Európai Unió Bírósága;

2021-12-02 10:17:09

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka lesöpörte az asztalról a magyar és a lengyel kifogásokat

A főtanácsnoki indítvány fontos jelzés lehet arról, hogy mit fog tartalmazni a heteken belül megszülető ítélet.

Az Európai Unió Bíróságának (EUB) véleményalkotó bírája azt javasolja, hogy a testület utasítsa vissza a magyar és a lengyel kormány beadványát az EU jogállamisági rendeletének a megsemmisítésére. Campos Sánchez-Bordona szerint a jogszabály jogalapja megfelelő, összeegyeztethető az uniós szerződéssel és előírásai nem sértik a jogbiztonság elvét. A két felperes keresetében főként ezeket a kifogásokat támasztotta a rendelettel szemben.

A jogszabály január óta van hatályban, de eddig nem alkalmazták, mert az EU legfelsőbb bírói fórumának ítéletére várnak. A ma elhangzott ajánlás a hányatott sorsú rendeletről szóló vita fontos állomása: a főtanácsnoki indítvány ugyan nem köti a bíróságot, de a legtöbb esetben támaszkodik a véleményére.

Az Európai Parlament és a tagállamok képviselőiból álló EU Tanács tavaly decemberben fogadta el az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet. A jogszabály értelmében azok a jogállami normaszegések, amelyek “kellően közvetlenül” sértik az uniós költségvetési érdekeket, pénzügyi szankciókkal sújthatók. Ezek közé tartozik egyebek mellett, ha a nyomozó és vádhatóságok nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a csalások és a korrupció leleplezésére és büntetésére, vagy ha a közbeszerzések terén tapasztalt szabálytalanságok folyamatosan megtorlatlanok maradnak. Ezekben az esetekben az uniós döntéshozók határozhatnak a közösségi kifizetések, illetve pénzügyi kötelezettségvállalások felfüggesztése, megszüntetése, illetve új kötelezettségvállalások tilalma, valamint az EU büdzsé által garantált kölcsönök lejárat előtti visszafizettetése mellett.

A magyar és a lengyel kormány kezdettől fogva élesen ellenezte a rendelkezéseket. Az elfogadásukat nem tudták megakadályozni, azt viszont kiharcolták, hogy az alkalmazásukat addig elhalasszák, amíg az EUB nem hoz ítéletet a jogszerűségükről. A két ország idén márciusban be is nyújtotta keresetét a rendelet megsemmisítésére az európai bírósághoz, amely a két ügyet együtt és gyorsított eljárás keretében intézi.

A rendelet alkalmazásával megbízott Európai Bizottság állandó támadások célpontja a késlekedés miatt, különösen az Európai Parlament részéről, amely nemrég ezért be is perelte. A politikai nyomás hatott, mert a biztosi testület a múlt héten — még ha nem is hivatalos eljárás keretében — levelet írt a magyar hatóságoknak, tisztázást kérve egy sor korrupciógyanús ügyletről, amelyek megítélése szerint a rendelet hatálya alá tartoznak. Budapest két hónapot kapott, hogy megválaszolja az aggályokat. Mire lejár a határidő, az EUB ítélete is megszülethet. Ha a bírák hatályban tartják a jogállamisági rendeletet, akkor már tavasszal megkezdődhetnek az első hivatalos eljárások a korrupcióval vádolt kormányokkal szemben.

Blokkolja Orbán az uniós részvételt a demokráciacsúcson

Magyarország megakadályozza, hogy az Európai Unió egységes álláspontot képviselve vegyen részt a Joe Biden amerikai elnök által december 9-10-ikére összehívott demokráciacsúcson, mivel Orbán Viktor kormányfő nem kapott meghívást – adta hírül a Bloomberg. Hazánk az egyetlen uniós ország, amely így járt.

Az amerikai hírügynökség tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Magyarország az uniós nagykövetek szerdai találkozóján közölte: nem támogatja a blokk közös fellépését a csúcstalálkozón, mert az Egyesült Államok nem hívta meg az összes uniós országot. Egy magyar diplomata a hírügynökségnek azt mondta, hogy Washington megpróbálja megosztani a tagállamokat és uralkodni fölöttük. Az ilyen próbálkozásokat szerinte az EU stratégiai autonómiájáról – vagyis független és önálló szerepvállalásáról – szóló szélesebb körű vitákba kellene beépíteni.

Lapunk érdeklődésére egy EU illetékes megerősítette: mivel nem született konszenzus, az uniós meghívottak nem tudnak közös álláspontot kifejteni a virtuális csúcson. Emiatt Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a tagállami vezetők fórumát, az Európai Tanácsot elnöklő Charles Michel nem fog a közösség nevében felszólalni. Ugyanakkor a két politikus az EU27-ek szerződésekbe foglalt és mindenki, így Magyarország által is támogatott politikai irányvonalát fogja ismertetni a demokrácia előmozdításáról, fejtette ki az előkészületeket közelről ismerő forrásunk.