Egy ideje mindenkit lázban tart a jövő évi minimálbér-emelés mértéke. Túl sok izgulni valónk pedig nincs, hiszen a miniszterelnök jó ideje bejelentette a tárgyalások végeredményét: 200 ezer forint lesz a legalacsonyabb bér. Ennek az ötletnek a nemzeti konzultáción is elsöprő, 94 százalék feletti támogatottsága volt. Valószínűleg azért nem lett 100 százalékos a támogatottság, mert a maradék 6 százalék még többet szeretett volna elérni.
Ha jövőre nem lenne választás, akkor még azt is hihetnénk, hogy gazdasági megfontolások állnak a háttérben, és a végtelenül alacsony magyar bérszínvonal emelésére látnánk kísérletet. Viszont egyre többet megtudunk a részletekről, és ezekből már világosan látszik, hogy miért emeli a kormány csaknem 20 százalékkal, pontosan 32 600 forinttal a legkisebb bért. Ez a mérték kétségkívül előnyös a munkavállalóknak, mint ahogy az is, hogy mind a két bérelem – minimálbér és a garantált bérminimum - azonos mértékben nő.
A béremelés szükségességét természetesen nem vitatom, hiszen a MASZSZ elnökeként is évek óta szorgalmaztam a legkisebb bérek emelését. De nézzünk kicsit a dolog mögé, mi is történik itt! Egyrészt ezt az emelést már rég meg kellett volna tenni, ugyanis az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a kormány és a munkaadók minden évben a lehetőségeiknél kevesebbet emeltek. Így a „bennragadt” részek összeadódtak, és a felgyűlt tartalékból jutott a választások idején egy nagyobb arányú emelésre. Ez történik most is. Nem véletlen, hogy nem is hallunk olyan nagy munkáltatói tiltakozást, mint például néhány hónappal ezelőtt, az 1500 forintos emelés ellen. Most a 32600 forint meg se kottyan a munkáltatóknak?
Nem lehet nem észrevenni a további politikai szálakat sem, hiszen azzal, hogy a kormány kompenzáció nélkül elvonja az önkormányzatoktól az IPA felét, nagy lyukat üt ezzel az egyébként is rossz anyagi helyzetben lévő hivatalokon. Budapesten ez 40 milliárd forint mínuszt jelent. Ez viszont nemcsak a feladatellátást veszélyezteti, hanem az önkormányzatoknál vagy azok cégeinél dolgozók béremelését is. Persze, a fideszes önkormányzatokat majd kisegíti a kormány, de az ellenzék által vezetett városok, kerületek pórul járnak. Egyszóval a kormány ismét éket próbál verni az önkormányzatok és a béremelésért küzdő szakszervezetek közé. Egy ilyen helyzetben pedig tárgyalni kell: erre készülnek is keményen a szakszervezetek.
Egyszer jó lenne végre politikai hátsó szándékok nélkül tárgyalni a rettentően alacsony magyar bérekről, és nem kizárólag választási ciklusokhoz, hanem valós gazdasági teljesítményhez igazítani a korrekciót. Ezt a célt szolgálná az európai minimálbér keretrendszeréről szóló javaslat is, hiszen éppen azt rögzítené, hogy a tagállamok állapodjanak meg, milyen módszertan szerint kell nekiindulni a minimálbér-tárgyalásnak. Ha ez meglenne, akkor nem lehetne politikai alapon rángatni a béreket. Ez pedig, lássuk be, ráférne végre a magyar gazdaságra.