Bliccelnie a kormánynak sem lehet, a budapesti városvezetés az eddigieknél hathatósabban szeretné ezt megüzenni Orbán Viktor kabinetjének. A fővárosi önkormányzat hónapok óta hiába várja a költségvetési törvényben szereplő 12 milliárd forintos normatívát, amelyet az állam ad Budapest közösségi közlekedésének működtetésére. Az állami támogatás a költségek alig 7 százalékát fedezi, a fővárosi önkormányzat állja a 60 százalékát, míg a szolgáltatást használók 33 százalékot. Tőlünk nyugatra ez egyharmados arányban oszlik meg az állam, a helyi önkormányzat és az utasok között.
A közösségi közlekedés finanszírozása körüli vita már Tarlós István idején is folyamatos volt a főváros és a kormány között (lásd keretes írásunkat), de akkor legalább a normatíva megérkezett nyár végére. Ehhez képest tavaly már a támogatási szerződést is csak októberben sikerült aláírni, a pénz pedig csak decemberre érkezett meg. Az idén viszont még a szerződéstervezetet sem küldte el az ügyben illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium a fővárosnak. A tárca vezetője, Palkovics László egyelőre tárgyalópartnert sem jelölt ki az egyeztetésekhez. Márpedig az idő és a BKV tartalékai vészesen fogynak.
A kormány megszorító intézkedései és a pandémia miatt erősen szorongatott pénzügyi helyzetben lévő fővárosi önkormányzat pedig nem tud több forrást biztosítani a közösségi közlekedésre a már korábban elutalt 108 milliárd forintnál. A BKV november 25-ig, azaz csütörtökig húzhatja a fővárostól kapott támogatásból és az eddig befolyt jegyárbevételből, de azután kiürül a közlekedési kassza – válaszolta a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki lapunk kérdésére múlt csütörtökön még csak annyit mondott, hogy felesleges több levelet írni kormánynak ez ügyben, hiszen az előzőre sem kaptak választ. Az RTL Klubnak később úgy fogalmazott, hogy korlátozó intézkedésekre is sor kerülhet a fővárosi közösségi közlekedésben.
A főváros elkezdte felmérni, hogy milyen lehetőségei maradtak a figyelemfelhívásra – válaszolta most lapunk újabb kérdésére a főpolgármester-helyettes. Elsőként az utasokat fogják tájékoztatni arról, hogy a kormány nem fizet a szolgáltatásért, vagyis bliccel. Ezzel párhuzamosan megköszönik a jegy- és bérletet vásárló utasoknak a hozzájárulást.
Kiss Ambrus bízik abban, hogy szerda éjfélig megkapják a támogatási szerződés tervezetét, de ha mégsem így lenne, akkor felmerül a közösségi közlekedés korlátozása. Mind mondta: a járatritkítás nem éri meg, hiszen ez egy bonyolult szövet, amelyben egymásra épülnek a közlekedési folyamatok, amelyet felesleges átmeneti jelleggel megbolygatni. A városvezetés a hathatós üzenetküldés érdekében fontolóra vette a közösségi közlekedés teljes leállítását egész Budapest területén. Ennek idejéről és hosszáról azonban nem kívánt részletekbe bocsátkozni, mivel a végső döntés még nem született meg a kabinetben. Ehhez nem szükséges közgyűlési felhatalmazás. A korlátozás mértéke jelentősen függ attól, hogy a kormány mutat-e addig bármiféle hajlandóságot a normatíva megfizetésére. A BKV és a BKK vezetőségével egyelőre nem egyeztettek az ügyben. Az utasokat a leállás előtt értesítik a korlátozó intézkedések módjáról és idejéről – hangsúlyozta Kiss Ambrus.
Mint arról beszámoltunk, a BKV jövő évi üzleti tervét visszadobta a cég felügyelőbizottsága, mivel az olyan kockázati elemeket tartalmazott, amely a jövő év végére csődhelyzetbe taszíthatja a BKV-t. De a csődhelyzet úgy tűnik, már az idén beállhat, ha a főváros nem kapja meg a 12 milliárdot. A BKV ugyanis 24 milliárdos jegyárbevétel-kiesést kénytelen elkönyvelni a pandémia miatt, és még a normatívával együtt is veszteséges lenne. A cég már korábban elindított egy 5 milliárd forintos folyószámlahitel-keret beszerzést. De a hitel visszafizetéséhez most sincs fedezet, ahogy a BKV írta lapunknak korábban, „a szükséges forrást ehhez a tulajdonosnak szükséges biztosítania”.
