Szabad szemmel;

Szabad szemmel: Macron nem hajlandó engedni a jogállam ügyében

A Spiegel szerint a francia elnök Budapesten azt sürgette, hogy a közös értékek védelmében fejtsenek ki nyomást, ez volt a mondandója Orbán Viktornak. Lapszemle.

Bloomberg

Macron úgy látja, hogy Magyarország részéről semmilyen érdemi lépést nem lehet várni jogállam-ügyben egészen a választásokig. A francia elnök tegnap Budapesten a hivatalos sajtótájékoztató után külön is beszélt több újságíróval és szavaiból az derült ki, hogy az Orbán-kormány egészen áprilisig nem láthat egy fityinget sem az újjáépítési alapból. Mint mondta, a pénzcsap megnyitásához az kell, hogy a magyar fél konkrét eredményeket tudjon felmutatni a jogállami értékek ügyében.

Ugyanez vonatkozik Lengyelországra is. Az elnök hozzátette, hogy addig nem is lesz változás, amíg Varsó nem nyit a jogállam kérdésében. A francia Európa-ügyi államtitkár ugyanakkor arról beszélt, hogy Zemmour, aki Macron egyik szélsőjobbos vetélytársa, egy-két LMBT-ellenes gondolatot Orbántól vett át, de a magyar vezető más radikális riválisoknak is tippel szolgált a sajtószabadság, a bíróságok függetlensége, valamint az ellenzékkel szembeni tisztelet kapcsán.

Az államfő egyik tanácsadója pedig közölte, hogy a Bizottság aligha jut dűlőre az év végéig Magyarországgal és Lengyelországgal. Az Európai Bíróság várhatóan a jövő év első negyedében hozza meg ítéletét a jogállami mechanizmus ellen benyújtott budapesti és varsói panasz ügyében, de arra kell számítani, hogy annak eredményekét felfüggesztik a regionális támogatásokat a két kormány részére. 

Spiegel

A jelek szerint a francia elnök nem hajlandó engedni a jogállam ügyében: Budapesten azt sürgette, hogy a közös értékek védelmében fejtsenek ki nyomást, ez volt a mondandója Orbán Viktornak. Pedig a hivatalos sajtótájékoztatón még egész békülékeny hangot ütött meg, de utána egyértelmű tette, hogy addig nincs pénz Brüsszelből, amíg a magyar vezetés tesz az európai jogra.

Úgy fogalmazott: Magyarország kinyilvánította, hogy nincs szándékában bármit is tenni a vitás kérdésekben, egészen a választásig, ezért az EU nem folyósít egyetlen részletet sem a koronaalapból. Beszámolt továbbá arról, hogy a tárgyalásokon megállapították: a jogállam, a kisebbségek tisztelete, a diszkrimináció, valamint a korrupció elleni harc ügyében eltér a véleményük. Ám amíg ezekben a kérdésekben nem sikerül előbbre lépni, addig nem utalnak egyetlen centet sem.

Úgy vélekedett, hogy Brüsszelnek lépnie kell a közös normák szigorú betartatása érdekében, annak azonban nem sok értelme volna, hogy bármelyik tagországot is kizárják. 

Politico

Marcon ugyan a szűk körű sajtóbeszélgetésen kétszer is összekeverte Magyarországot Lengyelországgal, de afelől nem hagyott kétséget, hogy négyszemközt részletesen megvitatta Orbán Viktorral a jogállam, a kisebbségi jogok és a korrupció helyzetét. És világossá tette tárgyalópartne számára, hogy nagyon nem értenek egyet a felsorolt témákban.

Előtte, a V4-es keretben megtartott sajtótájékoztatón mindketten a személyes jó viszonyt hangsúlyozták, gyakran egymás felé fordulva beszéltek, pedig a pódiumon ott volt a lengyel, cseh és szlovák vezető is. Ám amikor Orbán azt taglalta, hogy az EU azért nem ad pénzt a gazdasági segélycsomagból, mert nem ért egyet a vitatott LMBT-ellenes törvénnyel, a francia vendég közbeszólt, hogy a korrupció és a közbeszerzés a valódi okot jelenti.

Macron elsősorban azért kereste fel Budapestet, hogy megszerezze a Visegrádi Csoport támogatását az uniós soros, francia elnöksége által előirányzott kulcstémákhoz, így a migrációs egyezmény megújításához, az éghajlatvédelemhez, az európai védelmi képesség fejlesztéséhez.

A francia és a magyar vezető a politika spektrum két teljesen ellentétes végét képviseli. Orbán a nacionalista, euroszkeptikus pártokból próbál új szövetséget összegyúrni, míg Macron pártja az európai haladó mozgalom tengelyében áll, a csoportba beletartozik a magyar ellenzék több kemény képviselője is. A két politikus ezzel együtt javarészt elkerüli a nyilvános vitát, a színfalak mögött együttműködik, amikor úgy hozza az érdekük. 

Le Figaro

Macron megnemtámadási szerződést próbál kötni az ultrakonzervatív Orbánnal, miután személyében 2007 óta először látogatott el francia államfő Budapestre. Mivel a magyar politikust egyszerre tekinti politikai ellenfélnek, illetve európai partnernek, megkísérelte, hogy megnyerje a jól beazonosított témáknak. Beaune, az európai ügyek kormányzati felelőse szerint az elnökségnek mindenkivel együtt kell működnie. De a korábbi két szélsőjobbos francia vendéggel ellentétben az elnök nem a házigazda áldását kívánta megszerezni.

