Fordulatokban és feszültségekben bővelkedő időszakát éli az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ). Agócs Jánosnak, az ORÖ elnökének a Belügyminisztérium után a fővárosi kormányhivatallal is meggyűlt a baja.
Ahogyan arról beszámoltunk, a testületben ellenzékben lévő, Fidesz-szövetség Lungo Drom képviselői a közelmúltban az ORÖ rendkívüli közgyűlésének összehívását kezdeményezték. Első napirendi pontként annak az 527 millió forintnak az ügyét szerették volna megtárgyalni, amelyet a Belügyminisztérium álláspontja szerint „jogosulatlanul igénybe vett támogatásként” vissza kellene fizetnie az ORÖ-nek. Csóka János, a Lungo Drom frakcióvezetője állította, hogy a testület ezzel csődhelyzetbe került, míg Agócs János vitatja a követelés jogosságát. Az ORÖ elnöke kemény hangú levelet küldött a belügyi tárcának: tiltakozott, amiért a minisztérium „hiányos és/vagy félrevezető tájékoztatást” adott a közgyűlés tagjainak. A pénzt amúgy még az előző ciklusban költötték el, az egyik képviselő elmondása szerint akkor, amikor 2016-ban az ORÖ „jogalap nélkül” megyei irodákat hozott létre.
Tartja magát a vélemény: a konfliktus hátterében az áll, hogy az ORÖ múlt hónapban nem a Fidesz által preferált Farkas Félix parlamenti szószólót, hanem Agócs Jánost választotta meg a választáson induló roma nemzetiségi lista vezetőjévé. Az ORÖ elnöke bejelentette, hogy – a kedvezményes mandátum lehetőségével élve – szavazati joggal rendelkező, teljes jogú képviselő szeretne lenni az Országgyűlésben.
A járványra hivatkozva Agócs János most hétfőre fertőtlenítést rendelt el az országos önkormányzat Dohány utcai székházában, éppen azon a napon, amikor a rendkívüli közgyűlést tartották volna. Az elnök közölte, hogy a székházba csak a fertőtlenítést végző személyek léphetnek be. Erről értesülve a Lungo Drom frakcióvezetője és egy másik képviselő szombaton megkereste a Sára Botond vezette Budapest Főváros Kormányhivatalt, kérve, hogy az „ORÖ törvényes működésének fenntartása érdekében a rendkívüli közgyűlésnek helyet biztosítson”.
Az állami bürokráciát gyakran érik bírálatok a nehézkes ügymenet miatt, adódnak azonban üdítő kivételek. A szombaton érkezett megkeresésre a fővárosi kormányhivatal már másnap, vasárnap reagált, és felajánlotta, hogy a Váci út 174. alatti helyiségében rendezzék meg a rendkívüli közgyűlést. Számukra ugyanis – írták Agócs Jánosnak – „a nemzetiségi önkormányzati működés jogszerűségének biztosítása, a közgyűlési és képviselői jogok gyakorlásának és érvényesülésének elősegítése alapvető fontosságú”.
Agócs János figyelmét sem kerülte el, hogy a kormányhivatal milyen feltűnő gyorsasággal intézkedett. „Örömmel és bizakodással tölt el az a tény, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala és annak munkatársai munkaszüneti napon (vasárnap) is a képviselői jogok érvényesülése érdekében tevékenykednek” – rögzítette az ORÖ elnöke, aki jelezte a kormányhivatal felé, hogy nem kívánja igénybe venni a használatra felajánlott helyiséget.
Amíg nem tisztázódik a Belügyminisztérium által megküldött visszafizetési kötelezettség jogi helyzete, elnapolja a rendkívüli közgyűlést – tájékoztatott Agócs János. A közgyűlés elhalasztásának indokaként ebben a levelében nem a Dohány utcai székház fertőtlenítését jelölte meg, hanem tartalmi kifogásokat sorolt fel. Több javasolt napirendi pont esetében súlyos törvényességi aggályokat fogalmazott meg.
Az ORÖ elnöke megkérte a fővárosi kormányhivatalt, hogy a „jövőben tartózkodjon a politikai nyomásgyakorlástól, és tartsa be a törvényességi jogkörébe tartozó hatásköröket”, máskülönben „kénytelen lesz” a sajtóhoz, valamint panasszal a kormányhivatal felettes szervéhez fordulni.
A Lungo Drom frakcióvezetője és képviselőtársa ettől függetlenül meghirdette hétfőre a rendkívüli közgyűlést a kormányhivatal Váci úti helyiségébe. A gond ezzel csak az, hogy a nemzetiségi törvény szerint a közgyűlést – ha nincs akadályoztatva – az elnök jogosult összehívni. Időközben a Lungo Drom is értesülhetett erről, mert hétfő délután újabb kezdeményezést tett: azt szeretné, ha a rendkívüli közgyűlést egy későbbi időpontban, december 18-án tartanák meg az ORÖ „törvényes működését és gazdálkodását közvetlenül veszélyeztető helyzet okán”. A napirendi pontok változatlanok lennének. A rendkívüli közgyűlés összehívása kötelessége az elnöknek, amennyiben megfelelő számú képviselő azt kérelmezi – írták Agócs Jánosnak.
