A klímaváltozással járó szárazság a növényekre legalább olyan rossz hatást gyakorol, mint ránk, emberekre - közli a Másfélfok.hu című környezetvédő oldalon megjelent tanulmányában Szabó Amanda Imola meteorológus, éghajlatkutató, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének doktorandusza. A klímaváltozás felborítja a növényzet és az éghajlat állandó kölcsönhatásának érzékeny egyensúlyát. A szén-dioxid-mennyiség-, illetve hőmérséklet-változás a mérsékelt övben kiszárítja a talajt. A vízhiány okozta stressz csökkenti a növények szénelnyelő képességét, ami további felmelegedést gerjeszt. A vízmennyiség csökkenése a növényfajok terjedését is gátolja, ami - az emelkedő hőmérséklet és szén-dioxid-mennyiség közepette - akár kihalásukhoz is vezethet. Az élőlények tűrőképességét a változás gyorsasága is próbára teszi. A Nature Communications friss kutatása szerint egyre csökken a növények által elérhető víz mennyisége, illetve terjednek a növekedési időszakban aszályra hajlamos területek.
A tanulmány szerint Magyarország jó részének ellátottsága nem kielégítő. Az elmúlt három évtized során romlott a vízhiányos és -többletes területeink helyzete is. Az aszályok nyomán csökken a zöldülés. Mivel a víz- és a tavaszi fagykárok mellett a növénytermesztés legnagyobb veszteségeiért az aszályok okolhatók, a vízhiány mezőgazdasági és élelmiszerellátási szempontból is jelentős gondokkal fenyeget.
Bár a szén-dioxid feldúsulása elvben csökkenti a növényzet vízfelhasználását, a lombozat, az erősödő zöldülés, illetve a melegebb és hosszabb növekedési időszak miatti igény mégis nő - állapítja meg egy, a Nature Geoscience-ben megjelent tanulmányhoz köthető kutatás. Az éghajlatváltozás ellen védekező növényzet tehát mégis több vizet igényel, ami fokozza a talajszáradást. Ez a felszíni lefolyások, így a folyók és patakok apadásához vezet, ami az északi és a mérsékelt övben ott is az emberi vízkészletek hiányával fenyeget, ahol egyébként nő vagy változatlan a csapadék.
Arra tehát nem érdemes várni, hogy a növények majd megvédenek bennünket az éghajlatváltozás erőteljes hatásaitól. A jelenlegi légszennyezés alapján Észak-Amerika nyugati részén 80 százalékos egy 35 éves, századvégi mega-aszály valószínűsége. Az esély a kibocsátások közepesen hatékony visszafogása esetén is 60 százalék.
A szárazföldi bioszféra az emberi tevékenységek miatti szén-dioxid-kibocsátás csaknem harmadát nyelte el, jelentősen enyhítve az általunk okozott felmelegedést. A növényzet a vízáramlás 60 százalékáért felelős, jelentősen befolyásolva a talaj és a levegő nedvességét, a hőmérsékletet és a helyi éghajlatot. A zöldfelületek a városban is megkötik a port és a többi légszennyező anyagot, szűrik a zajt, mérséklik a mesterséges felszínek okozta villámárvizeket, a városi hőszigeteket, talajfogók, ezért elengedhetetlenek a várhatóan egyre erőteljesebb szél- és vízerózió elleni védelemben is. A természet emellett gazdasági értéket képvisel, illetve a lakosság fizikai és lelki egészségének megőrzését is segíti.
Ha nem akarjuk elveszíteni ezeket a számunkra kedvező "szolgáltatásokat", és azt, hogy a természet számunkra kedvezően szabályozza a földi éghajlatot, azonnal és erőteljesen csökkenteni kell az emberi eredetű üvegházhatású-gázkibocsátást, amiként erre az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete legújabb jelentése is felhívta a figyelmet - szögezi le Szabó Amanda Imola.
