Látszólag váratlanul robbantott kedd reggel a Legfőbb Ügyészség a közleménnyel: bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette gyanúja miatt indítványozták Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség súlyos gyanút fogalmazott meg a kormánypárti képviselővel, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, Varga Judit miniszter helyettesével szemben, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztosként is dolgozott. Ez utóbbi különösen fontos az ügy szempontjából.
A vádhatóság szerint ugyanis Völner a végrehajtói kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. Vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a kar elnöke kérésének megfelelően – áll a közleményben. Mint írták, az ügyben 12 tizenkét gyanúsított van: nyolc végrehajtó és egy végrehajtó-helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll. Arról nem írtak, hogy a többi három gyanúsított miként érintett, esetleg kormánytag-e.
A közlemény megjelenése után Völner az ügyvédjén keresztül bejelentette, benyújtja lemondását államtitkári tisztségéről, ugyanakkor állította, semmilyen bűncselekményt nem követett el. Völnert többször is kerestük telefonon, de nem vette fel. Megkerestük az Igazságügyi Minisztériumot, és többek között azt kérdeztük, érint-e az ügy más dolgozót a tárcánál, a miniszter érez-e felelősséget, amiért hivatalában sokáig észrevétlen maradhatott, hogy helyettese korrupciós ügy főszereplője lehet. Érdemi választ nem kaptunk.
Az állami apparátus hallgatása nemmeglepő ebben az ügyben: Völner ugyanis csak az egyik utolsó mozaikelemként került a helyére, az előzményeket pedig sokáig igyekeztek elhallgatni.
Minden azzal kezdődött, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő információkat szerzett és hozott nyilvánosságra arról, hogy komoly ügy robbant ki a végrehajtói karnál, amelynek elnöke, Schadl György hetek óta nem elérhető. November közepén aztán a Blikk arról írt, hogy a testület egyik magas beosztású vezetője és felesége éppen Dubajba készült, amikor a repülőtéren letartóztatták.
Amikor erről Hadházy megkérdezte Polt Pétert, a legfőbb ügyész csak annyit közölt: „Kérdésének megválaszolására a vonatkozó rendelkezésekre tekintettel nincs lehetőség”. Végül az ügyről több információt feltáró 24.hu nevesítette, hogy a kar elnökét, Schadl Györgyöt vették őrizetbe. Az ügyet később Gulyás Gergely kancelláriaminiszter igyekezett bagatellizálni, arról nem tett említést, hogy kormánytag is érintett lehet az ügyben.
Márpedig hamar kiderült, hogy ez így volt: Hadházy Ákos észrevette, a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség vitte, márpedig ez a szervezet korrupciós ügyben csak akkor jár el, ha kormánytag is érintett. Végül az ügyészség több hetes hallgatás után lépett a nyilvánosság elé az üggyel és Völner meggyanúsításával. Az ügyészség lapunknak nem kommentálta, hogy pontosan mennyi ideje volt már látókörükben Völner Pál, illetve konkrétan milyen nyomozati cselekményeket veszélyeztetett volna, ha elmondják, kik az ügy érintettjei. Hadházy Ákos lapunknak elmondta: úgy tudja, a kamara tagjait korábban megfenyegették, hogy nem beszélhetnek az ügyről, azaz szerinte egyértelműen az ügy eltussolása volt a cél. Mindenesetre a tucatnyi gyanúsított arra utal, hogy hosszabb időn át figyelhették a hatóságok az érintetteket. És ezt jelzi az is: Völnernek egy ideje már nem lehetett ráhatása a végrehajtói kinevezésekre. A végrehajtókkal kapcsolatos korábbi igazságügyi minisztériumi feladatok ugyanis – és erre az tárca sietett felhívni a figyelmet tegnap – 2021. október 1-jétől a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához tartoznak.
Hadházy Ákos meg nem erősített értesülései szerint a korrupciós ügy kirobbanása mögött egyetlen vitás eset állhat. Ennek megértéséhez érdemes felidézni: rendkívül jól jövedelmező a végrehajtói állásokat újraosztotta 2016-ban újraosztotta a kormányzat, de úgy, hogy sokan „pályáztak” a korábbinál kevesebb posztra. Hadházy úgy tudja, ebben a versenyben lehettek olyanok, akik kenőpénzekkel próbálták javítani esélyeiket, vagy akár havi díjat ajánlottak a jelentős bevétellel járó állás elnyeréséért cserébe. Meg nem erősített hírek szerint végül egy olyan végrehajtó-jelölt „terített”, aki mégsem kapta meg a neki megígért lehetőséget.
Völner Pál korrupciós ügye nemzetbiztonsági szempontból is kérdések sorát veti fel. Varga Judit miniszter ugyanis korábban azt közölte: Völner Pál volt az, aki a minisztériumon belül személyesen elbírálta a titkosszolgálatok felterjesztéseit arról, hogy kit lehet – akár az izraeli kémszoftverrel, a Pegasussal is – lehallgatni. Emiatt megkerestük az elhárító hatóságot felügyelő belügyminisztériumot: Hogyan nem tűnt fel az Alkotmányvédelmi Hivatalnak a titkosszolgálati felterjesztéseket elbíráló Völner korrupciós érintettsége? A tárca csak annyit válaszolt: „nem áll módjukban választ adni”. Az ügyben ugyanakkor megszólalt Stummer János, a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, aki szerint a csütörtöki ülésükön a Völner-ügyről is szeretnék majd kérdezni Pintér Sándor belügyminisztert.
Kétmilliós kenőpénz, kétmilliós fizetés, százmilliós vagyon
Az államtitkárként havonta bruttó 1,3 millió forintot, képviselőként további 1,2 milliót kereső Völner a vagyonbevallása szerint egy győri és egy nyergesújfalui ingatlan, és az oda bejelentett ügyvédi iroda tulajdonosa, és van 15 millió forintnyi bankbetéte. Szűkebb családja érdekeltségeinél már nagyobb értékeket látni. Közös a cégekben, hogy jobbára Völner államtitkári kinevezése után fordultak termőre.
Völnerék családi – a politikus felesége és a fia nevén lévő – cége a főtevékenység szerint ingatlanüzlettel foglalkozó Tagba kft. A 2015-ben alapított cég igen hamar százmilliós forgalmat ért el, a cég eszközállománya közel egymilliárdosra hízott, ebből csak a pénzeszközök 552 milliót tesznek ki.
Völner családja megvetette a lábát a hajózási piacon is. Épp akkoriban, amikor a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban infrastruktúráért felelős államtitkár volt Völner, így hozzá tartozott a hajózás is.
2016-tól a volt KDNP-tag hajóskapitány Szalma Botondot váltva lett a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke. A Tagba Kft.-nek 2017 óta résztulajdona van a nyergesújfalui Mahartlog Port Kft.-ben, ennek a cégnek pedig egyik vezetője az államtitkár 1994-ben született fia. A néhány tízmilliós forgalmú Mahartlog Port Kft. másik vezetője Domán Beáta, aki a svájci Viking River Cruises magyar leányvállalatát is vezeti. (A svájci cég Viking Sygyn nevű óriáshajója volt, amely beborította a Hableány nevű hajót, 28 ember halálát okozva.) Mint arról korábban írtunk, Viking River Cruises hazai leányvállalata NER-közeli cégnek számít, ez a társaság vehette meg korábban a fővárosi kikötőhelyek után évi több milliárdos pontondíjat szedő Mahart Passnave Kft. 49 százalékát, míg 51 százalék maradt a Rogán Antal felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökségnél.
