Az európai gázpiac szereplői egy bonyolult képlet részei - fogalmazott lapunknak a Budapest LNG Summit című szakkonferenciáról távozóban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ama kérdésünkre, hogy - legalábbis eddigi nyilatkozataik tükrében - a kontinens gázellátási és -árkrízisében az Orbán-kormány a fűtőanyagot beszállító oroszoknak semmilyen felelősséget nem ró-e fel. Azt bántóan leegyszerűsítő, minden problémát a szőnyeg alá söprő megközelítésnek tartja, hogy mindig mindenért az orosz szállítókat akarjuk felelősségre vonni. Ha így teszünk, és nem ásunk a dolgok mélyére, soha nem fogjuk a kérdést megoldani. Magyarország gázellátása biztosított: idén 10 plusz 5 éves, hosszú távú szerződést kötöttek az oroszokkal, amelynek árai az előző szerződésnél "összehasonlíthatatlanul jobbak". Magyarország ellátása "eme, racionális megközelítésnek" köszönhetően biztosított - szögezte le a tárcavezető.
Szijjártó Péter szavai kapcsán megjegyzendő: az Orbán-kormány eddig még halványan sem vetette fel az oroszoknak mint fő beszállítóknak az európai gázpiaci felfordulásban játszott esetleges szerepét. Ellenben a káosz felelőseként visszatérően - sokaknak bizonyára szintén bántóan leegyszerűsítő módon - kizárólag az úgymond "átgondolatlan" európai környezetvédelmi erőfeszítéseket említik. (Eladdig, hogy kezdeményezték a nagy, multinacionális szennyezők környezetvédelmi "adójának" tekinthető szén-dioxid-kvótakereskedelem felfüggesztését is.) Sokak szerint, bár nem mindig mindenért az oroszok a felelősek, éppenséggel egy gázellátási zűrzavarban a fő beszállító szerepe legalábbis vizsgálható, különösképp Vlagyimir Putyin nyilatkozatai és a tőzsdei görbe közötti egyértelmű kapcsolat tükrében. Bár az cáfolhatatlan, hogy - amiként azt Szijjártó Péter a konferencián is megismételte - "politikai nyilatkozatokkal nem lehet fűteni", az EU, illetve a tagországok zöme hangsúlyozottan nem kívánja Orbánék példáját követve Moszkva táncrendjét követni. Ellenben kifejezetten az oroszokkal szembeni kiszolgáltatottság ellen küzdenek, hol több, hol - valljuk be - kevesebb sikerrel. Szintén megjegyzendő: mivel az új orosz gázszerződésünk képlete is titkos, még hozzávetőlegesen sem ismert, miben állna a kormány által váltig hangoztatott minőségi ugrás. Ellenben egyesek szerint az új képletből a jelen piaci környezetben éppenséggel magasabb tarifa adódik.
A magyar-orosz energetikai együttműködés legnagyobb bírálói semmit sem tettek a térség ellátási forrásainak bővítéséért - jelentette ki a Budapest LNG Summiton elmondott beszédében Szijjártó Péter. A járvány alatt az energiaellátás biztonságát sokan adottságként kezeltek, miközben ezért folyamatosan küzdeni kell - tette hozzá. Az ilyen felelőtlen hozzáállás árát sajnos leggyakrabban a fogyasztók fizetik meg. Dogmatikus helyett szakmai megközelítéssel Európa megelőzhette volna a válságot. Felrótta a nyugati gáztárolók elégtelen feltöltését, a nukleáris energiatermelés hátrányos megkülönböztetését, illetve szerinte megfeledkeztek az átállás átmenetéről. Az Orbán-kormány mindig támogatta az európai energiabiztonság erősítését, így a horvátországi cseppfolyósítottgáz- (lng-) lefejtőt és az országok közötti összeköttetéseket. Igaz, előbbit kevesellte. Mindenki tudta, hogy idén lejár a hosszú távú orosz gázvásárlási szerződésünk, Magyarország bírálói mégsem fejlesztettek a térségben, nem ruháztak be, így nem sikerült újabb forrásokat bevonni. Ezért újabb megállapodást kellett kötni a Gazprommal, amely eddig mindig betartotta a megállapodásokat és "tetszik vagy sem, a térség energiaellátásának meghatározó szereplője". Ezen kívül középtávon egyedül az azerbajdzsáni gázforrásokhoz fűz némi reményt.
Az elmúlt időszak árrobbanásának oka a szűkös kínálat, az erős kereslet és az alacsony tárolói készletszint - vélekedett a White Paper Consulting szervezte konferencián a világ gázkivitelének több mint felét ellenőrző Gas Exporting Countries Forum főtitkára, Jurij Sentyurin. Egy, a szokásosnál hidegebb tél további drágulással fenyeget. Torben Brabo, a Gas Infrastructure Europe elnöke szerint a gázipari fejlesztések is segíthetik a 2050-es szén-dioxid-mentességi célt. Szabó Gergely, a MET Central Europe térségi elnöke fontos szerepet tulajdonított az lng-nek a közlekedés karbonmentesítésében. Christian Hoellinger, a Shell szakértője ezt megerősítve az bio-lng-vel kapcsolatos kutatásaikba engedett betekintést. Garai Dániel, a közép-európai gáztőzsde, a Ceegex vezérigazgatója, valamint Hrvoje Krhen, a horvát, állami LNG Croatia vezérigazgatója szerint a térségi ellátás biztonságát nagyban növelte az idén átadott, eddig 1,1 milliárd köbméter gázt továbbító, Krk szigeti lng-lefejtő. Ferencz I. Szabolcs, a hazai gázvezetékrendszert üzemeltető, Mol-hátterű FGSZ elnök-vezérigazgatója szintén további fejlesztéseket sürgetett. Philippe Ducom, az ExxonMobil európai igazgatója az energiaátmenetet tartja nemzedékünk legnagyobb kihívásának, amiben nem lát egyetlen, üdvözítő megoldást, így minden lehetséges eljárás politikai támogatását várja. Vitalij Bajlarbajov, Azerbajdzsán Socar nevű, állami olajtársaságának alelnök-helyettese szerint a tavaly év végén átadott "déli gázfolyosó" új, kaukázusi forrásokkal köti össze a térséget. Ságodi Attila, a Dentons partnere a földgáz mellett sürgette az új és alternatív üzemanyagokat - így a biometánt, illetve a kék- és zöld hidrogént - érintő szabályokat. Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint Magyarország felismerte a földgáznak a karbonmentesítésben játszott stratégiai szerepét, így az ágazat ehhez igazodó fejlesztését szorgalmazta. (Egyébként a földgáz is jelentős szén-dioxid-kibocsátó.) A Budapest LNG Summit zárásaként a visegrádi négyek képviselői áttekintették az Észak-Dél gázfolyosó jövőjét.
