Harcba szállnak az önkormányzatok

Alkotmánybírósági beadvány, helyi népszavazás, építési szabályzat módosítás, közigazgatási per – a helyhatóságok egy része küzd a kiemelt beruházások ellen. Csak a fővárosban másfél száz ilyen projekt indult eddig.

Túlszaladt a tűréshatáron az Orbán-kormány projekteket gyorsító fegyvere: a kiemelt beruházások intézménye. November elején országos tiltakozó kampány indult ellene, amelybe úgy tűnik a kormányváltásra készülő ellenzék is beleállna. A jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita és az LMP-s Ungár Péter a balatonvilágosi Club Aliga fejlesztése elleni tiltakozó akción azt ígérte: ha az ellenzék kormányra kerül, eltörlik a kiemelt beruházásokat, de addig is országszerte fellépnek a fideszes haveroknak kedvező, a helyiek érdekeit semmibe vevő kiemeltté nyilvánítások ellen.

„Stop Kiemelt Beruházások” néven a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) november elején országos kampányt indított. A civilek elsőként a budai Várban akcióztak, amelyet a kormány gyakorlatilag teljesen kisajátít. Legutóbb a Honvéd Főparancsnokság visszaépíteni szándékozott brutális verziója borította ki az építésszakmát. A Huszonkettesek Építészcsoport vitára hívta a beépítésért felelős Várkapitányságot.

De nem tűr csendben tovább az érintett önkormányzatok egy – szinte kizárólag ellenzéki vezetésű – része sem. Több mint félezer kiemelt beruházásokról szóló kormányrendelet született már, de az így megvalósuló projektek száma ennél jóval több, mivel egyes döntések esetenként tucatnyi, vagy akár 57 ingatlant is érintenek. A Balaton köré font NER-kerítés, a Kiskunlacháza és Délegyháza körüli, közérdekűnek mondott, 438 hektárra kiterjedő kavicsbánya-nyitás, a gödi Samsung-beruházás mellett a leginkább Budapestet sújtja a kiemelt beruházás beruházások intézménye.

A fővárosban összesen másfél száz kiemelt projekt indult eddig. Némely kerület különösen kedvelt célpont: az előbb említett I. kerület mellett Zugló (a Városliget és környezete, a Bosnyák téri hét hektáros beépítés, stadionok, a nemzeti táncegyüttes új központja, Orbán egyik kedvenc építőjének, Garancsi Istvánnak a Dürer-kertbe épülő lakóparkja, stb.), vagy Ferencváros, ahol hatalmas egybefüggő területeket kebelez be a NER. Orbán török üzleti partnereként Adnan Polat már a II. kerületi Gül Baba türbéjét is kiemelt projektként újíthatta fel, a Közvágóhíd mellett csaknem 5 hektáron építkezhet szabadon, de a kerületben épülne fel a Fudan Egyetem magyar kampusza is, amelyről a múlt héten Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta: a kormány álláspontja változatlan az ügyben. Újbudán lassan tucatnyi kiemelt beruházás kapott zöld utat, közük a Kopaszi-gát beépítése, a Tiborcz István köréhez sorolt Balázs Attila lakóparképítése (az ő cége építkezne Zuglóban és rábízták a bányákat is), a szuperkórház vagy legutóbb a Műegyetem egyik oktatási épületének és a Goldmann Menzának a helyére épülő innovációs központ.

A Fideszes vezetésű önkormányzatok csaknem egy évtizedig némán tűrték, esetenként még üdvözölték is a rajtuk átgázoló kormánydöntéseket. A 2019-es választások után azonban a főváros és a kerületek többségének élére is ellenzéki vezető került, akik különféle módon próbálják megakasztani a helyi lakosság érdekeit figyelmen kívül hagyó projekteket. Baranyi Krisztina, független IX. kerületi polgármester új kerületi építési szabályzat megalkotását kezdeményezte a Fudan-ügyben, de addig is változtatási tilalmat rendeltek el a területre. A legutóbb pedig a Semmelweis Egyetem Knézich utcába szánt gyógyszerkutatási intézetének építése ellen lázadt fel, mivel az egyetem arrogáns módon visszautasította a kerület kérését, miszerint ne vágják tarra a kastély parkjában lévő fákat, illetve építsenek egy mélygarázs szintet a várható parkolási káosz kezelése érdekében.

Zuglóban a szocialista Horváth Csaba polgármester megegyezne Balázs Attila cégével a Bosnyák tér mögötti terület beépítéséről, mondván, a jelenlegi állapotoknál csak jobb lehet, ám az ellenzéki előválasztáson győzedelmeskedő Hadházy Ákost támogató Várnai László önkormányzati képviselő helyi népszavazást íratna ki a kerület költségvetését hosszú időre befolyásoló ügyben. Angyalföld önkormányzata az orosz oligarcha, Ruszlan Rahimkulov – szintén kiemelt beruházássá nyilvánított - brutális méretű társasházépítése miatt Alkotmánybírósághoz fordult, mivel „a beruházás károsan befolyásolja a környék mikroklímáját, ezzel sérül a mindenkit megillető egészséges környezethez való alkotmányossági jog”. De kételkednek a megjelölt nemzetgazdasági érdek megvalósulásában is, miszerint a társasház „több mint ezer munkahely létrejöttét támogatja Pest megyében”.

Az I. kerület több frontos csatát vív. A Külügyminisztérium egykori Dísz téren álló épületének újjáépítéséhez előbb nem adták ki a fakivágási engedélyt, mire a kormány módosította a törvényt, így már nem is kell kérniük. Amikor kiderült, hogy az épülettel elfalaznák a szomszédos óvoda ablakait, jogszabályt írtak arra, hogy a kiemelt beruházásokat akadályozó épületeket a tulajdonosnak saját költségén kell átalakítania. Mikor a kerület nem adta meg a közterület foglalási engedélyt, mivel ezzel megközelíthetetlenné vált volna a játszótér, ingyenessé és időkorlátmentessé tették a kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó közterületfoglalásokat. De nem adják fel. A Gellérthegy oldalába tervezett sikló építése miatt például a Fővárosi Törvényszékhez fordultak, de ezúttal azzal utasították el őket, hogy bár a sikló szinte teljes hosszában a kerület közigazgatási területén halad, az engedélyezésében nem vehet részt, mivel a légtér nem az övék.