A sokoldalúság mintaképe

Hetvenhárom éve halt meg Kozma Lajos építész. Nevét már sokan hallották, de ahány környezetben, annyiféleképpen. Ismert fogalom hegyvidéki villáknál a „Kozma barokk” fogalma, legismertebb épülete a Margit körúti Átrium-ház és mozi után pedig ő lett volna az egyik fő Bauhaus magyar.

Kozma Lajost a 20. század egyik legizgalmasabb magyar formaalkotójaként tartjuk számon – sokszínűsége szinte zavarba ejtő. Amikor 64 évesen, 1948. november 26-án rákban meghalt, már nem tudta elfoglalni rég vágyott helyét az Iparművészeti Múzeum és Iskola (1948-től Iparművészeti Főiskola) igazgatójaként. Pedig rendszerint a munkája szerint költözött is: akkor például az irodája volt az iskola akkori közelében, a Kinizsi utcában. Kozma egész életében városi bérlakásban élt, miközben megbízóinak gyönyörű villákat tervezett és rendezett be. Horányi Éva az Artmagazin egy 2018-as cikkében sorra vette, hol mindenhol lakott Kozma és családja: halála előtt például a Gellért téren, de ha visszafelé haladunk az időben, a harmincas évek végén költözött át Budára leghíresebb háza, az Átrium közelébe (a Bem és a Kandó Kálmán utca sarkára). Ez a világháborúban ugyanúgy kiégett és elpusztult, mint az a pesti Palatinus ház a Margit-híd déli oldalán, ahol a harmincas években lakott – és ami 1947 után előbb Belügyminisztériummá, majd pártközponttá, a mai Fehér Házzá alakult át.

Ebben a modernista műteremlakásban nagy élet folyt – köszönhetően két híresen csinos és nagy társasági életet élő lányának -, ráadásul a lakás egyben iroda is volt, ami megbízói számára bemutatóteremként is funkcionált. Pesti lakásai között szerepelt még egy másik Palatinus ház, amikor pedig fiatal építészként még a tízes években Lajta Béla munkatársaként dolgozott, a Népszínház utcában, ugyanabban a bérházban lakott, ahol Lajta irodája működött. Innen a belvárosi Vécsey utcába költözött: 1913-ban ugyanis a közelben nyitotta meg Budapest Műhely néven lakberendezési vállalkozását és bemutatótermét a Szabadság tér sarkán. (A Műhely gyönyörűen faragott rekonstruált bejárata ma is látható az itteni banképület oldalában – 1998-ban Dévényi Tamás rekonstruálta.)

És ha már egészen a fiatalkoráig visszamentünk az időben, jöjjenek a jelentős tervezései, épületei.

• BUDAPESTI MŰHELY Pályájának első fontos szakasza, amikor Lajta Béla irodájában dolgozott 1910 és 1913 között. Ekkoriban részt vett a Lajta által tervezett Rózsavölgyi Zeneműbolt 1912-es belsőépítészeti kivitelezésében és valószínűleg más Lajta épületek – például a Vas utcai ipariskola - külső díszítésében. Ezután önállósodott a Budapesti Műhellyel, ahol főleg bútor-és enteriőrtervezéssel foglalkozott.

• A „KOZMA BAROKK” A Tanácsköztársaság idején a Művészeti Direktórium tagja volt, emiatt később sokak szerint háttérbe szorították. De szaporodó megbízatásai alapján ezt aligha gondolhatjuk. A baloldali érzelmű Kozmát érték ugyan retorziók, - másokhoz hasonlóan az 1926-os amnesztiáig ő is rendőri őrizetet kapott, örökre kizárták Magyar Mérnök-és Építész Egyletből – viszont a Kamara 1928-ban felvette. Ezt az időszakot uralja a már emlegetett Kozma barokk, amikor Kozma Lajos az izmosodó Horthy korszak villaépítészetének egyik trendteremtőjévé vált. Bár baloldali volt, de nem forradalmár: ekkor épült neobarokk – pontosabban a barokk formáival eljátszó polgári villái igazodtak, de könnyeden és kivételes arányérzékkel igazodtak a kulturális klímához. És nem elég csak az épületeket megemlíteni (a Stefánia úti Kálmán villa vagy a 2. kerületi Zivatar u. 9. alatt található, játékosan féloldalas „mézeskalács palota”), mivel Kozma a grafika felől érkezve vált építésszé, rajzolt könyvdíszt, tervezett bútort, textilt és belső tereket, így villái is összművészeti termékek voltak. Mint például a gyomaendrődi Kner villa – ami úgy tűnik népiesen neorokokósnak, hogy az már szinte art deco. Kozma 1918-tól kerül kapcsolatba a nyomdász Kner családdal: ő tervezte meg a Kner-officína egységes díszanyagát, itt jelent meg első szignetkönyve, majd ezek után kérte fel Kner Imre, hogy családi házukat is tervezné meg. A „Kozma barokk” fokozatosan váltott át historizálásból egyéni art decóba, mivel kedvelt motívumait még fiatal népi formakincs gyűjtőként szedte össze. Kozma későbbi népszerűségét éppen a sokszínűségével alapozta meg, hiszen a Knerben készült grafikái, illusztrációiként is vitték a hírét, bútorai pedig minőségi, kisipari módszerrel készültek. Az építész Kozma tehát sokat köszönhet az iparművészet Kozmának – és fordítva.

