. E munkák megkezdését szintén a jövő év elejére várja. Bár azt az értesülésünket, hogy a módosításokra a jelenlegi, Paks 1-es atomblokkok alatti talajvíz kérdésének tisztázatlansága miatt kényszerültek, kérdésünkre cáfolta, előadásában hosszan ecsetelte a gödröt több kilométer hosszan körbeölelő, 32 méteres vízzáró falak fontosságát. A kapcsolódó engedélyek függvénye az alaplemezzel és a főépületekkel kapcsolatos eljárás is, amiként a hatóságnak az olvadékcsapdához is hozzá kell járulnia. A felvonulási építkezés viszont zajlik.
A miniszter beszámolójában és az ellenzéki kérdésekre adott válaszában ismét kiállt a nukleáris alapú villamosenergia-termelés mellett. A két új blokk tervezett teljes, 60 éves élettartamára vetített, az EU által is jóváhagyott, 7,35 százalékos megtérülés a világpiaci energiaár- és szén-dioxid-kvótaár-ugrás nyomán számításaik szerint 8,4 százalékra nőtt. Kérdésre azt is közölte, hogy az orosz állami hitelt - a 2026-ról 2031-re kitolt kezdés után - 30 év alatt tervezik visszafizetni és ezután kezdődne a profittermelés. A kivitelezési ár változatlanul fix, 10 milliárd euró orosz állami hitel és 2,5 milliárd euró hazai önrész. A már lehívott hitelrészleteket 90 napon belül, kamatmentesen visszafizetik. Emlékeztetett, hogy Magyarország és további 9 uniós tagállam - így a nagy mértékben máig atomenergiára támaszkodó franciák is - azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy a nukleáris eljárást is sorolja az éghajlatváltozás elleni küzdelemben elengedhetetlen, "zöld" eljárások közé. Ezt szavai szerint a testület elnöke, Ursula von der Leyen is "kezdi elismerni". Egyszersmind, bár ismét kiemelte a nukleáris és a megújuló-alapú termelés együttműködésének fontosságát, újfent utóbbiak kedvezőtlen termelési adataival példálózott. Egyszersmind megismételte, hogy az atomerőmű lenne az olcsó - a német harmadára rúgó - hazai áramrezsi biztosítéka (azt elhallgatva, hogy az új egységek jóval drágábban termelnének Paks 1 belföldön tényleg legolcsóbbnak számító, 11 forint 50 filléres kilowattóránkénti áránál). Kérdésre kiállt az új telephelyre kiadott, a területet földrengés szempontjából veszélytelennek minősítő hatósági engedélyek mellett és a jelenlegi blokkokénál korszerűbb eljárások révén szerinte a Duna a felmelegedés ellenére, drága és gyengébb hatásfokú tornyok nélkül is biztosítja az új blokkok hűtését. A kiégett, magas sugárzású fűtőelemek végleges elhelyezésére vonatkozó ellenzéki felvetésekre részint azt felelte, hogy szerinte a kiégett kazettákat nem kell eltemetni, mert azok friss fűtőelemekben újrahasznosíthatók - amelynek gyártásába Magyarország is bekapcsolódna -, másrészt viszont emlékeztetett a Boda térségében zajló, föld alatti elhelyezést célzó vizsgálatokra. Szerinte a nukleáris üzemanyag változatlanul olcsó és a piacról könnyen beszerezhető, bár az orosz ellátás zavartalan. A későbbi üzemeltetés szempontjából fontosnak nevezte a képzést, aminek kapcsán megoldandó akadályként említette, hogy Brüsszel ragaszkodott a jelenlegi és a tervezett atomblokkok cégszintű különválasztásához. Aleksandar Vučić szerb elnök néhány héttel ezelőtti, Orbán Viktorral folytatott tárgyalásait követő bejelentését, miszerint 5-10 százalékkal, fél-egymilliárd euróval beszállnának Paks 2-be, "kis félreértésnek" nevezte, így erre nem lát lehetőséget.
Ama ellenzéki kérdésekre, hogy a német Bauer cég bevonása tükrében miként látja a beruházás aláírásakor még célként megfogalmazott 40 százalékos magyar beszállítási arány esélyeit, illetve mi a véleménye Paks 1 újabb, 10 éves üzemidő-hosszabbítási felvetéseiről, érdemben nem tért ki.
Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője tegnapi dolgozatában szintén több, a világszintű nukleáris energiatermelés jövőjére nézve kedvező kínai, brit, amerikai és francia bejelentést idézett.
