A Kínai Filmhivatal nemrégiben tette közzé 14. „ötéves tervét”, melynek legfontosabb célkitűzése, hogy az ország 2035-re „erős kulturális hatalommá” váljon. A kínai kultúra zászlóshajója a kommunista párt irányvonala szerint a filmipar lesz. Bár túlzás lenne azt állítani, hogy Európában vagy az Egyesült Államokban a nézők élnek-halnak a kínai alkotásokért, Pekinget ez cseppet sem zavarja, a pártvezetés számára a hazai közönség a messzemenőkig elsőbbséget élvez. S elsődlegesen nem azért, mert az illetékesek ennyire a szívükön viselik az átlagpolgár szórakozási igényeit, hanem mert a filmmel is lehet manipulálni az embereket, a másfél milliárdos lakosságot. Az elképzelések valóban grandiózusak. Az elkövetkező öt évben 100 ezerre növelik az ország filmszínházainak számát, ami negyedével több, mint manapság. Az Egyesült Államokban jelenleg 40 ezer mozi működik és számuk folyamatosan csökken az egyre népszerűbbé váló streaming-szolgáltatások miatt.
Ahhoz azonban, hogy Kínában a hazai gyártású alkotások váljanak egyeduralkodóvá, a piacról ki kell szorítani az amerikai filmeket. S ez a kampány nem is halad rosszul. Míg néhány évvel ezelőtt Kínában olyan hollywoodi alkotások hódítottak, mint a Jurassic World, a Bosszúállók, vagy az Aquaman, a Maoyan nevű jegyértékesítő szolgálat adatai szerint 2019-ben már a helyi filmekből származott a bevételek 64 százaléka, s ez a szám tavaly a 84 százalékot is elérte.
A kínai filmipar megerősítése beleillik Hszi Csin-ping elnök doktrínájába. A Kínai Népköztársaság megalapítója, a több tízmillió ember haláláért felelős Mao Ce-tung óta ő a legnagyobb hatalommal rendelkező államfő, évtizedek óta nem látott személyi kultuszt alakított ki. A kommunista ideológiáját nacionalizmussal ötvözi, s erre a fiatalok is fogékonyak. A kínai elnök egyfajta kultúrharcot indított útjára, melynek célja a nemzeti önbizalom erősítése.
Jellemző módon áprilisban a Kínai Filmhivatal és a Propaganda Osztály a mozikat arra kötelezte, hogy az év végéig a helyi filmeket részesítsék előnyben.Azt is előírták, milyen alkotásokat. A moziknak hetente kétszer, fő műsoridőben kell vetíteniük a Kínai Kommunista Pártot (KKP) dicsőítő hazafias filmeket. (A KKP július elején ünnepelte századik születésnapját.)
Ezen a terepen azonban nincs helyük a nyugati filmeknek. Ezért a cél az, hogy még jobban megerősítsék a helyi filmipart, mutat rá cikkében a Le Figaro. Az elvárások nem csekélyek. A Chinawoodnak is nevezett Hengdian World Studios filmstúdió feladata az, hogy évente legalább tíz nagy kasszasikert mutasson fel, emellett körülbelül ötven jelentős nyereségű játékfilmet is elő kell állítania.
Az ambiciózus tervek nem is megvalósíthatatlanok, mert már most népszerűek a nacionalista alkotások a kínai közönség körében. A világ idei öt legnagyobb bevételt hozó filmje közül három kínai film. A Box Office Mojo szakportál adatai szerint a koreai háború idején játszódó A Csangdzsin-tó csatája 882 millió dolláros bevételt hozott. Igaz, ez volt a kínai filmtörténet legnagyobb költségvetésű alkotása 200 millió dolláros büdzsével. Mindenesetre bevétel tekintetében megelőzte a szintén kínai Hi, Mom című filmet, amely eddig 822 milliót hozott a konyhára. Tehát több folyt be belőlük, mint a Halálos iramban 9-ből, amelyből „csak” 721 millió dollár származott. Ezt a legutóbbi James Bond-film követi 710 millióval. A dobogó ötödik fokán szintén egy kínai film, a Detective Chinatown áll, amely 686 milliót gyűjtött.
A filmes hidegháborúban Kína arról álmodik, hogy maga mögé utasítja Hollywoodot. Ezek az adatok látszólag azt mutatják, hogy a meccset már meg is nyerte Peking, de a kép csalóka. A pandémia nyomán ugyanis az amerikai mozik sokáig zárva tartottak, és az amerikai filmek gyártása hónapokra leállt. Peking ezt a helyzetet használta ki. Így nem valószínű, hogy a kínai mozik sokáig maradnak a trónon.
Persze Pekingben mindent elkövetnek azért, hogy Kínában minél kisebb bevételre tegyenek szert a hollywoodi alkotások. 2021-ben eddig mindössze húsz amerikai filmet mutattak be, miközben a központi utasítás szerint évente 34-re lenne lehetőség. Csak összehasonlításként: 2018-ban még 63 amerikai játékfilmet adtak. A visszaesés oka: a helyi illetékesek gyakran úgy intézik, hogy az amerikai alkotásokat a lehető legrosszabb időpontban mutassák be, így is előnybe hozva a hazai produkciókat.