Nyugat-Afrika egyes államai mintha kezdenének káoszba süllyedni a terror miatt. Maliban és Nigerben a napokban legalább 140 személy vesztette életét véres terrorakciók következtében. A helyi kormányzatok elvesztették az ellenőrzést egyes országrészek felett, nem urai a helyzetnek.
Csádban, Nigerben és a Száhel-övezet más országaiban számos fegyveres csoport tevékenykedik. Néhányan hűséget fogadtak az al-Kaida terrorhálózatnak vagy az Iszlám Államnak (IS). Más iszlamista, illetve etnikai alapon szervezett milíciák is aktívak.
Maliban egyenesen tragikus a helyzet, az országban több mint egymillió embert fenyeget éhínség az aszály miatt. Májusban a hadsereg katonai puccsal elmozdította a 20 milliós egykori francia gyarmat ideiglenes kormányát, amely a 2022-es elnökválasztásig lett volna hivatalban. A puccsista Assimi Goïta magát nevezte ki az új ideiglenes elnöknek. Nigerben pedig a kormány csak a városokat tartja ellenőrzése alatt, a sivatagos területeket egyáltalán nem.
Mali szoros kapcsolatokat ápol Franciaországgal, amely más külföldi katonákkal békefenntartókat állomásoztat itt, de a puccsista kormány hatalomra kerülése óta feszült lett a viszony Párizzsal. A katonai kormányzat ugyanis közölte, a Wagner orosz zsoldoscéggel akar megállapodni a rend fenntartásáról. A bejelentés azonban nagyon aggasztja Párizst, amely mindent elkövet azért, hogy megakadályozza az orosz zsoldosok Bamakóba invitálását. A francia kormányzat nyáron azt közölte, ha valóban Maliba érkezne a hírek szerint ezer terrorizmus elleni küzdelemre és védelemre szakosodott orosz milicista, az összeegyeztethetetlen lenne az országban folytatott tevékenységével. Vagyis vagy az oroszok, vagy a franciák maradhatnak, de a kettő együtt nem megy, emlékeztetett a Le Figaro.
Azóta azonban Párizs enyhített az álláspontján. Az orosz zsoldosokkal jelenlétét ugyan továbbra is elfogadhatatlannak tartja az Elysée-palota, de ma már szó sincs arról, hogy az oroszok miatt elhagynák Malit a francia csapatok. Emmanuel Macron elnök számára intő jel az amerikaiak afganisztáni kivonulása, amely totális kudarccal zárult. Most, a jövő áprilisi francia elnökválasztás közeledtével ilyen támadási felületet nem engedhetne meg magának. Ráadásul francia diplomáciai források szerint nem csak a többi elnökjelöltnek lenne ez ajándék, hanem az oroszoknak is.
Egyelőre azonban az oroszok még nem érkeztek meg. Hírek szerint pénzügyi vita áll a háttérben, a zsoldosok ugyanis állítólag mintegy 10 millió dollárt kérnek, de kérdés, hogy a katonai junta képes-e ekkora összeget a félkatonai szervezet rendelkezésére bocsátani. Illetve másról is szó van, Bamako a nemzetközi támogatás elvesztését is megkockáztatná. Így ezeket a szempontokat is figyelembe kellene vennie a mali vezetésnek.
Nem csak Párizs, hanem az Egyesült Államok és Európa is nyomást gyakorol a puccsista vezetőkre. Franciaország rájuk is számít, abban, hogy megakadályozzák a Wagner-milicisták Maliba hívását. Az Európai Unió tagországai a Le Figaro szerint a Külügyek Tanácsának következő, december 13-i ülésén szankciókat fogadnak el a Wagner ellen. Emellett 24 millió eurós segélycsomagot is kilátásba helyeznek Mali katonai képességeinek megerősítésére, ennek feltétele azonban az, hogy az ország vezetése elhatárolódjon az orosz zsoldosoktól. Az Európai Parlament pedig felszólította az afrikai államokat, szakítsanak meg minden kapcsolatot Wagnerrel.
Párizs mindent megtett annak érdekében is, hogy meggyőzze a Mailban szolgálatot teljesítő európai partnereket arról, maradjanak az országban, még abban az esetben is, ha végül mégis megérkeznének az orosz zsoldosok. Kezdetben ez nagyon nem tetszett egyes, az orosz jelenlétre különösen kényes kelet-európai államoknak, Észtország például kilátásba helyezte békefenntartói kivonását, végül azonban ők is meggondolták magukat. Szakértők figyelmeztetnek arra, Oroszország arra használja Wagnert, hogy jobban megossza Európát. Ha az európaiak elhagyják Malit, Moszka nyer. Így ezért sem lenne bölcs döntés most elhagyni az államot.