Szokatlan volt a visegrádi négyek keddi, Budapestre összehívott csúcstalálkozójának időzítése. A tanácskozás púp lehetett Andrej Babis cseh és Eduard Heger szlovák kormányfő hátán, hiszen most mindkettőjüknek megvan a maga baja. Csehországban rekordméretűre nőtt az új fertőzések száma, hétfőn 14 ezer koronavírusos megbetegedést regisztráltak, igaz, nincsenek annyian kórházban, mint nálunk. Szlovákiában pedig egymillió főre lebontva a világon a legmagasabb az új megbetegedések száma, így ma a kormány kéthetes teljes lezárásról dönt.
Az V4-csúcs összehívásának időpontja azért is meglepő, mert Babis várhatóan már csak néhány napig marad miniszterelnök, hamarosan az októberi választáson győztes ellenzéki vezetőt, Petr Fialát nevezi ki kormányfőnek Milos Zeman köztársasági elnök. Talán azért volt ez a sietség, mert az új cseh kormány várhatóan jóval kevésbé lesz barátságos Orbánékkal, mint Babisék? S utoljára azt a látszatot kívánja kelteni Magyarország és Lengyelország, hogy a visegrádi együttműködés nem csak papíron létezik? Hiszen Babis leköszönése után már a látszatra sem érdemes adni.
A képlet egyszerű. Prága és Pozsony csak statisztának kellett a V4 csúcson. Bár állítólag a lengyel-belarusz határon kialakult menekültválság miatt került sor a tanácskozásra, más állhat a háttérben.
Budapesttel és Varsóval szemben minden korábbinál keményebben lép fel az Európai Bizottság. Bár Ursula von der Leyen bizottsági elnök fellépését sokan még így is túl puhának tartják, ám korábban sosem volt példa arra, hogy Brüsszel ilyen határozottan követelje: kössék a jogállamisághoz az uniós támogatások kifizetését. Lengyelországot ráadásul pénzbüntetéssel is sújtják két ügy miatt. Egyrészt mert nem teljesítette az EU Bírósága Csehországot támogató döntését és nem függesztette fel a környezetet súlyosan szennyező turówi bánya működését, másrészt mert összeegyeztethetetlen az uniós joggal a jelenlegi populista kormány által létrehozott lengyel fegyelmi kamara. Naponta másfélmillió eurót kell fizetnie Varsónak, amit persze képletesen kell érteni: ennyit vonnak le az országnak szánt támogatásokból, ami nagyon kellemetlenül érinti Mateusz Morawiecki kormányát.
Budapesttel más a helyzet. A kormány hitelekből finanszírozza a választás előtti féktelen adakozást, s bár nagy szüksége lenne az EU pénzére, ehhez olyan, a jogállamiságot érintő feltételeket kellene teljesítenie, amire nem hajlandó.
A két ország most, a „migrációs válságra” hivatkozva ellentámadásba próbál lendülni, azzal vádolva a Bizottságot, hogy „piti” jogállamisági dolgokkal, holmi kötelezettségszegési eljárásokkal van elfoglalva, miközben lám, migránsok tömkelege fenyegeti az EU-t. Orbán Viktor levelet is Von der Leyennek, amiben részben az EU keleti határain kialakult helyzettel indokolja, hogy állítsa le Brüsszel az ország ellen indított eljárásokat.
Nem tisztünk tanácsokat adni a Bizottság elnökének, de nem csodálkoznánk, ha rövid és frappáns válaszlevele így hangozna: „Rendben, leállítjuk, ha Magyarország minden olyan feltételt teljesít, amit az uniós alapszerződés aláírásával vállalt”.