Nagy a mozgás a kormánysajtónál, ráadásul ezúttal nem csupán csöndes személycserékről van szó: egy-egy nyilvánosságra kerülő komment, e-mail jelzi, milyen feszült légkör uralkodik még azután is, hogy az évek során NER-kompatibilis munkatársakra cserélték le a szakmai vezetők, újságírók többségét.
Először az keltett meglepetést, hogy Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz tartozó Mediaworks több vezetője távozott: Szabó László a cég vezérigazgatói székéből került az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosi pozíciójába. A 444.hu szerint Rogán Antal propagandaminiszter erőteljes ráhatása nyomán mondott le, ezután kerestek neki más pozíciót. Szabóval együtt öt másik igazgató is távozott. A vezérigazgató utóda a Népszabadság öt évvel ezelőtti bezárásakor is reflektorfénybe került Kálmán Erika lett, s csakhamar felmondtak – a Media1 információi szerint – legalább tucatnyi munkatársnak, akiket amúgy eredendően ismerkedési beszélgetésre invitált a vezetőség.
Néhány nappal később egy hajdani – állítólag egy Orbán Viktornak feltett kellemetlen kérdés miatt Brüsszelből visszahívott, majd elbocsátott – MTI-tudósító Facebook-bejegyzéséből derült ki, hogy öt újságírót elküldtek a távirati iroda külpolitikai szerkesztőségéből, s ezek után három, velük szolidáris kollégájuk is felmondott.
Úgy tudjuk, hogy a Mediworks vezetésében történt sorcsere hátterében a propagandamédia, és elsősorban a megyei lapok, hírportálok zuhanó olvasottsága áll. Más a helyzet a közmédiánál, amelynek része az MTI is. A szervezet – amely kérdéseinkre nem válaszolt – átszervezésekkel indokolja az elbocsátásokat, de lapunk forrásai szerint valójában arról van szó: a választások közeledtével a kormány még szigorúbb kontrollt akar.
Az MTI-től elküldött öt újságíró – ahogy arról a napokban a Telex is írt – mindegyike a külpolitikai szerkesztőség munkatársa volt, miként az a három kollégájuk is, akik a döntés ellen tiltakozva adták be felmondásukat. A Népszava úgy értesült, a cégnél rajtuk kívül még többen erősen gondolkodnak róla, hogy önként felállnak, mert már számukra is vállalhatatlanná vált, ami az MTI-nél évek óta zajlik. A kormányzat az MTI belpolitikai szerkesztőségét rég a propagandasajtó részévé tette, de még a sokáig szabadabban dolgozó külpolitikánál is megtiltották bizonyos szavak – például a menekült – használatát, és mint arról korábban lapunk írt, akadtak kerülendő, tiltott témák is, egyebek mellett az emberi jogok vagy a sajtószabadság oroszországi helyzete.
– A belpolitikai szerkesztőség valóban sokkal, mondjuk úgy, domesztikáltabb volt eddig is, mint a külpolitikai szerkesztőség – jegyezte meg egyik forrásunk, aki szerint a változást utóbbinál Járai Judit, az MTVA washingtoni tudósítójának hazatérése jelentette, aki átvette a szerkesztőség vezetését. Ettől kezdve ugyanis addig szélsőségesnek, szalonképtelennek tartott médiumokból is kellett olyan anyagokat átvenni, amelyek a kormányt támogatták, s előszeretettel íratott meg NER-kompatibilis témákat.
Ehhez az ideológiai fordulathoz jött aztán a szervezeti átalakítás, amelyre hivatkozva elküldték a szerkesztőség egyes tagjait. Információink szerint a jelenlegi szerkesztőségi rendszer, amelyben külön egység többek között a belpolitika, a gazdaság, a kultúra, a sport, a külpolitika vagy éppen a fotó a jövőben utóbbi kivételével két nagy platformba tömörül. Csak kül- és belföld lesz: a gazdaság, a sport és a kultúra nemzetközi része előbbibe, hazai vonatkozásai utóbbiba tartoznak. A felduzzasztott külrészleg vezetőjeként forrásaink szerint Járai Juditot emlegetik.
Az elbocsátások kapcsán forrásaink megemlítették, hogy ma már a kis „elhajlást” sem tolerálják. Az egyik elbocsátott esetében házon belül arról beszélnek: Bende Balázs, a közmédia külügyi kabinetjének vezetője úgy találta, két anyagában eltért a kötelezően megadott irányvonaltól, s emiatt került feketelistára. Bende volt az, aki egy kiszivárgott hangfelvétel szerint világossá tette: az MTVA-ban nem az ellenzéket támogatják, akinek ez nem tetszik, az adja be a felmondását. Jelezte azt is, hogya "megfelelő narratíva, a megfelelő módszer és irányvonal mentén" kell anyagot írni.
M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnöke lapunknak azt mondta, megpróbálnak segíteni és közvetíteni az ügyben, de nehéz a helyzetük, mert nem számítanak reprezentatív érdekképviseleti szervezetnek az MTI-nél, mivel nincs meg a 10 százalékos tagsági arányuk.
– A Duna Médiaszolgáltató szerint emiatt nem vagyunk illetékesek. Persze ez valójában nem így van, hiszen ahol akár csak egyetlen tagunk is akad, ott jogilag képviselettel rendelkezőnek számítunk, s a munkaadónak együttműködési kötelezettsége van. Jelenleg ezt próbálja érvényesíteni az MTI-s alapszervezetünk – tette hozzá M. Lengyel László.
Megkerestük a Sajtószakszervezet MTI-s alapszervezetének vezetőjét, Papadopulosz Pétert, de nem akart nyilatkozni. Dobos Menyhértnek, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatójának küldött, s nyilvánosságra került levelében viszont arról írt: a vezetés korábban azt ígérte, az MTI átszervezése nem jár elbocsátásokkal és a fizetések megváltozásával. Feltette azt a kérdést is: „Nem gondolja-e a cég vezetése, hogy az választásokhoz közeledve a hírügynökség megerősítése, nem a gyengítése lenne indokolt?”
– Ez a jelenlegi közmédia, itt bárkit ki lehet nevezni, ahogyan ki is lehet rúgni – mondta egyik forrásunk, aki szerint ennek ismeretében a vezetőség számára meglepő lehetett az elbocsátások miatti nyílt felháborodás. A kirúgások ellen ugyanis nemcsak a szakszervezet tiltakozott és várt magyarázatot, de rengetegen névvel is vállalva nemtetszésüket fejezték ki, köztük sokan olyanok, akik a jelenlegi hatalom nyíltan vállalt hívei. Forrásaink szerint az MTI-s dolgozókban kétféle érzés dolgozik: a felháborodás és a félelem.
– Igazából az egyik önként felállt újságíró köremailje után változott meg a közhangulat – mondta egyikük. – Ultimátumot adott ugyanis a vezetőségnek, ha nem veszik vissza két napon belül az elsőként kirúgott kollégát, akkor felmond. Miután nem történt változás, tényleg felállt, s mindenki tudta róla, hogy ötgyerekes szülőként ez milyen bátor döntés volt a részéről. Ezután rengetegen meg mertek szólalni, szolidaritási nyilatkozat született, amit sokan névvel mertek vállalni más szerkesztőségekből is.
