A cégek zöme nem lesz képes igénybe venni a rájuk szabott, új hatósági áramtarifát, mert már leszerződtek a jövő évre - vélik szakértők. Pedig a friss kormányrendelet szerint mostantól a november 22-e előtt alapított, legfeljebb tíz fős, négymilliárd alatti árbevételű vagy mérlegfőösszegű társaságok is választhatnák a piacinál alacsonyabb, „egyetemes” tarifát. Az intézkedés 2022. június 30-ig, illetve a veszélyhelyzet fennálltáig hatályos.
A lehetőséggel azok a vállalkozások élhetnek, amelyek piaci szerződése megengedi a felmondást vagy az elállást - nyomatékosította a rendelet kitételét pénteki interjújában Orbán Viktor is. Vagyis – amiként arra felvetésünkre két hete Gulyás Gergely is utalt - a magánjogi viszonyokba nem "nyúlnak bele". A már megkötött 2022-es szerződések viszont észszerűen felbonthatatlanok.
Orbán Viktor szavai szerint az intézkedés 33 ezer kisvállalkozást érint. Pontosításként érdemes megjegyezni, hogy az uniós statisztikai besorolás szerint a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató cégek mikrovállalkozásnak minősülnek. A legfeljebb tíz fős dolgozói létszám a mostani rendelet alapján kötelező feltétel, amit az energiaszolgáltató bármikor ellenőrizhet és valótlan adatszolgáltatás esetén a társaságon visszamenőleg a piaci ár kétszeresét vasalják be.
A döntés kétségkívül kecsegtető lenne az érintett társaságok számára - vélekedett megkeresésünkre egy szakértő. Az áram mint termék piaci ára jelenleg kilowattóránként 65 forint körül jár, míg az egyetemes szolgáltatónál ugyanez 31 forintos tétel. (Igaz, ez utóbbi a lakosságtól kért, körülbelül 12 forintos hatósági ár többszöröse. Szintén megjegyzendő, hogy a végső tarifa fogyasztótípustól függően további tételekből áll. Ilyen például az áfa. Igaz, ez érdemben az adót visszaigénylő cégeket nem érinti.)
Ugyanakkor az intézkedés mégis csak egy "nesze semmi, fogd meg jól" - vélekedett forrásunk. Az úgymond kedvezményezett társaságok zöme ugyanis idén már megkötötte 2022-es, jellemzően éves távú áramvásárlási szerződését. Ebből kilépni "észszerűen" nem lehetséges: a vevő számára úgymond lekötött mennyiséget ugyanis ilyenkor is ki kell fizetni. A szakértő szerint nagyon kevés kisvállalkozás várhatott a mostani, utolsó pillanatig a szerződéssel. (A végső határidő december 9.) Ráadásul az érintettek zöme érdemben jövő tavasszal szembesülhet ténylegesen is a megemelkedett rezsivel. De ekkor - legalábbis a mostani rendelet alapján - már csak három hónapjuk maradna a váltáson gondolkodni.
A szabályozás több további kérdést is felvet. Bár a rendelet igyekszik a visszaélésszerű cégalapításnak elejét venni, kérdés, az idén alapított társaságok esetében, jövő év nyaráig, mi számít éves árbevételnek. Ennél is komolyabb trükközésre ad lehetőséget, hogy a váltás feltétele - a jelenlegi szabályoktól eltérően - nem a várható áramfogyasztás, hanem a társaság egyéb adatai. Eddig a törvény a lakossági fogyasztók mellett a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen háromszor 63 Ampernél nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók számára tette elérhetővé az egyetemes szolgáltatási tarifát. (Pontosabban a lakosságnak nincs is más választása.) A most megteremtett lehetőség kétségkívül versenyelőnyt biztosítana piaci vásárlásra kötelezett uniós versenytársaikkal szemben a megadott feltételeknek megfelelő, magasabb áramfelhasználású magyar cégek számára. Ugyanakkor a legnagyobb fogyasztású hazai iparvállalatokat, amelyek esetén a villamosenergia-ár alapvető versenyképességi tényező, az Orbán-kormány változatlanul a megugrott, piaci tarifák fizetésére kötelezi. Bár a kabinet az elmúlt évtized során számtalan alkalommal kilátásba helyezte az "ipari rezsicsökkentést", ez olyannyira elmaradt, hogy e kör Orbán Viktor szerint a most megugró energiaárakat is "kibírja".
A közrádióban a kormányfő nyomatékosította: a lépés veszteségeit az áramszolgáltatóknak kell lenyelniük. Szerinte korábban ezek a "hatalmas nemzetközi cégek" nagyon sok pénzt kerestek, így amikor nem mennek jól a dolgok, a veszteséget is nekik kell fedezniük. Nem tagadta, hogy a kárvallottak közé tartozik az MVM is. Szavai szerint "gondoskodnak" a hazai energiaellátás nagy részét vállán viselő állami csoport jövőbeni működéséről is. Ebbéli terveiket nem részletezte, de tény, hogy a kabinet tavaly szilveszterkor 210,5 milliárd forinttal megemelte az MVM tőkéjét.
Forrásunk szerint a kormány piaci lépései leginkább a Dunán- és a Tiszántúl ellátását megőrző, német E.ON egyetemes áramszolgáltatásának megnehezítését - így állami átvételét - szolgálhatják. Bár a versenypiacon az MVM szinte egyeduralkodó, meglátása szerint a mostani kormánylépések a már leszerződött, illetve a piaci árrobbanás kockázatát tarifáikba beépítő kisebb kereskedőket nem lehetetlenítik el. Az MVM költségszerkezete pedig még mindig kedvező, tehát túlélése legalábbis nem napi kérdés. Igaz, szükség esetén az állami energiaholding a jövőben is számíthat a költségvetés támogatására.
Az önkormányzatok eddig is választhatták volna az egyetemes tarifát, amit a piaci árak elszabadulása nyomán most egyre több - főképp jobban odafigyelő - helyhatóság használ ki - jegyezte meg.
