Pápalátogatás: középpontban a menekültek megsegítése

A katolikus egyházfő megérkezett Ciprusra: december 4-ig a sziget görög része, majd 6-ig Görögország vendége lesz.

Ferenc pápa megérkezett Ciprusra: december 4-ig a sziget görög része, majd 6-ig Görögország vendége lesz. Az út során a menekültek nehéz helyzetére kívánja ráirányítani a figyelmet, amit az is egyértelműen jelez, hogy egyebek mellett Leszbosz szigetére is ellátogat, 2016 után másodszor.

A pápa mindig különösen szívén viselte a mediterrán térség sorsát, hiszen a Földközi-tengeren kelnek át a menekültek, hogy elérjék az „ígéret földjét”, az Európai Uniót. Tavaly év elején, amikor a mediterrán országok főpapjaival találkozott, kifejtette, a Földközi-tenger térsége „temetőből váljon a Feltámadás helyévé”, utalva arra, hogy sok menekült vesztette életét a veszélyes út során, ezért szolidaritásra van szükség, segítséget kell nyújtani számukra. Ehhez kapcsolódóan a Szentszék nemrég jelentette be, hogy 2022 februárjában Firenzében a pápa részt vesz egy újabb a térséget érintő találkozón, melyen a régió városainak polgármesterei és püspökei tanácskoznak „A Földközi-tenger, a civilizáció határa, a béke határa” témaköréről.

A Földközi-tenger azonban más összefüggésben is előkerül Ferenc tanításában. Az egyenlőtlenségek, a nyílt vagy látens konfliktusok, az emberkereskedelem, a vallások szembenállása is jellemző a térség egyes régióira. Mint a pápa többször utalt rá, itt „minden összefügg”. „A Földközi-tenger arra kényszeríti az itteni országokban élő népeket és kultúrákat, hogy állandó közelségben legyenek egymáshoz” – jegyezte meg egy alkalommal. Talán azért áll közelebb a szívéhez a mediterrán térség, mert ő is déli országból, Argentínából származik, latin, illetve felmenőit tekintve olasz vér csörgedezik az ereiben.

Öt éve Leszbosz szigetén rendkívül emlékezetes beszédet mondott. Az ottani menekülttáborban tengődőket arra kérte, ne adják fel a reményt. Mint mondta, azért utazott Görögországba, hogy tanúja legyen a II. világháború utáni legnagyobb humanitárius válságnak. A pápa akkor egyperces csenddel emlékezett meg azokról, akik a tengeren lelték halálukat. Az ökumenizmus tekintetében is fontos esemény volt az azóta leégett Moria táborban tett látogatása, hiszen közös imát mondott I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pártiárkával és II. Ieronimosz athéni ortodox érsekkel, a görög autokefál egyház vezetőjével.

Az ökumenizmus most sem hiányzik a programból. Ferenc ezúttal egy nicosiai templomban ökumenikus imán vesz részt, amelyen menekültek is megjelennek. Az ortodox egyházzal való kapcsolatépítés a vizit célja. Athénban a pápa kétszer találkozik majd Ieronimosszal, valamint a többi helyi püspökkel. Ez azért is fontos, mert Görögországban az ortodox egyház mindeddig nem igazán kereste a kapcsolatot a katolikusokkal. Még 2001-ben az akkor Görögországba ellátogatott II. János Pál is elismerte: „Sokat kell tenni a keleti és nyugati keresztények közötti harmónia érdekében, hogy a két egyház együtt lélegezhessen”. E tekintetben azóta sem történt nagy előrelépés.

A pápa látogatását alighanem rosszallóan veszi tudomásul Törökország, hiszen Ankara úgy gondolhatja, hogy ezzel a pápa jelentős gesztust tett az ősi rivális Görögország számára. Már csak azért is, mert pápasága során másodszorra lesz Görögország vendége. Igaz, 2014-ben Törökországba is ellátogatott.