Publicus: saját bőrünkön érezzük a drágulást, a legtöbben a kormányt okolják

Jelentősen többet kell költeni a mindennapi bevásárlásra, és tízből négy ember sokkal jobban odafigyel arra, mit tesz a kosárba – derül ki a Publicus Intézet felméréséből.

Ritka nagy egyetértés van a társadalomban abban, hogy jelentősen megdrágult a mindennapi bevásárlás, és az árak elszabadulását a legtöbben a kormány számlájára írják – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 86, az ellenzékiek 100, de még a kormánypárti szavazók 74 százaléka szerint is durván drágultak a mindennapi megélhetéshez szükséges fogyasztási cikkek, élelmiszerek, tisztítószerek, és vélhetően csak a politikai elfogultság mondatja utóbbiak 1 százalékával, hogy nem érzékeltek áremelkedést (a fideszesek negyede kis mértékű áremelkedést érzékelt).

Pedig nemcsak a független elemzők, hanem a hatalom által felügyeltek és a KSH is erre jutott, sőt, a Matolcsy György vezette jegybank prognózisa is tartós inflációt jelez. Az októberi adat 6,5 százalék volt (a novemberi 7,4), csakhogy ezen belül a napi megélhetéshez szükséges termékek drágulása jóval magasabb. A felmérésben megkérdezettek negyede 5-10 százalék közé saccolta az áremelkedést, ötödük viszont több, mint 20 százalékosnak érezte – a Jobbik szavazóink 46 százaléka gondolta így -, de még a fideszesek harmada is 10 százalék felettinek vélte. És nem véletlenül, hiszen már az októberi adat azt mutatta, hogy az étolaj ára 30,4, a margariné 18,8, a liszté 12,5, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1 százalékkal drágult. Ezek után nem meglepő, hogy a teljes népességen belül tíz emberből négy állította, sajnos sokkal jobban oda kell figyelnie a bevásárláskor, mit tesz a kosarába, 29 százalék szerint megérzi a családi kassza az áremelkedéseket, 17 százaléknak pedig ez jelentős problémát okoz, így nekik le kellett mondaniuk olyan termékekről, melyeket néhány éve még megengedhettek maguknak. A kevésbé iskolázottak, illetve a nyugdíjasok negyede tartozik utóbbiak közé, ezzel szemben a Fidesz-szavazók ötöde állította, szerintük nem vehető észre a drágulás.

Az árak elszabadulásáért a legtöbben, 32 százaléknyian a kormányt okolják – az ellenzékiek kétharmada, de még a fideszesek hetede is –, 28 százalék szerint a világgazdasági folyamatokat, 8 százalék pedig a koronavírus-járványt látja a háttérben. Érdekesség, hogy a kormánypártiak 8 százaléka egyenesen Soros Györgyöt okolja ezért.

A kutatásban válaszolók többsége a ruházkodáson, a szórakozáson és az élelmiszeren próbál meg spórolni, utóbbira például a kormánypárti szavazók harmada, az ellenzékiek fele kevesebbet költ, mint korábban. A megkérdezettek 80 százaléka sokkal jobban megnézi az egyes termékek árait, mint néhány éve – a fideszesek 70, a kormányellenesek 87 százaléka tesz így –, kiváltképpen a nők, akik láthatóan sokkal komolyabban veszik a konyhapénz szigorú beosztását, mint a férfiak. Az emberek több, mint háromnegyede sokkal inkább figyeli a különféle leárazásokat, mint tavaly vagy tavalyelőtt, s bizony, még a kormánypárti szavazók több, mint kétharmada úgy indul vásárolni, hogy előtte végigböngészi az akciós újságokat. Láthatóan egyre többek számára fontos a spórolás, ugyanis az emberek 44 százaléka fizetése negyedét-felét élelmiszerre kénytelen elkölteni, míg a maximum nyolc általánossal, illetve szakmunkás-végzettséggel rendelkezők 23-23 százaléka a havi bére több, mint felét egyszerűen megeszi.

Az emberek többsége abban is egyetértett, hogy a fizetések növekedése sem érte el az inflációét, 15 százalék szerint a kettő megegyezett, s mindössze minden 33. választ adó érezte úgy, hogy a bérek jobban nőttek, mint az árak. Nem meglepő módon ebben a kormánypártiak jártak az élen – bár minden 25. DK-s is ezt gondolta –, az ellenzékiek kétharmada szerint viszont az árak nyerték a versenyt. Miután Matolcsy György jegybankelnök a jövő évre is 5 százalékos inflációt vizionált, nem meglepő, hogy a megkérdezettek 37 százaléka szerint jövőre rosszabb anyagi helyzetbe kerülnek, mint az idén. Az ellenzékiek kétharmada, a fideszesek 17 százaléka látja borúsnak 2022-t, s csak minden tizedik válaszadó – a kormánypártiak közül minden ötödik – gondolja, jövő ilyenkor előrébb tart majd, mint most. Ennél is tragikusabb, hogy a megkérdezettek kétharmada állította, nincs semmilyen megtakarítása – még a diplomások 61 százaléka is így nyilatkozott –, s emiatt az emberek fele maximum 6 hónapig tudna megélni valahogyan, ha nem kapna fizetést, s csak 17 százalék vélelmezte, hogy több, mint egy évig kihúzná, ha megszűnnének jelenlegi bevételei.

A fő ok nem a világgazdaság vagy az EU, hanem Orbán

„A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak” – mondta Orbán Viktor 2004-ben, amikor 245 forintot kellett fizetni az euróért. Ezzel szemben novemberben többször is történelmi mélypontra gyengült a forint az euróhoz képest, előfordult, hogy 370 forintnál is többet kellett fizetni a közös európai valutáért. S noha egyes fideszes politikusok hajlamosak ezért az Európai Unióra mutogatni, a Publicus Intézet lapunk számára készült felmérése szerint az emberek sokkal inkább a kormányt okolják a magyar fizetőeszköz látványos bezuhanásáért: 37 százalékuk szerint az Orbán-kabinet a felelős, 32 százalék a világgazdasági folyamatokban látta az okot, 12 százalék a koronavírust hibáztatta, s csak fele ennyien az EU-t. Utóbbira csak a kormánypárti szavazók voksoltak, ahogyan csak szerintük áll Gyurcsány Ferenc és az ellenzék – 8 százalék –, illetve Soros György – 6 százalék – a gyenge forint hátterében. Minden ötvenedik Fidesz-KDNP-szavazó pedig úgy gondolja, nem is drága az euró, vagyis elég erős a forint.

Az ellenzékiek persze jóval kritikusabbak, 78 százalékuk szerint egyértelműen a kormány hibája a gyenge forint, ahogyan az iskolai végzettség emelkedésével is látványosan nő a kormány felelősségét felvetők aránya: a nem érettségizettek harmada, a diplomásoknak viszont több, mint fele Orbánékat okolja.