élelmiszer;Liszt;pulyka;csirkehús;kenyérár;élősertés;

- Elszálltak az élelmiszerárak

Szinte kivétel nélkül minden alapvető élelmiszer drágult az elmúlt egy évben, és ez valószínűleg így lesz jövőre is, sőt, akár föl is gyorsulhat.

Idén - a tavalyi magas bázishoz képest is – hónapról-hónapra gyorsuló ütemben drágultak az élelmiszerek. Októberben a KSH adatai szerint már 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet, de minden hónapban találni jó néhány élelmiszerfajtát, amelyek árai kiugrónak nőttek. A múlt hónapban az étolaj ára 30,4, a margariné 18,8, a munkahelyi étkezésé 10,1, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1, a büféáruké és az éttermi étkezésé egyaránt 7,9 százalékkal emelkedett a tavalyi szinthez képest. A sertéshúsból túlkínálat van, itt inkább az árak tartására törekszenek a termelők, akárcsak a pulykaágazatban.

A liszt egy év alatt 12,5 százalékkal drágult, de kiugró volt a havi változás is, hiszen szeptemberhez képest októberben csaknem 7 százalékkal került többe a kenyérnekvaló. És a 200 forint közeli ár sincs kőbe vésve, hiszen a malmi búza ára eddig soha nem tapasztalt magasságba emelkedett: az árutőzsdén tonnáját már 100 ezer forintért is kínálják.  Átlagos idén a búza minősége, de kisebb a betakarított mennyiség, mintegy 4 5 millió tonna- mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke. Az átlagosan 8 millió tonnás kukoricatermés idén várhatóan csak 6,5 millió tonna lesz. Ebből 2 millió tonnát fölvásárol a hazai bioetanol-, illetve a kukorica-feldolgozó ipar, és az export is nagyjából ugyanennyit tesz ki. Nem csoda, hogy a kukorica ára tonnánként, szintén rekordokat döntve, 90 ezer forintos szinten mozog.

A gabonaárakat nagymértékben a magas kőolaj és földgázárak húzzák fölfelé. Drágult az üzemanyag, a szállítás, a műtrágya, ha egyáltalán van, lassan megfizethetetlen, és ez nem magyar specialitás. A hazai termelőket azonban a gyenge forint is sújtja – tette hozzá Vancsura József.

A legkeresettebb fehér, illetve félbarna kenyér kilója 300-350 forint, míg a többi kenyérfajta 400-1000 forintos kategóriába esik, vagy még magasabb áron kapható. A lapunknak nyilatkozó sütőipari szakember szerint az energiaárak, a minimál és a garantált bérminimum 2022-ben esedékes emelése tovább nehezíti az ágazat helyzetét. A szakember szerint folytatódik a sütőipar koncentrációja is. Néhány nagy, bolthálózattal is rendelkező cég milliárdos nagyságrendű közpénzinjekcióval erősítve fejleszthet, de főleg a közepes méretű vállalkozásokat megtizedelheti a nem teljesen egyenlő feltételekkel folytatott verseny. A kicsik életben maradási esélyeit növelheti a helyi igények kielégítése, valamint az egyedi különleges termékek készítése.

A takarmányárak emelkedése végiggördül a termékpályákon, és az energiaár, a szállítási és bérköltség emelkedés mellett ezek is növelik az árakat, melyeket végül a fogyasztó fizet meg.

Magasabbak lettek a baromfihús és az ebből készült készítmények árai is. Ez különösen a csirkemell filére igaz. Míg e terméknél a drágulás alig észrevehető forgalomvisszaesést hozott, a pulykahús fogyasztás részben a magasabb árak miatt csökkent. Tavaly a Covid-19 járvány, illetve a madárinfluenza is nehezítette az ágazat szereplőinek életét. A pandémia bedöntötte a vendéglátó- és az idegenforgalmi ipart, ami a pulykahústermékek fontos felvevőpiaca volt. Az energia és egyéb költségek emelkedése pedig csak „ráadás” – sorolta Muzsek András. A Magyar Pulykaszövetség új elnöke a szövetség éves konferenciáján elmondta, hogy mindezek miatt csökkent a jövedelmezőség, és az ágazat, amely már egy évtizede amúgy is stagnál, válságos helyzetbe került. A 2004-es 143 000 tonnáról a termelés mára 100 000 tonnára csökkent, miközben a lengyel kibocsátás 236 000 tonnáról majd' 376 000 tonnára nőtt. Idén a hazai pulykatermelés további 3 000 tonnával eshet vissza. A hazai pulykahúsfogyasztás évek óta nem haladja meg a személyenkénti 4 kilót.

A nagy pulykatermelő országok növelték a termelést, s ez lenyomja az európai árakat. A hazai gazdaságok jelentős része nem fejlesztett, hiányzik az innováció és drágán termelnek. Ez a megállapítás egyébként más állattenyésztő ágazatokra is többé, kevésbé érvényes. Muzsek szerint strukturális reformra van szükség, le kell szorítani a termelési költségeket és növelni kell a magasabb hozzáadott értékű termékek arányát, valamint a lakosság körében népszerűbbé kell tenni a pulykahúst.   

Egyelőre nem drágul a sertés húsA vágtató infláció, a folyamatosan emelkedő élelmiszerárak között ritka kivételnek számít a sertéságazatban az elmúlt hónapokban tapasztalható felvásárlási árcsökkenés, ami súlyos gond az ágazat szereplőinek. Az elmúlt fél évben drasztikusan csökkent az élő sertés felvásárlási ára az unióban és így hazánkban is - említette a Népszavának Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. A szakember szerint ebben nagy szerepet játszott az is, hogy Kína folyamatosan leépítette sertéshús importját. A 2018-ban pusztító afrikai sertéspestis (ASP) miatt becslések szerint Kína akár 10 milliós nagyságrendben is veszíthetett jószágokat. A hatalmas ázsiai ország így valósággal elszívta az európai készleteket is. A Kínába irányuló uniós sertésexport növekedési mértéke 2019-ben elérte a 80 százalékot, majd egy évvel később további 40 százalékkal bővült a kivitel, ami felhajtotta az árakat. Idén, év elején már érződött, hogy ez a kereslet mérséklődik, augusztustól pedig lecsengett. Vélhetően Kínának sikerült leküzdeni a járványt és stabilizálni az állományt. Emiatt viszont óriási készletek halmozódtak fel a dán, német, holland, spanyol termelőknél. Bár a készletekből még nem jelentek meg szállítmányok a hazai piacon, a túlkínálat lenyomta az árakat Magyarországon is. Míg korábban az élő sertés kilója 550 forintot is kóstált, ma jó, ha 350-et kap érte a gazda. Eközben emelkedtek a termelési költségek, a bérek, és nemcsak a takarmány, de az energia is többe kerül – magyarázta Éder Tamás.

Raskó György, agrárközgazdász a Facebook-oldalán értekezett.