Már látszik, hogy a maszkhasználat lassította a járvány terjedését, de még nincs itt a tetőzés, és csak átmenetinek mutatkozik az őszi szünet fékező hatása – szűrte le a legfrissebb adatokból Vattay Gábor járványelemző, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője legújabb prognózisában. (A kormány november 1-től rendelte el a tömegközlekedési eszközökön, a pályaudvarokon, állomásokon a kötelező maszkhasználatot.) Számításai szerint legkorábban február elejére normalizálódhat a járványhelyzet. Most még azonban három hetente duplázódik az esetek száma, és a halálozás. Bár a következő három hétben ez a folyamat is lassul. A múlt hétről e hétre 28 százalékkal nőtt az esetek száma.
Kedd reggel 6 830 koronavírusos beteget ápoltak a hazai kórházakban és közülük 663-an szorultak gépi lélegeztetésre. 171-en haltak meg, köztük négy olyan fiatal férfi, akinek nem volt ismert betegsége, a legidősebb 36 éves, a legfiatalabb 19 éves volt. Közülük hármat – a 19 évest, a 26 évest, a 36 évest extrém elhízottként jelölte meg a kormányzati honlap.
Mint azt Vattay Gábor elmondta: az iskolai őszi szünet hatása először a november 8-9.-ei kórházi adatokban kezdett látszani, és a lassulás időtartama nagyjából megegyezik a szünet 10 napos hosszával, azaz körülbelül november 19-ig tartott. Megjegyezte: ha az őszi szünetet még egy héttel meghosszabbították volna, akkor már szilveszterkor nem lenne lényeges járvány. Az időközben elrendelt újabb szigorítások miatt azonban három hét múlva tovább lassulhat a vírus terjedése. Így a felmenő szakasz még akár három további hetet is húzódhat, a normalizálódás pedig kétszer ennyivel távolabb, február közepére tolódik. Mint emlékezetes, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt csütörtöki kormányinfón azt mondta: a járvány negyedik hulláma november végén, december elején tetőzhet. Hozzátette: hogy kormányzati járvány matematikusok már erre hétre lehetségesnek tartották a tetőzést.
Vattay Gábor szerint a kórházba bekerülők száma arányos azzal, hogy most milyen rátával halad a járvány. A kikerülők létszáma pedig azzal arányos, hogy 14 nappal korábban milyen volt a járvány rátája. Mint mondta, ennyi idő kell, hogy valaki jobban legyen vagy meghaljon és kikerüljön a kórházból. Amennyiben bekövetkezik a tetőzés, a kórházba kerülők napi száma még egy ideig növekszik, és csak a csúcsot követő körülbelül egy hét múlva áll meg, majd csökkenni kezd.
A járvány lassulására még valószínűleg várni kell, mert a Nemzeti Népegészségügy Központ kedden közzé tett adatai szerint a szennyvízben mért koronavírus-örökítőanyag koncentrációja továbbra is magas, a minták többségében emelkedik.
Van, ahol a fél iskola karanténba került
Miközben a kormány szerint az iskoláknak, óvodáknak csak töredékében van jelen a koronavírus – Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint jelenleg az intézmények 3,7 százaléka érintett valamilyen járványügyi intézkedésben – a pedagógusok, szülők beszámolói teljesen mást mutatnak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja, Nagy Erzsébet szerint a PDSZ-hez egyre több visszajelzés érkezik iskolai fertőzésekről, még úgy is, hogy az elvégzett tesztek száma továbbra is alacsony, nincs átfogó szűrés.
– A hivatalos közlésnél sokkal nagyobb lehet az átfertőzöttség az iskolákban, hiszen az országos adatok is meredeken emelkednek, kizárt, hogy ennek az oktatási-nevelési intézményekre nincs vagy alig van hatása. Rendszeres teszteléssel, kontaktkutatással lehetne valódi képet kapni, de ez továbbra sincs, a tanároknak, intézményvezetőknek pedig úgy kell tenniük, mintha minden a legnagyobb rendben lenne – fogalmazott Nagy Erzsébet. A helyzetet nehezíti, hogy nincs egységes iskolai járványügyi szabályozás, ráadásul a fertőzött iskolai dolgozók, diákok esetében a karanténkötelezettség elrendelésében is vannak fennakadások.
A Népszava értesülései szerint egy Borsod megyei általános iskolában akkor sem rendeltek el karantént egyetlen osztálynak sem, amikor több diák igazoltan koronavírus-fertőzött volt. Egy Csongrád megyei szakképző intézményben viszont néhány napja 40 osztályból 21 osztály volt karanténban. De az is előfordult, hogy a karantén elrendelése késve érkezett.
– Az általános iskolában, ahova gyermekem jár, a múlt héten nyolc osztályból négy volt karanténban igazolt fertőzések miatt. A karantén valójában kettő napig tartott a tízből, ugyanis a határozat a kormányhivatalból egy hét elteltével érkezett meg. A fél iskola úgy járt egy hétig, hogy közeli kontaktja volt igazolt fertőzöttnek – írta egy édesanya, aki petíciót is indított azért, hogy az iskolaigazgatók ismét kapjanak lehetőséget arra, hogy igazolt hiányzásnak tekintsék, ha egy szülő a fokozódó járványhelyzet miatt nem akarja iskolába engedni a gyermekét, aki életkoránál fogva még védőoltást sem kaphat. Jelenleg csak a 12 év feletti diákok élhetnek az oltás lehetőségével.
A PDSZ szerint is fontos lenne, hogy lépjen a kormány, és ahogy tavasszal történt, most is jelentsék ki, hogy szülői kérelemre az igazgatók engedélyezhetik a távolmaradást. – Ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva a gyermekét nem viszi be az iskolába, akkor ez igazolt hiányzásnak tekinthető – ezt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár mondta indén áprilisban.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke és a győri Révai Gimnázium igazgatója, Horváth Péter szerint az intézményvezetőknek most is van jogkörük, hogy mérlegeljék a távolmaradással kapcsolatos szülői kérelmeket, ám ahhoz alapos indok is kell – például az érintett gyermek vagy családtag veszélyeztetettsége. Úgy véli, az, hogy a 12 évnél fiatalabb diákok nem kaphatnak védőoltást, még nem alapos indok.
Az elmúlt hetekben többször kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát iskolai járványügyi kérdésekben, ám tájékoztatást egyetlen megkeresésünkre sem kaptunk.
