;

Zöldzóna;meteorológia;globális felmelegedés;klíma;

- Örvénylő klímahatások

Az üvegházgázok a magasabb légrétegekre jelképesen és szó szerint is gomolygó, szinte kiszámíthatatlan, de javarészt kedvezőtlen hatást gyakorolnak.

A "brutális" téllel, így újabb energiaáremelkedésekkel riogató hírekhez képest a valóság, hogy jelenlegi tudásunk és az előrejelző rendszerek segítségével - különösen Európában - csupán egy-két hétre előre adható napokra lebontott, megbízható előrejelzés - közli a Másfélfok.hu nevű környezetvédő oldalon megjelent elemzésében Mikes Márk meteorológus, időjárás-előrejelző, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Igaz, léteznek hosszabb távú, de általánosabb, bizonytalanabb, inkább bizonyos területek teleinek enyhülését vagy sűrűbb hőhullámait előrevetítő elemzések is.

Az elemzések egy része az úgynevezett sarki (poláris) örvényre összpontosít. A jelenség egy, a sztratoszférában kialakuló, hideg levegőjű ciklon, amit a sarkvidékeken fél-fél évre "lenyugvó" Nap miatti hőmérséklet- és nyomáscsökkenés vált ki. Erősödése Magyarországon éppenséggel melegebb teleket hoz, Európát viszont az Atlanti-óceán felől érkező viharokkal fenyegeti. 40 éve mért, de pontosan máig nem ismert jelenség az úgynevezett hirtelen sztratoszférikus felmelegedés is. Ennek során a sarki örvény rövid időn belül legyengül, a magaslati szélirány megfordul, sőt az örvény helyet is változtat, kettészakadhat, ami amúgy örvendetesen csökkentheti az ózonlyuk méretét. A tapasztalatok szerint ugyanakkor ez az esetek jó részében lehűti a Földhöz legközelebbi, troposzférának nevezett réteget. Idén január elején például a hirtelen sztratoszférikus felmelegedést erőteljes észak-amerikai és európai hidegbetörések követték. Ugyanakkor a sarki örvény változásának hatásai ennyire azért nem egyértelműek.

Bár az nyilvánvaló, hogy a klímaváltozás hat, a kép ennél árnyaltabb. Bár az üvegházhatású gázok mennyiségemelkedése a troposzférát egyértelműen melegíti, a felette lévő sztratoszférára, illetve sarki örvényre gyakorolt hatás még bizonytalan. Annyi bizonyos, hogy a két réteg közötti anyagmozgás (az úgynevezett Brewer-Dobson-cirkuláció) már felgyorsult. Az éghajlatváltozás miatt az Északi-sarkkör a Föld többi térségénél nagyobb ütemben melegszik, ami a jégolvadással együtt megzavarhatja ezt az anyagáramlást.

A sarki örvényeket illető előrejelzések egyelőre ellentmondásosak. Akadnak, akik hidegbetörésekkel járó gyengülést jósolnak, mások pedig éppenséggel erősödést várnak. A hirtelen sztratoszférikus melegedések gyakorisága, amiként eddig, várhatóan a jövőben sem változik. A légköri kölcsönhatások bonyolultsága ellenére a felmelegedés mérséklése továbbra is közös érdek - szögezi le Mikes Márk.

Elmaradt a rendkívüli kamatemelés az MNB Monetáris Tanácsának keddi ülésén, ám kamatfolyosót kiszélesítették.