rendvédelmi dolgozók;átoltottság;vakcina;

2021-12-07 06:00:00

Akár tízezer rendvédelmi dolgozó is kieshet a munkából, mert még nem vették fel a kötelező vakcinát

Az átoltottság esetükben nagyjából 70 százalékos.

A rendvédelemben dolgozók átoltottsága nagyjából 70 százalékos – erősítette meg a Népszavának a BÉT munkavállalói oldalának vezetője. Powell Pál azonban hozzátette, hogy az adminisztrációs területeken magasabb, az „élesben dolgozók” körében alacsonyabb a védőoltással rendelkezők száma. Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke is úgy számol, hogy a nagyjából 36 ezer hivatásos rendvédelmi alkalmazott közül legalább 10 ezer nem rendelkezik oltással, míg a 15 ezer rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozó (riasz-os) és a Munka törvénykönyve szabályai alapján foglalkoztatott munkavállalóból legalább kétezren lehetnek ilyenek. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) adatai is azt mutatják, hogy munkatársaik 30 százaléka oltatlan, de a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) ennél rosszabb helyzetről számolt be a hétezer vonulós tűzoltó esetében: ebben a körben csak 60 százalékos az oltottság.

A rendőrök, a katasztrófavédők, a büntetés-végrehajtásban dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel. November végén ugyan a rendvédelemért felelős belügyi tárca végre összehívta a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) ülését, de a munkavállalók sem akkor, sem azóta nem kaptak választ egy sor kérdésre. A legégetőbb, hogy az ügyfelekkel közvetlenül nem találkozó rendvédelmi alkalmazottak közül kinek és mikor kell megkapnia a koronavírus elleni védőoltást ahhoz, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra.

A kormányrendeletben foglalt január végi határidőtől eltérő megoldásokra a rendőrség, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás megyei parancsnokainak november 30-ig kellett elkészíteniük a területükre vonatkozó javaslatokat. Ezeket az országos parancsnokok véleménye alapján vagy jóváhagyja Pintér Sándor, vagy nem, de azt nem tudni, hogy ez mikor történik meg. Erre vonatkozó kérdésünkre a tárca mindössze annyit közölt, hogy a miniszter betartja a jogszabályban rögzített határidőt, vagyis január 31. előtt elárulja a döntését.

– A megélhetési gondok miatt ennek a hatalmas tömegnek egy része végül beoltatja majd magát – fogalmaztak az érdekvédők -, de abban is biztosak, hogy különböző okok miatt még így rengetegen nem teszik ezt meg. Az érdekvédők rugalmasabb elbírálást kértek, ám mint írják, a tárca még azt sem hajlandó megfontolni, hogy kapjanak haladékot az oltásra azok, akik a „vírussal szembeni védettséget mutató antigéntesztet tudnak bemutatni”.

A szakszervezetek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy oltáspártiak, de az oltásra kötelező „munkajogi pressziót nem tartják elfogadhatónak”. Különösen, mert a kormány nem tisztázza, hogy a központi költségvetés fizeti-e az illetmény nélküli szabadságra küldött oltatlan munkavállalók egészségügyi járulékát, ez az időszak beszámít-e a szolgálati időbe, garantált-e a korábbi beosztásba visszakerülés, lehet-e más kereső tevékenységet folytatni a kényszerszabadság alatt vagy hogy a munkavégzés alól felmentett dolgozó jogosult-e a beígért hathavi bérnek megfelelő összegű „fegyverpénznek” nevezett jutalomra, vagy sem. (Ezt elvileg február végéig kifizetik.)

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete az érdekegyeztető tanács ülése után, december 2-án is levélben kérte Pintér Sándort, jól fontolja meg a döntését, mert igaza volt, amikor azt mondta, hogy csak egészséges emberekkel „lehet megvédeni és szolgálni a hazát”, de a fizetés nélküli szabadságra küldöttek sem tudnak szolgálatot ellátni. A nagy kérdés, ami a rendvédelemben mindenkit foglalkoztat, hogy mi történik, ha az egyébként is régóta meglévő létszámhiányhoz hozzáadódik a fizetés nélküli állományba küldöttek kiesése. A szakszervezetek állítják, hogy ezt a hiányt már biztosan lehetetlen lesz túlórákkal pótolni.