Völner Pál vesztegetési ügye kapcsán az amerikai hírügynökség meglehetősen ritkának nevezi, hogy egy magyar magasrangú illetékes hivatalos vizsgálat célpontja legyen. Az ellenzék régóta azzal vádolja a főügyészt, a Fidesz korábbi tagját, hogy nem jár el olyan korrupciós ügyekben, amelyekben törvényhozók és kormányzati tisztségviselők érintettek. Az Európai Bizottság visszatartja több mint 8 milliárd dollár folyósítását, mert hiányolja, hogy a gazdasági mentőcsomag felhasználására benyújtott magyar terv nem tartalmaz kellő biztosítékokat a korrupció ellen. Az EU létrehozta a jogállami mechanizmust az anyagi visszaélések megakadályozására, a magyar kormány élesen ellenzi a rendszert. De az Európai Bíróság főtanácsnoka a napokban alaptalannak nevezte a kifogást
A holnap kezdődő kétnapos washingtoni demokrácia csúcsra olyan államokat is meghívtak, amelyek nemigen viszik át a lécet, viszont Magyarország zokon vette, hogy nem lehet jelent. A magyar nagykövetség olyan nyilatkozatot tett közzé az amerikai fővárosban, miszerint a Biden-kormányzat döntése udvariatlan. Továbbá, hogy a kétoldalú kapcsolatok Trump idején voltak a csúcson, ugyanakkor a vendégek névsorából az derül ki, hogy itt elsősorban belpolitikai eseményről van szó. Ennélfogva kimaradnak azok a kormányok, amelyek barátságos viszonyban voltak az előző adminisztrációval.
Egy amerikai illetékes azonban visszautasítja a vádat. Azt mondja, a hazai politika semmilyen szerepet nem játszott abban, kit hívjanak meg és kit nem. Azon kívül az Egyesült Államok nem kíván döntőbíró lenni abban, hogy melyik rendszer tekinthető legitimnek a demokrácia szempontjából, az csakis a választóktól függ. A Fehér Ház szóvivője pedig arról beszélt, hogy nem jelent jóváhagyást, ha valaki bekerült a 110-es névsorba, de az sem egyenlő az elutasítással, ha nem.
Ezt azonban több ország is másként ítéli meg. Bident egyfajta globális Télapónak tekintik, aki jó és rossz államokra osztja fel a világot és ennek megfelelően viszonyul hozzájuk. Ezt a logikát persze nehéz rábizonyítani a Fehér Házra. Hiszen Trump udvarolt Orbánnak, aki egyfajta modellként szolgált a „Tegyük ismét naggyá Amerikát”-mozgalom számára. De az előző elnök kedvezően vélekedett brazil és fülöp-szigeteki kollégájáról is, ám ők most ott lehetnek a kétnapos virtuális fórumon. Magyarország – egyetlen unió tagként, valamint Törökország viszont nem, igaz ugyanakkor, hogy náluk az utóbbi években meglehetősen szétmállottak a demokratikus biztosítékok.
A Freedom House elnöke úgy látja, hogy az USA partnereket igyekszik találni a rendezvénnyel a tekintélyelvű fenyegetés ellen, illetve próbálja jobb teljesítményre ösztökélni azokat az államokat, amelyek demokrácia-mérlege nem éppen fényes.
Nagyon úgy néz ki, hogy a jogállam ügyében zajló heves jogvita miatt Magyarország és Lengyelország az idén már nem kaphatja meg az áhított milliárdokat az unió újjáépítési alapjából. Ez derült ki a Bizottság alelnökének nyilatkozatából, vagyis igen valószínű, hogy az év végéig nem sikerül áthidalni a szakadékot Brüsszel, illetve Budapest és Varsó között a bíróságok függetlensége ügyében.