• A „KOZMA BAUHAUS” Miután 1928-ban megbízást kapott a Magyar Divatcsarnok homlokzatának és enteriőrjének átformálására, építészeti munkássága lassú fordulatot vett: a díszítettség öröme ugyan végig megmarad, de a főszerepet átveszi a funkciók parancsa. Úgy közelített a Bauhaus elveihez, hogy mindvégig megőrizte díszítési hajlandóságát és a gesamtkunst jelleget. Már túl volt a negyvenen, amikor élete legtermékenyebb szakasza következett, a világháborúig csaknem 40 terve valósult meg. Kozma Lajos tulajdonképpen ezekkel az apró különbözőségeivel lett később építészeti unikum és várostörténeti séták tárgya – pedig Gyomaendrődtől a Rózsadombig, a Lupaszigettől a zalai Pókaszepetkig nehéz lenne ez a sétát egyszerre bejárni. Leginkább Pasarét és a Rózsadomb van gazdagon behintve a villáival – amelyeket olykor alig lehet felismerni, hiszen azóta az idő háborúkkal, államosításokkal, átalakításokkal hagyta rajtuk a nyomát. Kozma-házban lakni viszont akkor és azóta is menő dolog. Nagy Imre is abban lakott az Orsó utca 43-ban, ez ma a Nagy Imre Társaság székhelye. Tanulságosak a friss és maivá öregedett épületek fényképpárjai is: egykor az üres, zöldmezős háttér felerősítette a villák tiszta struktúráját ott, ahol mindezt ma már a romlás vagy jobb esetben néhány fa fedi - a rózsadombi Berkenye utcában a villához tapadó baloldali félhenger azért félreismerhetetlen. A Hankóczy utca sarkán álló híres „Bauhaus” villájához pedig egy városi legendának is beillő történet kapcsolódik: 1945 után ide a Tervhivatal elnöke költözött be, ugyanaz a Vass Zoltán, aki 1949-ben megszüntette az Új Építészet című folyóiratot. (Kozma rendszeresen publikált ide, az utolsó szám ’49-ben, közvetlenül a halála után éppen az ő munkásságát sarazta.) Áll még háza a Bimbó úton és a Hermann Ottó utcában, kettő is a Napraforgó utcai híres mintatelepen, de ő tervezte (magának) a sokat fotózott, trambulinra emlékeztető Lupa-szigeti nyaralót is.

• A LUPA SZIGETI NYARALÓ A Kozma család sokat evezett a Dunán, még motorcsónakjuk és egy Kozma által tervezett úszóházuk is volt, aztán betársultak ebbe a különleges nyaralótelepbe. és1934-re itt készült el egyik legismertebb munkája, Lupa szigeti kis nyaralója. E mögött ugyanaz az építőipari beruházó cég állt, akik két évvel korábban a híres Napraforgó utcai minta-lakótelep kivitelezője volt. Ők előbb átgondoltan felparcellázták a kis dunai szigetet, közművesítettek és a területet egymás melletti nyeles telkekre osztották. Saját víztorony, csatornahálózat, víz-, villany- és telefonvonal épült, a partvonalat pedig betonteraszokkal és lépcsőlejáratokkal építették meg. Itt vásárolt például telket Molnár C. Pál festőművész vagy a Soros család is - és rögtön Kozma Lajos. Az alig 30 négyzetméteres nyaraló egy lakóhelyiségből és két mellékhelyiségből állt – és merészen a vízpart fölé nyúlt. (1939 végén eladták: az új vevő Walter Rózsi, a híres operaénekes volt, akinek híres Bajza utcai modern villájából lesz majd hamarosan a Magyar Építészeti Múzeum első kiállítóhelye.) Az a vidéki ház Pókaszepetk határában viszont teljesen elpusztult, amit 1934-ben a rokon és gazdálkodó Fleiner családnak afféle nászajándékként tervezett. De Tasziló-pusztán ő tervezte a bútorokat, kiválogatta kerámiákat - még a szőttesekre és függönyökre is külön javaslatot tett.

• ÁTRIUMHÁZ Az Átrium hétemeletes bérház volt a Margit körúton, de földszintjén a híres mozival. 1935-1936-ban épült, újszerű acélvázas szerkezettel. Az eredeti homlokzat sajnos azóta sokféle alakváltozáson ment át, de a mozi belső fekete - fehér –tükrös – narancsos színvilága ma is üt. Mára az előcsarnokból maradt meg a legtöbb eredeti, pedig székelt itt később a Partizánszövetség, majd a Magyar Filmipari Részvénytársaság is, mielőtt Május 1. néven újra mozi lett. Fölötte a lakásokra már jóval kevesebb figyelem jut, pedig Kozma ott is újított (csak a főzésre koncentráló, kisebb konyhák), ugyanakkor jól tudta, hogy a tehetősebb középpolgároknak nem munkás tömeglakást kell készíteni. Belső tereit itt is a fokozott igényesség és padlóburkolattól az utolsó kilincsig gondosan megtervezett enteriőrök jellemzik.