Tömeges szűrési akciók, mindenki számára könnyen elérhető PCR-tesztek és otthoni felhasználásra ingyenesen igényelhető antigén gyorstesztek - ilyen módszerekkel törekszenek arra Európa különböző részein, hogy minél korábban azonosítsák és izolálják a koronavírusos betegeket, ezzel is gátat szabva a fertőzés terjedésének. A tesztelés a kezdetektől fogva fontos eszköze a védekezésnek, ám minden jel arra utal, hogy az Orbán-kormány ezt máig nem volt hajlandó belátni.
A lakosságarányos tesztelés tekintetében hazánk a sereghajtók között van az Európai Unióban, Magyarország a negyedik legrosszabb tagállam a Worldometers és a hivatalos nemzeti tájékoztató oldalakról gyűjtött adatok alapján. Az élen járó Dániában és Ausztriában a járvány kezdete óta több mint tízszer annyi tesztet végeztek a hatóságok, mint nálunk, dacára annak, hogy mindkét országnak a kisebb népessége hazánkhoz képest. A más nemzetek, például Csehország már tavaly tavasszal deklaráltan törekedett a laboratórium kapacitások bővítésére, ennek következtében a csehek akár napi több mint 150 ezer tesztet elvégzésére is képesek - hazánkban most csütörtökön állt fel a napi rekord, kevesebb mint 53 ezer mintavétel. Ugyanezen a napon korábban járványlabornak tekintett nyugati szomszédunknál kis híján 620 ezer tesztet jelentettek.
Az Orbán-kormányra meglehetősen rossz fényt vető statisztikákban szerepe lehet annak is, hogy hazánkban egy ideje semmiféle kontaktkutatás nem működik, ahogyan azt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrégiben elárulta. A legfőbb tényező azonban az lehet, hogy míg nálunk csak orvosok kérésére végzik el valakin ingyenesen a Covid-tesztet, addig máshol a döntéshozók sokkal elérhetőbbé tették a tesztelést. Dániában például mindenki jogosult a térítésmentes tesztre, Ausztriában a legtöbb helyen az osztrák állampolgárok és a helyi lakcímmel rendelkezők számára adott a lehetőség, de országszerte vannak olyan autós tesztközpontok, ahol a turistákat is díjmentesen szűrik. Csehországban tavaly óta bizonyos időközönként a lakosok önként végeztethetnek az egészségbiztosító kontójára, ez mostanra megszűnt, de a 18 év alattiak és egy dózissal oltottak havi 5, a teljesen beoltottak pedig havonta 2 ingyenes PCR-tesztet végeztethetnek. Németországban - a járványhelyzet romlása miatt - újra biztosítanak hetente otthon végezhető gyorstesztet minden lakosnak, az intézkedést korábban azért szüntették meg, hogy a vakcinák felvételére ösztönözzék az oltatlanokat.
A tesztelés fontossága már a világjárvány kezdeti szakaszában bebizonyosodott, hiszen a súlyos gazdasági károkat okozó korlátozásokon és lezárásokon kívül ez volt a leghatékonyabb módszer a pandémia fékezésében és az életek megvédésére. Legjobban Dél-Korea mutatta meg, hogy milyen csodafegyverről van szó, a távol-keleti ország a tesztközpontú védekezésnek köszönhetően viszonylag könnyen megúszta a pandémia első hullámát, később Kína is a tesztek révén fojtott el az újonnan felbukkanó fertőzési gócokat, tavaly ősszel pedig Szlovákia olcsó, de viszonylag megbízhatóvá váló antigén gyorsteszteket kezdett el használni a lakosság tömeges szűrésére. Északi szomszédunknál ennek ellenére elharapózott a járvány, bár a Scienceben megjelent tanulmány szerint a gyorstesztek tompították a terjedést.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főtitkára már tavaly márciusban azt tanácsolta a döntéshozóknak, hogy “teszteljenek, teszteljenek, teszteljenek.” Rámutatott: ahogyan a tüzet sem lehet bekötött szemmel oltani, úgy a pandémiát sem lehet megfékezni, ha nem tudni, kik fertőződtek meg. A számok azt mutatják, hogy sok európai vezető megfogadta tanácsait, ám az Orbán-kormány inkább vakon oltotta és oltja a hazánkban újra és újra fellángoló járványt - ennek is szerepe lehet abban, hogy az EU tagállamai közül, koronavírus lakosságarányosan Magyarországon követelte a legtöbb áldozatot.