Az EU a támogatásért cserében azt akarja elérni, hogy a két kormány orvosolja a jogállami aggályokat. Diplomaták ugyan az utóbbi hetekben azt jelezték, hogy van előrelépés Varsóval, ugyanakkor a magyarokkal megrekedtek az egyeztetések. De Dombrovskis a lengyeleket illetően is eloszlatta a reményeket. Azt mondta, minden attól függ, hajlandó-e érdemi engedményekre a két másik fél.
Az unió azt sürgeti, hogy Magyarország számolja fel a közbeszerzéseknél mutatkozó hiányosságokat és gyengeségeket, mert azok felvetik a kockázatát, hogy az uniós pénzek egy részét elsikkasztják. Felmerült, hogy a szervezet végrehajtó testülete ösztönzésképpen most először alkalmazza a jogállami mechanizmust.
Európában a neokonzervatív keresztények szemben állnak a pápával, miközben persze köztudomású, hogy a szélsőjobbos populisták saját politikai érdekeik alapján értelmezik a vallást. Ennek megfelelően elmosódnak az ideológiai választóvonalak. Az ellentéteket jól példázza, amit Ferenc a napokban Görögországban mondott a migrációról, utóbbi a szélsőségesek létalapját jelenti. Az egyházfő úgy fogalmazott a leszboszi táborban, hogy a földrész nem törődik a menekültekkel, ám ez a civilizáció hajótörésével egyenlő.
Továbbá hogy sokan vannak, akik úgy tesznek, mintha őket nem érintené a probléma, pedig amikor emberéletek kerülnek veszélybe, semmibe veszik az emberi méltóságot, akkor érdektelenné válnak a nemzeti határok. A Washington Post úgy értékelte, hogy a Szentatya arra igyekezett rávenni a kontinenst, hogy az térjen vissza a gyökereihez és kerülje el a populizmus, illetve a nacionalizmus kísértését.
Magyarországon javarészt figyelmen kívül hagyták szavait. Egy magyar beavatott szerint a pápa a migránsok mellett kampányol. A görög úttal egyidőben Orbán, Le Pen, Kaczynski és a „keresztény Európa” más nagy bajnokai próbálták félretenni alapvető nézeteltéréseiket és egyesíteni erőiket a bevándorlás ellen. Még akkor is, ha a menedékkérők azonnal visszatoloncolása, valamint a kerítések felállítása úgy keresztényellenes, hogy van.
A megzavarodott katolikus hívekkel úgy lehet a legjobban megértetni, hogy ki mit testesít meg, ha a kereszténydemokrata pártok kijelentik, amit a pápa már megmondott, hogy ti. Orbán Viktor csupán színleg keresztény.
A ma hivatalba lépő német kancellár úgy foglalt állást: nem szabad, hogy a magyar és a lengyel kormánnyal kialakult jogállami ellentétek még jobban megosszák Európát. Scholz hozzátette, az új német vezetés számára igen fontos, hogy baráti és jószomszédi legyen a viszony Varsóval. Ebből a szempontból nagyon örvendetesnek nevezte, hogy a lengyelek tagjai az uniónak, így ott lehet egymással egyeztetni, de időnként még egy kis birkózás is belefér.
Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az orosz csapatösszevonás miatt. Emlékeztetett arra, hogy a határok sérthetetlensége alapelv. És igen fontos, hogy senki se bújja a történelemkönyveket, példát keresve arra, miként tudna új határokat kialakítani. Az Ukrajna elleni fenyegetést elfogadhatatlannak nevezte.
A vezércikk úgy látja, hogy a Nyugatnak mindenképpen meg kell akadályoznia az orosz támadást Ukrajna ellen. Ennek érdekében az USÁ-nak és Európának Kijev rendelkezésére kell bocsátania a szükséges védelmi fegyvereket. Ugyanakkor egyértelművé kell tennie Putyin számára, hogy Oroszország megnézheti magát, ha elszánja magát az agresszióra. Persze, hogy az elnök ezúttal tényleg túl akar-e menni a kardcsörtetésen, azt nem tudni, de okkal lehet tartani a legrosszabbtól.
