Bár a gellérthegyi siklóprojekt 17 éve indult, még mindig kell legalább két év az átadásig, ha minden simán megy. Ha az idén megkapják az engedélyt, akkor jövőre elindulhat az építkezés, ami 16-17 hónapig tarthat. A beruházás összköltségét – amely teljes egészében a magánfektetőket terheli – most 12-13 milliárdra becsülik, amelynek egy részét kereskedelmi bankhitelből teremtik elő.
A sikló megvalósítására létrehozott cégbe 2004-ben társult a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Budapest Gyógyfürdő és Hévízei (BGYH) Zrt., akkor ugyanis a Rác fürdő és hotel beruházással együtt futott a siklóépítés és az alsó állomásnak kinézett fürdő melletti terület a BGYH tulajdonában volt. Csakhogy beruházás előkészítése nagyon vonatottan haladt, majd Demszky Gábort Tarlós István váltotta a főpolgármesteri székben, akinek vezetésével az önkormányzat bedöntötte az egész Rác fürdő- és hotelprojektet, így bizonytalanná vált a Gellérthegyre tervezett sikló sorsa is. A projektcégben a 25 százalékos tulajdonrészt birtokló BGYH-t a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) váltotta fel 2014-ben, míg a magánbefektetői oldalon tavaly volt változás. A Bató Csaba érdekeltségébe tartozó S-2018 Eszközkezelő mellett megjelent a Gellért Hill Experience Kft., amelyet némi cégáttéten keresztül Kreinbacher József birtokol. A milliárdos üzletember leginkább pezsgőjéről ismert, de vagyonát egy építőpari vállalkozással, a Metal Hungária Holding Zrt.-vel alapozta meg. Egyelőre Bató a többségi tulajdonos, de Kreinbacher idővel átvenné a teljes magánbefektetői hányadot.
Kreinbacher a fővárosi támogatás biztosítása érdekében az eredetinél jóval gálánsabb ajánlatot tett az új, Karácsony Gergely vezette önkormányzatnak. A korábbi egyezségben szereplő 300 millió forint helyett 500 millió forintot adna a fővárosi tulajdonban lévő földterület használati jogának egyszeri megváltásaként, ezenfelül 40 éven keresztül további 250 millió forintot fizetne évente. Ez utóbbi teljesen új elem. Másrészt a főváros a cég negyedének birtokosaként a haszon negyedét is zsebre teheti.
– Meglepő lenne, ha ehelyett a főváros közcélú beruházásként inkább saját maga valósítaná meg a projektet sokmilliárdos hitelfelvétel árán – vázolta a helyzetet lapunknak Walton Imre, a Gellérthegyi Sikló Beruházó és Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Tavaly a főváros támogatásáról biztosította a magánbefektetőket, ahogy a cég beszámolóit, taggyűlési döntéseit is minden alkalommal elfogadta főváros aktuális vezetése. A két fél közötti 2004-ben aláírt, 2009-ben módosított megállapodás tehát továbbra is érvényben van.
A sikló közcélú beruházásként, illetve állami forrásból való megvalósítását egyébként Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár vetette fel, majd a kormány is felkarolta az ötletet. Tavaly júliusban rendeletben kérte fel a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) a szakmai koncepció kidolgozására, amelyben vizsgálni kell egy Európai Beruházási Banktól származó kölcsön vagy kereskedelmi bankhitel lehívásának lehetőségeit a kivitelezés költségeinek fedezetéhez, illetve azt is, hogy a gellérthegyi közpark fenntartása finanszírozható-e a sikló működéséből származó nyereségből. A közpark és a sikló előkészítésére 1,5 milliárdot kapott a BFK.
– Mi ebből a pénzből nem kaptunk, de nem is tartunk rá igényt. A projektet ugyanis már előkészítettük. Készen vannak a tervek, elkészült a világörökségi hatástanulmány, megkaptuk a környezetvédelmi engedélyt és már zajlik az építési engedélyezési eljárás – mondta Walton Imre, aki ugyanakkor a közpark okán egyeztetett Schneller Domonkos államtitkárral. Ennél nagyobb állami szerepvállalásra nincs szükség. A projekt hivatalosan nem számít nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak – a környezetvédelmi engedélyeztetés 153 napig húzódott –, az építési engedélyezési eljárást mégis a fővárosi kormányhivatal Kosztyu Anikó által vezetett kiemelt ügyek osztályára bízták. A projektcég egyébként perben áll a kormányhivatallal, amely nem adta meg a korábbi építési engedély hosszabbítását. De már zajlik az új eljárás az átdolgozott tervek alapján.
A KÖZTI Építésziroda által készített új engedélyezési terv három pontban tér el a korábbitól: nem lesz buszparkoló az alsó állomásnál, a kabinok a korábbi 40 fő helyett 52 utast szállíthatnak egyszerre, továbbá épül egy „kilátóhurok”, egy félköríves terasz, ami a felső állomáshoz csatlakozik. Ez utóbbit erősen nehezményezte a környezetvédelmi engedélyezésekor a tájkép miatt aggódó Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága. – Valóban nem mondhatjuk, hogy észrevehetetlen lesz, de csak kevés helyről tűnik majd szembe és korántsem üt akkor tájsebet, mint például a Citadella – állította a cégvezető, aki szerint a felső állomás vasbeton szoborként is értelmezhető. A pálya első száz métere egyébként alagútban halad, 200 méter a felszín felett 3,5-6 méter magasan. Utóbbihoz négy méter széles sávban vágnak ki 73 fát, amelynek harmada gyakorlatilag halott, de a többi zöme is értéktelen invazív példány. A Tabán területén további 18 fát kell kivágni, ezek közül 11 az állapota miatt amúgy is kivágandó. De mindegyiket pótolni fogjuk a kerület által megjelölt helyszínen – tette hozzá Walton Imre.
A cégvezetés többször egyeztetett V. Naszályi Mártával, I. kerületi polgármesterrel. Bár a kormányhivatal elutasította a kerület kérelmét, hogy ügyfélként részt vehessen az engedélyezési eljárásban, a cég figyelembe vette az önkormányzat kéréseit. A kivágott fákat – ha az érintett szakmai és igazgatási szervezetek úgy döntenek – kivétel nélkül a kerületben pótolják, és buszparkoló sem épül. Az viszont nem tőlük függ, hogy a sikló indításával egyidejűleg teljes egészében kitiltják-e a turistabuszokat a Gellérthegyről, ez fővárosi jogkör. A beruházó ugyanakkor lelkesen támogatja ezt, hiszen egybevág saját üzleti érdekével – mondta Walton Imre. A sikló egyébként teljesen ki tudná váltani a buszforgalmat, hiszen napi 7200, évi 7 millió utast tud majd felvinni a hegyre.
