Az őszi vizitről készült – a Népszava által megismert – jelentés összefoglalójában a delegáció leszögezi: Magyarországon “a helyzet 2018 óta nem javult, inkább romlott. Továbbra is komoly aggodalmak merülnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét és a médiaszabadságot fenyegető veszélyek miatt. Úgy tűnik, hogy a széles körben elterjedt korrupció párhuzamos állam kialakulásához vezetett, ami független igazságszolgáltatási rendszer hiányában szinte lehetetlenné teszi a fellépést. A Pegasus-ügy rávilágított, hogy aktivistákat, újságírókat és ügyvédeket fokozott állami megfigyelés alá vontak”. A képviselők hozzáteszik, hogy a héttagú delegáció két – a szélsőjobb, illetve a konzervatív csoporthoz tartozó – tagja nem ért egyet a magyarországi demokráciával, jogállamisággal és alapvető jogokkal kapcsolatban megfogalmazott kritikával.
A 33 oldalas feljegyzés részletesen beszámol a küldöttség találkozóiról a kormány, a parlament, az igazságszolgáltatási rendszer, valamint kormánypárti és független intézmények, civil szervezetek és a média képviselőivel. Megjegyzi, hogy miközben a legtöbb eszmecsere konstruktív volt, a látogatókat nem minden tárgyalópartner fogadta szívesen, és a “hivatalos küldöttséggel szemben megnyilvánuló ellenségesség nem igazán segítette elő a nyílt párbeszédet és az őszinte együttműködést”. A jelentést böngészve a szerzők többek között a Kúria elnökével lezajlott találkozójukra gondolhattak, amelyen Varga Zs. András igyekezett kioktatni az EP-képviselőket a saját szerepükről és a bíróságéról. Idetartozhat a kormánypárti újságírókkal folytatott beszélgetésük is, amelynek az elején az egyik meghívott az EP látogatását pártpolitikai célokat szolgáló akciónak nevezte, majd távozott.
A vizitelő képviselőktől többen is számon kérték, hogy milyen felhatalmazás alapján tárgyalnak Magyarországon, amikor a Sargentini-jelentés által elindított jogállamisági eljárás kikerült az Európai Parlament ellenőrzése alól, és három éve a kormányok képviselőiből álló tanács napirendjén van. Mint a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield küldöttségvezető és egyben jelentéstévő többször is kifejtette, a hetes cikkelyes folyamatot kezdeményező EP jogosult ajánlásokat tenni, és ha majd a tagállami fórum végre határozatot hoz a magyar jogállamiságot érintő veszélyekről, ahhoz szükség lesz az uniós törvényhozók egyetértésére is.
A magyarországi látogatásról szóló beszámolót várhatóan hétfőn mutatják be a képviselő-testület állampolgári jogi szakbizottságában.