Az orosz katonai erő hatékonysága nagyot javult, az államfő mandátuma három év múlva lejár, de a geopolitikát megfelelő eszköznek tekinti saját népszerűsége fellendítésére. Mivel Biden a járványra és Kínára összpontosít, továbbá kevés az esélye, hogy a másik oldal egységeket vezényel ki, az orosz politikus úgy érezheti, hogy megkockáztathat egy újabb katonai kalandot.
Rá kell venni, hogy ezt azért gondolja át még egyszer. Alapvető, hogy a Nyugat egységes választ adjon. Az első lépés, hogy hadihajó- és harckocsielhárító eszközöket kell szállítani az ukránoknak. Hírszerzési és logisztikai támogatást kell adni nekik, ideértve katonai tanácsadók küldését. Továbbá újabb egységeket kell a balti köztársaságokba vezényelni.
Ezen felül szükség esetén szankciókat kell hozni orosz állami bankok, a Kreml elitje és a hozzájuk kapcsolódó cégek ellen, továbbá korlátozni kell, hogy Oroszország kölcsönökhöz jusson a nemzetközi pénzpiacon. Utána ki kell zárni a SWIFT fizetési rendszerből és nem szabad engedni, hogy az Északi Áramlat 2 megkezdje működését. A következmények brutálisak lennének. Még akkor is, ha sokan vitatnák az intézkedéseket. De Bidennek meg kell győznie az európai szövetségeseket, hogy itt csak az egység segíthet.
Az EU-nak attól kell függővé tennie a további párbeszédet Putyinnal, hogy a Kreml hajlandó-e visszarendelni alakulatait a határról. Mert keresztbe lehet tenni a számításainak, mérsékelni lehet az invázió kockázatát. Ehhez határozott és összehangolt cselekvés szükséges. Egy háború sok ezer emberéletbe kerülne és megingatná az egész földrész stabilitását.
A szerkesztőségi állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy Bidennek meg kell győznie Putyint: túl nagy árat fizetne az Ukrajna elleni agresszióért. A jelenlegi helyzet egész Európa stabilitását fenyegeti, ám ezen csak úgy lehet enyhíteni, ha a Nyugat jobb belátásra téríti az oroszokat, de úgy, hogy nem árulja el az ukránok biztonságát, illetve reményeit, hogy közeledhet a nyugati integrációhoz.
Igazából persze a Kreml sorozatos húzásai ösztönzik az ukrán lakosság többségét, hogy támogassa a NATO-tagságot. Közelebbről a Krím megszállása és a kelet-ukrajnai szakadár viszály. Az elnök azt mondja, a de facto belépéssel volna egyenlő, ha Kijev fegyvereket kapna a katonai szövetségtől, ám a harceszközök éppen a Moszkva által támogatott keleti felkelés miatt kellenek.
Mellesleg a szövetségen belül nem egységes a vélemény, hogy fel kell-e venni Ukrajnát. Viszont az alapelv a háború utáni földrészen, hogy minden ország maga döntheti el, kiket akar szövetségesének. Kijev azonban attól fél, hogy a belépési szándék kinyilvánítását az oroszok casus bellinek tekintenék és bevonulnának.
Ilyen körülmények között az amerikai elnöknek egyértelművé kell tennie, hogy a következmények elviselhetetlenek lennének Moszkva számára, ha támad. Blinken külügyminiszter azt közölte, hogy szükség esetén eddig példátlan gazdasági eszközöket vetnek be. Az európaiaknak csatlakozniuk kell.
