Halálos játék a levélszavazatokkal

Papíron örvendetesen kevesen hunytak el azok közül, akik határon túli magyarként regisztráltak a parlamenti választásra. Bizonyos azonban, hogy a tényleges szám jóval magasabb.

Azok a határon túl született magyarok, akik felvették a kettős állampolgárságot, levélben szavazhatnak pártlistára a magyarországi parlamenti választáson. A határon túli magyarok 2013 augusztusa óta jelentkezhetnek be a választási névjegyzékbe. A regisztráció kereken tíz évig érvényes, sőt, minden egyes aktivitással (választáson, népszavazáson való részvétellel) megújul újabb tíz évre – mondta lapunknak László Róbert, a Political Capital választási szakértője.

– Ha a rokonok, hozzátartozók nem jelentik be az elhalálozást, akkor a magyarországi választási szervek a regisztráció lejártáig nem értesülnek arról, hogy elhunyt személy adatait tartalmazza a névjegyzék. Senki nem ellenőrzi, hogy valójában ki tölti ki a címzetteknek kiküldött szavazólapot, így az sem derül ki, ha egy elhunyt állampolgár nevében ezt valaki más teszi meg – hívta fel a figyelmet László Róbert a visszaélések lehetőségére.

A Népszabadság már 2016-ban is próbálta kideríteni, hogy hány halottat töröltek a külhoni választók névjegyzékéből, de az arra máskülönben illetékes Nemzeti Választási Iroda (NVI) akkor nem tudott válaszolni. Ennyivel legalább beljebb vagyunk: lapunk kérdésre az NVI közölte, hogy a 2018-as parlamenti választás óta most október végéig „80 fő kérte törlését a névjegyzékből, míg elhalálozás vagy választójog elvesztése miatt több mint 2700 fő törlése történt meg”.

A tájékoztatás nem tért ki arra, hogy hányan haláloztak el, illetve hányan veszítették el a választójogukat, az NVI által közöltek alapján azonban kijelenthető: a hivatalos nyilvántartás szerint legfeljebb 2700 körül mozog az elhunytak száma. A 2018-as választás idején több mint 378 ezren szerepeltek a határon túliak névjegyzékében, közülük mintegy 267 ezren szavaztak (225 ezren érvényesen). Ehhez kell viszonyítani a 2700 elhunytat.

Nehéz fogódzót találni, a külhoni választók korösszetételéről ugyanis nincsenek adatok. A legnagyobb lélekszámú közösségről, az erdélyi magyarságról tudni lehet, hogy halálozási rátája Romániában magasabb, mint a többségi társadalomé, de a regisztráltak korfájára ebből nem lehet messzemenő következtetést levonni.

Összehasonlításként a magyarországi német nemzetiséget vettük alapul. Azoknak a nemzetiségieknek, akik a parlamenti választáson pártlista helyett az úgynevezett nemzetiségi listára akarnak szavazni, szintén regisztráltatniuk kell magukat. 2018-ban – kerekítve a számokat – 33 ezer német nemzetiségi választó szerepelt a névjegyzékben, közülük 26 ezren szavaztak. Bár egzakt adat ezúttal sincs, a jól szervezett német kisebbség vezetői tisztában vannak saját nemzetiségük helyzetével. A Ritter Imre német parlamenti képviselő kabinetjétől kapott információk szerint a 2018-as választáson résztvevő németek életkora magasabb volt az átlagosnál. A „természetes fogyás” következtében azóta mintegy 1200 ember halt meg közülük.

Tehát a 33 ezres magyarországi német választói népesség 1200 fős vesztesége viszonyul a határon túli regisztráltak – nagyságrenddel nagyobb – táborának 2700 halottjához. Az aránytalanság akkor is szembetűnő, ha nem a 2018-ban névjegyzékbe vett 378 ezer, hanem a ténylegesen szavazó 267 ezer külhoni magyart nézzük. A 2700-nál ebben az esetben is csaknem hétszer több elhunytat kellett volna feltüntetni a nyilvántartásban.

Minden valószínűség szerint tízezres nagyságrendben vannak halottak az érvényes választási regisztrációval rendelkező határon túliak között. Lehet, hogy a hozzátartozók eleve a csalás szándéka miatt nem jelentették be a halálesetet, de az is lehet, hogy egyszerűen csak nem gondoltak rá, vagy nem akartak még ezzel is vesződni. Sosem fogjuk megtudni.

Akár így, akár úgy, a Fidesz ezen a terepen egyelőre verhetetlen. 2018-ban a kormánypárt kapta a levélszavazatok több mint 96 százalékát. Az erőviszonyok drasztikus átalakulása 2022-ben sem várható: egy nemrég publikált felmérés szerint a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyarok 42 százaléka venne részt az itteni parlamenti választásokon, jelentős többségük (83 százalék) a Fideszt támogatná.

Ha a csalások mértékét nem is lehet felmérni, László Róbert szerint a mostani szabályok mindenképpen változtatásra szorulnak. Elvárható – mondta –, hogy a külhoni állampolgárok számára törvényi előírás legyen: ha szavazni szeretnének, akkor minden választás előtt újra regisztrálniuk kell a névjegyzékben.