A világ fejlődésének motorja ma a digitalizáció, Magyarország azonban jelentős lemaradásban van – erről beszélt a minap Gattyán György azon az új honlapon, ahol tudásközpont és mozgalom megalapítását jelentette be. Kifogásolta, hogy senki nem képviseli nálunk azt a közel 5 millió embert, aki fontosnak tartja a digitalizációt. Sejtelmesen fogalmazva állást kínált „106 képviselőnek az ország 106 választókörzetében”.
Bár az említett honlapon 2022 nyaráig teljesítendő – tehát a parlamenti választás utáni időszakra vonatkozó – célkitűzések szerepelnek, időközben megjelent egy interjúrészlet, amely további találgatásokra adhat okot. Friderikusz Sándornak nyilatkozva Gattyán György egyértelműen arra utalt ugyanis, hogy pártalapításra készül. Egy általa megrendelt kutatásra hivatkozva állította, hogy a magyarság változást akar: „mindegy, hogy ki, csak ne a két múlt közül kelljen választani”. Papírforma szerint „akár nyerni is lehet”. A párttá szerveződésre – tette hozzá – még van pár hónap. Az, hogy az idézett kijelentések milyen szövegkörnyezetben hangoztak el, csak csütörtökön este derül ki: ekkor lesz nyilvános a teljes beszélgetés.
Ezzel együtt nem lehetünk bizonyosak abban, hogy a profi módon felépített és kivitelezett médiamegjelenések hátterében komoly pártalapítási szándék húzódik-e meg. Kérdéseinket elküldtük Gattyán Györgynek, de hivatalos válasz nem érkezett. Gattyán Györgyhöz közeli forrásból ugyanakkor azt a tájékoztatást kaptuk: „Nem a pártalapítás az elsődleges szempont, ez csak egy jövőbeli eszköz lehet ahhoz, hogy a digitalizációs felzárkózás megtörténjen Magyarországon”.
– Az üzleti életben sikeres emberek megjelenése nem teljesen szokatlan jelenség a politikában, bár Magyarországon kevés példa akadt erre – jegyezte meg lapunk kérdésére Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója. Emlékeztetett rá, hogy az aktív politikusok közül Gyurcsány Ferenc 2002 után jelent meg sikeres üzletemberként a politikában. Szélesebb kitekintésben: a most leköszönő Andrej Babis cseh miniszterelnök az ország második leggazdagabb embereként lépett politikai pályára a 2010-es évek elején. A tengerentúlon Donald Trumptól eltekintve is sok példa van hasonlóra.
Az üzletember-politikusok a hagyományos pártokkal és elitekkel szemben határozzák meg magukat, a választók szemében hitelességüket pedig üzleti sikereik teremtik meg. Ez utóbbiakra hivatkoznak, amikor a közélet megtisztítását ígérik a korrupciótól és a korrupt elitektől – hangsúlyozta Mikecz Dániel. Magyarországon azonban – folytatta – az üzleti sikernek önmagában nincs olyan értéke egy politikus megítélésben, mint az Egyesült Államokban. Ráadásul a 2022-es parlamenti választás során nem lesz hiány elitellenes jelöltekből. Ellenzék- és kormányváltásról beszél Márki-Zay Péter, a brüsszeli és hazai elit összefonódásról Orbán Viktor, a kétosztatúság elutasításáról a Magyar Kétfarkú Kutya Párt.
Mikecz Dániel szerint ezek a körülmények korlátozzák Gattyán György esélyeit: az általa hivatkozott, a politikai felhozatallal szemben megnyilvánuló elégedetlenség önmagában nem teremti meg egy újabb harmadik kihívó esélyeit.
