Az alternatív kultúra felszín alatti, színes és törékeny hálójában születnek és virágoznak azok az alulról érkező új gondolatok, amelyek később fokozatosan beépülnek abba a gépezetbe, amit a szélesebb értelemben vett - intézményes vagy népszerű - kultúránknak nevezünk. A közös kultúránk pedig a társadalmi párbeszéd egyik legfontosabb terepe. A folyamatosan változó, a napi történésekre, a világban kialakuló új trendekre is rendkívül gyorsan reagáló alternatív kulturális élet azonban finoman szőtt kapcsolódási szálai és ebből következő lágyabb szervezettsége miatt kiszolgáltatottabb a biztos intézményi háttérrel rendelkező társánál.
A Budapest Fővárosi Önkormányzat kulturális és marketing szervezete, a Budapest Brand Zrt. felkérésére készített alternatívbudapest.hu-t Schönberger Ádám, a projekt vezetője mutatta be péntek este a “Feltérképezés: a pop és az alternatív kultúra viszonya” című konferencia nyitóelőadásában, amivel egyidejűleg az oldal fel is került az internetre. Az eseményt szimbolikus helyszínen, a Toldi Moziban tartották, ahol 1959-től a 2000-es évekig működött aktívan a Balázs Béla Stúdió - a magyar filmtörténet számos meghatározó alkotójának műhelye és kiindulópontja.
Az ALT.BP egy multimediális platform, amelynek célja feltérképezni a főváros “alternatív kulturális hálózati univerzumát”: egyszerre virtuális magazin, hálózati térkép, adatvizualizáció, rövidfilmes történetmesélés, utódokumentáció és még egyéb. Most egy pillanatképet mutat a város alternatív kulturális életéről, azonban emellett folyamatosan bővíthető - emelte ki Schönberger Ádám.
A térkép egyrészről tíz alternatív kulturális helyszín köré rendeződik: AQB Galéria, Auróra, Dürer Kert, Gödör Underground, Lärm, Lumen Kávézó, Jurányi Ház, Eleven Blokk Művészeti Alapítvány valamint Valyo, Város és Folyó továbbá Toldi Mozi. Ezek egy-egy szubkulturális ökoszisztéma csomópontjai, mint központok számos szervezettel kapcsolódnak, így lehetséges tőlük elindulva felrajzolni az intézmények hálóját - mutatott rá.
Másrészt eltérő megközelítésként kulturális területek szerint nyolc plusz kettő halmazba is rendezték a helyszíneket egy hálózati adatvizualizáció formájában: színház, irodalom, képzőművészet, tánc, urbanisztika, zene, design, civil szféra, és történet. Ezek önmagukban egy-egy kulturális univerzumként működnek - fogalmazott az előadó -, ezáltal a művészet formája alapján is böngészhető az ALT.BP atlasz. Ilyen módon 130 kulturális teret és több mint 500 szervezetet sikerült bekötni a rendszerbe - tette hozzá.
A halmazokról és a történeti háttérről egy-egy szakértői cikk, illetve tanulmány is készült, - a térképhez és az adatvizualizációhoz itt társul a magazinhoz hasonlítható rész. A kiadvány ezen görgethető része történeti tanulmánnyal zárul, amit K. Horváth Zsolt társadalomtörténész készített, és arról szól, hogy 1890-től máig hogyan alakultak ki Budapest alternatív kulturális helyszínei.
A kiadványnak itt azonban nincs vége: egy “média” füllel is rendelkezik, ahová elsőként három rövidfilm került fel, amelyek a szóban forgó közeget egyedi szemszögből mutatják be. Ezentúl jelenleg az alternatív kultúra szereplőivel készült interjúk, a helyeit és arcait megragadó fotók találhatók még itt, és később majd podcasttal is kiegészül.
A projekt szólhat kutatóknak, egyetemistáknak és szervezeteknek, akik partnereket keresnek, vagy az egyszerű látogatóknak is, akik meg akarják ismerni a kulturális életnek ezt a szegmensét - mondta Schönberger. A weboldalon arra is van lehetőség, hogy használói feltölthessék rá azokat a helyeket, amelyek hiányoznak róla - így téve élővé a site-ot, és így tesszük közösen élővé a budapesti alternatív kultúrát - fogalmazott, majd végezetül hozzátette: hiszen ez egy elképesztően pulzáló színtér, ahol folyamatosan új helyek nyitnak és régiek zárnak, formációk születnek és halnak meg.
A munkában részt vett a tíz alternatív kulturális csomópont, amelyekből a feltérképezés elindult, 13 szakújságíró, számos fotós és filmrendező, az ATLO adatvizualizációs csapat, továbbá elméleti-tudományos és egyéb szakértők.
