Amikor november végén Andrej Plenkovic Emmanuel Macronnal találkozott, hogy aláírják a 12 Rafale vadászgép Zágráb általi megvásárlásáról szóló megállapodást, a horvát miniszterelnök fontos mondatott hallhatott a francia elnöktől, aki kijelentette: Horvátország készen áll a schengeni csatlakozásra.
Horvátország egyike az EU 27 tagállamából annak az ötnek, amely még nem csatlakozhatott a belső határőrizet megszűntetését lehetővé tevő megállapodáshoz, pedig Zágráb már bő nyolc éve, 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. 2015 márciusában az akkori belügyminiszter, Ranko Ostojic jelezte, hazája készen áll az EU külső határának védelmére. Az ország 2017 januárjában csatlakozhatott a Schengeni Információs Rendszerhez (SIS), majd a SIS II-höz. Horvát illetékesek 2018 októberében reményüket fejezték ki, hogy a schengeni övezethez való csatlakozás már 2020-ban bekövetkezhet, s ezt a törekvésüket az Európai Bizottság akkori elnöke, Jean-Claude Juncker, valamint a ma leköszönő német kancellár, Angela Merkel is támogatta. 2019 júliusában Zágráb bejelentette, minden technikai feltételt teljesített. A céldátum azonban rendre csúszott. Andrej Plenkovic 2021 márciusában, a Politicónak adott interjújában már azt közölte, hazája 2024 második felében csatlakozhat a schengeni- és az euróövezethez.
Bár a schengeni bővítéstől ódzkodó franciák támogatásának megszerzése fontos fegyvertény, ettől még nem borítékolható, hogy az uniós belügyminiszterek csütörtöki ülésükön konszenzusra jutnak a döntést illetően. Ráadásul hosszú út vezet még a sikerig. Az Európai Tanácsnak politikai határozatot kell elfogadnia erről, amely megerősíti a belügyminiszterek esetleges pozitív döntését. Csakhogy hírek szerint még mindig nem alakult ki konszenzus a tárcavezetők között, Hollandia és Finnország ellenállása miatt.
Az elmúlt hétvégén azonban mintha történt volna előrelépés. Brüsszelben óvatos derűlátással beszéltek a csütörtöki ülés előtt, írta a ljubljanai Delo című lap. Pedig még egyáltalán nem biztos az áttörés, sőt. A szlovén újság nem hivatalos információi szerint a hagyományosan szkeptikus Hollandia azért nem hajlandó állást foglalni a kérdésben, mert továbbra sincs teljes jogkörrel rendelkező új kormánya. Márpedig, ha Hága álláspontja csütörtökig sem változik, aligha kerülhet sor a határozat meghozatalára. Korábban Szlovénia sem lelkesedett a horvátok csatlakozásáért, elsősorban a két ország között dúló határvita miatt a Pirani-öbölnél, de ez a veszély elhárult. Ales Hojs szlovén belügyminiszter ugyanis múlt héten a Delónak elmondta, Szlovénia mindhárom jelölt csatlakozását támogatja, tehát Horvátországén kívül Bulgáriáét és Romániáét is.
Még ha csütörtökön el is fogadnák a határozatot, Horvátország schengeni csatlakozása még mindig nem lenne magától értetődő. Ezután ugyanis az Európai Parlamenten a sor, amelynek véleményeznie kell a horvát csatlakozást, s határozatot kell elfogadnia, de ez is több hónapot vehet igénybe. Így a horvát csatlakozásról szóló végleges döntést az Európai Tanács következő francia elnökségének vége felé, tehát 2022 májusában, vagy csak az azt követő cseh elnökség alatt, 2022 második felében hozhatják meg. Ez a határozat tartalmazná a csatlakozás időpontját és évét.
Ha Horvátország, illetve a már régóta várakozó Bulgária és Románia együtt lépne be, akkor utóbbi két állam számára új határozatot kellene előkészíteni, mivel a várakozásuk évei alatt több uniós jogszabály is változott. Beszédes, a leendő németországi kormánypártok a koalíciós megállapodásba beleírták, hogy a schengeni bővítések során a hatályos biztonsági kritériumok mellett különös figyelmet fordítanak a jogállamiság és a humanitárius normák tiszteletben tartására. Horvátországot már régóta bírálják a nem kormányzati szervezetek, az Európa Tanács és a média részéről a menekültekkel való bánásmód miatt. A schengeni térséghez való csatlakozás még nem is feltétlenül jelentené a határellenőrzések megszűnését. Több ország az elmúlt években visszaállította a határellenőrzést.