Washingtonnak egyidejűleg értésre kellene adnia, hogy fennmarad a párbeszéd lehetősége a kontinens biztonsági szerkezetéről, de a Kremlnek először vissza kell hívnia az egységeket. Továbbá hogy nem lehet erővel visszaállítani a befolyási övezeteket. Ukrajna jövőjéről azonban nem szabad az ország feje fölött dönteni, bármennyire is szeretné Putyin. Továbbá nem lehet megakadályozni diktátummal, melyik szervezethez csatlakozzon Kijev. Napirenden kell tartani a Krím és Kelet-Ukrajna megszállásának ügyét.
Vegyesen kell alkalmazni a keménységet, illetve az ösztönzőket, miközben a Nyugat bemondja, hogy az orosz elnök csupán blöfföl. De mindenképpen rá kell venni, hogy lépjen ki az általa létrehozott veszedelmes, lefelé mutató spirálból.
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy tehetséges szemfényvesztőként a bukott osztrák kancellár súlyos külpolitikai hibákat követett el, amikor bagatellizálta a jogállam és az emberi jogok ügyében létrejött viszályt az EU és több tekintélyuralmi miniszterelnök között. A politikus – a maga eszközeivel – már 31 évesen a világ legfiatalabb miniszterelnöke lett, igaz, ehhez szükség volt páratlan kommunikációs képességeire.
Pályája csúcsán 99,4 százalékkal választották a Néppárt élére, az osztrák sajtó odavolt érte, a Bild Zeitung pedig az sulykolta, hogy a németeknek is ilyen ember kell. Ez már persze a múlt, és a mértékadó lapok véleménye inkább abban foglalható össze, amit a Süddeutsche írt: Kurz már korán beállt Orbán és Kaczynski mellé, amikor Európa szétveréséről és a gyengékkel, illetve idegenekkel szembeni keménységről volt szó.
A Salzburger Nachrichten pedig arról ír, hogy a politikus kelet felé tolta az országot, a nyugati kapcsolat törékennyé vált. Jól egymásra talált a nemzeti populistákkal, Babissal, Orbánnal, Jansával. A magyar vezető dicshimnuszt zengett az osztrák konzervatívok és a szélsőséges szabadságpártiak koalíciójáról. Modellnek nevezte Európa számára.
De Kurz barátságától biztosította a tekintélyelvű szerb államfőt is, aki pedig Moszkvához dörgölőzik. Ezek a gesztusok nem egyszerűen mélyen elkeserítették az érintett államok demokratikus ellenzékét, hanem tönkretették Ausztria hírnevét. És nem csak ott.
FAZ
Az uniós pénzügyminiszterek megállapodtak ugyan a forgalmi adó reformjáról, viszont a magyar és az észt ellenállás folytán nem jutottak dűlőre a cégadózás átalakítása ügyében. A terv az, hogy áramvonalasítsák az úgynevezett Magatartási Kódexet, és így zárják ki, hogy a társaságok kihasználják az adórendszerben mutatkozó lyukakat. Ezért az EU soros elnöki teendőit ellátó szlovénok továbbadják a labdát a franciáknak, akik januártól töltik be a tisztséget.
FAZ
Frankfurtban a belvárosban lévő egyik hotelbe költöztetik át azokat a menekülteket, akik az LMBT-kisebbséghez tartoznak. A szállón, amelyet az Aids-Segély tart fenn, jelenleg 21-en laknak, de még további 10 hely van. A zöldek egyik képviselője szerint azért kell fokozottan védeni ezeket az embereket, mert a diszkrimináció még német földön sem szűnik meg velül szemben.
A menedékkérők 75 százaléka olyan országoktól érkezik, amelyekben a melegekre és transzszexuálisokra börtön, sőt halálos ítélet vár. De Európában is változik a felfogás velük szemben, az Aids-Segély vezetője Magyarországot és Oroszországot említi példaként. Ezért kell biztos menedéket nyújtani az érkezőknek német földön. De persze ott sincs sok ilyen létesítmény, Frankfurton kívül csak Berlinben működik védett ház. A lényeg, hogy az érintettek egyágyas szobákat kapnak, átlag életkoruk egyébként 25-25 év között van.
