Ludwig Múzeum;Esterházy Art Award;

Személyesség és egyetemesség a Ludwig Múzeumban

Ígéretes fiatal alkotók munkái közt barangolhatunk az Esterházy Art Award pályázat legjobbjait bemutató kiállításon.

A fiatal magyar művészvilág legfrissebb tendenciáiba, és a kortárs képzőművészet legprogresszívebb eszmefuttatásaiba és gondolatkísérleteibe nyerhetünk betekintést a hetedszer megrendezett Esterházy Art Award pályázat kiemelt és díjazott alkotásait szemlélve. Az Esterházy Privatstiftung az Esterházy hercegi család történelme és nagy hagyományú mecénási tevékenysége folytatásaként 2009 óta kétévente, két vagy három főnek átadott, fejenként ötezer euróval járó díjjal és kapcsolódó kiállítással támogatja a magyarországi kortárs művészetet. Idén kétszáznyolcvankét pályázat érkezett, amelyekből a zsűri – Sandro Droschl, Fabényi Julia, Ottrubay István, Rieder Gábor, Szegedy-Maszák Zsuzsanna, Vitus Weh és Luisa Ziaja – huszonhatot jelölt a díjra, közülük kerültek ki a nyertesek: Rózsa Luca Sára, Tranker Kata és Ulbert Ádám.

A díjazott és shortlistre került alkotások az Esterhazy Art Award – Young Scene Hungary – Short List 2021 című tárlaton a Ludwig Múzeumban láthatók. A válogatott művek jelentős része foglalkozik a materialitás és a testiség szerepével, számos elbeszélő megközelítés jelenik meg, és a térbeli rétegződés is visszatérő elem, mint arról a zsűri a díjátadón beszámolt. Hangsúlyozták továbbá, a tárlat felépítése is az új tendenciákat veszi figyelembe: a korábban elkülönítve látható munkák itt párbeszédbe lépnek egymással, láthatóvá téve az egyes művészeti világok közti átjárásokat.

A zsűri méltatása szerint Rózsa Luca Sára erős, szinte pszichoanalitikus áthallásokkal párosuló alkotásai hiteles kortárs festőművészről árulkodnak. „Óriási vásznai a reneszánsz portréfestészetre emlékeztetnek, meztelen testeket ábrázolnak egy sajátos, természeti közegben. Rózsát minden festői képessége ellenére azonban nem az ábrázolás vagy reprezentáció módja érdekli igazán, ennél sokkal mélyebbre ás, a szubjektum és a természet pszichológiai szintjeit vizsgálja, az egyes személyiségeken belül uralkodó feszültségekre, sőt, kettőségekre világít rá“ – szólt az indoklás.

Az elismerésre harmadszor jelölt Tranker Kata nyertes munkájánál kiemelték a művész sokszor apró, efemer anyagok felhasználásával készült alkotásai idén egy léptékváltással nagyobb szobrokká és installációkká alakultak át. „Antropomorf, képzeletbeli teremtményei mitológiai és őskori narratívákat szólaltatnak meg, miközben a sci-fi világát is megidézik. Művei az együttlétezés és az anyaság szubjektív, személyes tapasztalatait is tematizálják.“ hangzott el.

A zsűri szerint Ulbert Ádám egyéni, kiforrott, nemzetközi hangot képvisel a hazai művészeti színtéren. „Expresszív festészete természettudományos tételeket és mitológiai toposzokat vegyít egymással, személyes narratívákat teremtve. Friss sorozatán a japán kultúra egzotikus nyelvezetével vet számot, az elvágyódás sosem volt bizarr úticélját írva körül. Figuratív vásznai és háromdimenziós bronzszobrai felvillantják a képzelet szabadságának metafórikus lehetőségeit“ – áll a méltatásban.

Ám nem csak a díjazottak munkáit érdemes megismerni, a kiállításba válogatott további huszonhárom művész munkáival való találkozás is meghatározó. Kútvölgyi-Szabó Áront a tudás fogalma és annak lehetséges torzulásai, Koós Gábort a tárgyak és helyek fizikai megörökítésének kérdései, Kiss Adriant az épített vagy természeti környezetünkhöz való viszonyulás foglalkoztatja. Czene Márta személyes tapasztalatait, traumáit, Balázs Nikolett a dolgok materialitását, s a testiség kérdéseit, Süveges Rita a fosszilis kapitalizmus a természetre kifejtett hatását kutatja. Tollas Erik a filmipar kidobásra ítélt anyagait, Melkovics Tamás az absztrakt formákban fellelhető játékosságot, Kádár Emese a digitalizációt és a kézműves technikákat hozza mozgásba.

A kiállítótérben barangolva gyakran merész és hosszan elgondolkodtató, előremutató és egyszerre a múlthoz visszanyúló alkotásokkal találkozhatunk. Olykor talán kérdőn állhatunk meg egy-egy munka előtt, ám a művek megérdemlik a kiemelt figyelmet, az elmélyülést. A kortárs művészet új irányait rajzolják fel: megmaradnak nagyon személyesek, miközben egyetemességet hordoznak.   

Infó:

Esterházy Art Award – Young Scene Hungary – Short List 2021

Ludwig Múzeum

Látogatható: február 13-ig.

A díjra jelölt kiállító művészekBalázs Nikolett, Bilak Krystyna, Czene Márta, Dallos Ádám, Dóra Ádám, Fábri Zachary, Fridvalszki Márk, Horesnyi Bálint, Kádár Emese, EJTECH – Kárpáti Judit Eszter és Esteban de la Torre, Kiss Adrian, Kiss Adrienn Mária, Koós Gábor, Kútvölgyi-Szabó Áron, Melkovics Tamás, Neogrády-Kiss Barnabás, Pintér Gábor, Rózsa Luca Sára, Rudas Klára, Süveges Rita, Schwéger Zsófia, Szabó Eszter, Tollas Erik, Tranker Kata, Trapp Dominika, Ulbert Ádám. 
AjánlásAz idei kiállítást az Esterházy Privatstiftung Esterházy V. Pálnak (1901–1989), a magyar tudomány és kultúra mecénásának ajánlja. Egy nemrég megjelent kutatásból derült ki, hogy Esterházy Pál már 1937-ben alapított egy Esterházy-díjat. A hazai művészeti életre jelentős hatást gyakorló mecénási tevékenységét Esterházy Marcell dolgozta fel a kiállításon látható videókollázsában.