Inkább modus vivendire törekszik a vitás ügyekben, illetve keresi a közös pontokat ott, ahol ez lehetséges. Az egyik oldalon van tehát a jogállam, a szabadságjog, a nemi kisebbség helyzete, a másik oldalon pedig a az európai védelem, a digitalizálást célzó beruházások, az atomerőművek. Az illegális bevándorlás elleni harc pedig a kettő között foglal helyet.

Macron így dolgozik: először azonosítja a vitatémákat, majd félretolja őket. Csak éppen kénytelen volt tudomásul venni, hogy azoktól Orbán nem tágít. De valójában nem is az az államfő célja, hogy jobb belátásra bírja a másikat, hanem hogy az ne akadályozza a francia elnökség központi törekvéseit. Pont erre kell neki a fegyverszünet. Tisztázzák, hol nem tudnak egymással dűlőre jutni, majd megkeresik, hogy miben értenek egyet. Ettől még nem biztos, hogy sikeres lesz a következő hat hónap, de egy kézfogást megér. 

ABC News/AP

A francia államfő azt szorgalmazta a magyarországi látogatás során, hogy erősítsék meg az EU határait, és ebben egyetértettek vele a négy közép-európai állam vezetői. Ugyanakkor ismételten kiderült, hogy az EU hatásköre, illetve az alapértékek dolgában törés van a szervezeten belül. A bevándorlás egyik legnagyobb ellenzője Orbán Viktor. Azon felül – Lengyelországgal az oldalán – vitába keveredett Brüsszellel a jogállam és a demokratikus normák megsértése miatt. Marcon pont az ellenkező oldalon áll.

Brüsszel továbbra is befagyasztja a Budapestnek és Varsónak előirányzott támogatást a korrupció, illetve az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai befolyás miatt. Sőt azzal fenyegetőzik, hogy további szankciókat hoz, ha a két ország nem tesz eleget a jogállami kívánalmaknak.

Macron elismerte, hogy ez ügyben vannak nézeteltérései magyar kollégájával, és ragaszkodott ahhoz, hogy a demokrácia, a sajtó sokszínűsége, a diszkrimináció elleni küzdelem az európai terv alapját képezi. Ezzel arra utalt, hogy Orbán ellenfelei szerint a magyar politikus lebontja a demokratikus intézményeket és megszerezte a hazai média javát.

A vendég ugyanakkor kifejezetten békülékeny volt, amikor azt fejtegette, hogy párbeszéd szükséges, mert meg kell találni a közös pontokat. Mind az öten idesorolták az atomenergiát. A házigazda külön is megemlítette a védelmet és a mezőgazdaságot. Macron előzőleg Áder Jánosnak is aggályait tolmácsolta a nemi kisebbségek jogainak korlátozása miatt. 

The Times

Macron enyhítette az ellentéteket Orbánnal, mindketten egyetértettek abban, hogy közös európai hadsereget kell létrehozni. Pedig az elnök korábban kijelentette, hogy a magyar vezető az EU ellensége és az unió mumusának tekintette. Igen kemény hangot használt vele szemben, a másik ugyanakkor udvarolt a politikus két hazai ellenfelének, Le Pennek és Zemmournak. Az államfő nemrégiben azt mondta, hogy a miniszterelnök a földrészen a populista nacionalisták főcsővezetője. Majd amikor odahaza az oltás ellenzői azzal vádolták meg, hogy úgy viselkedik, mint egy diktátor, azt válaszolta, hogy Franciaország nem tekintélyelvű, nem olyan, mint Magyarország vagy Törökország.

Most a látogató viszont elnyerte Orbán áldását a földrész védelméhez, a nukleáris energiához és a mezőgazdasághoz. A szelíd hang azt tükrözte, hogy támogatókra van szüksége Európa gazdasági és katonai erejének növeléséhez. Egyben próbálja elnyerni a francia szélsőjobbos szavazók rokonszenvét, miután utóbbiak csodálják Orbán keményen nacionalista, migránsellenes irányvonalát. 

FAZ

Macron és Orbán korábban egymás fő ellenségeinek minősítette a másikat, most viszont, miután mindkét országban választások közelednek, hirtelen felfedezték, hogy vannak közös pontjaik. Budapest az európai körút utolsó állomása volt, ám az elnök francia zöld kihívója szerint jobb lett volna, ha a találkozót Párizsban ejtik meg. Hiszen Le Pen és Zemmour elzarándokolt a magyar fővárosba és próbálta elnyerni a házigazda jóindulatát, miután mindketten példaképüknek tekintik.

Ugyanakkor a Riporterek Határok nélkül arra szólította fel az elnököt, hogy a megbeszélésen okvetlenül hozza szóba a Pegasust, miután jelen állás szerint Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely bevetette az izraeli kémprogramot. 

Le Figaro

A budapesti vendégeskedés előtt a magyar LMBT-közösség az egyik francia lapban arra szólította fel Macront, hogy vesse fel ügyüket Orbán Viktornak és erre az Elysée-palota ígéretet is tett. Ugyanakkor Erőss Gábor józsefvárosi alpolgármester arra figyelmeztette az elnököt, hogy olyan országot keres fel, amelyet a szélsőjobb irányít. Általános a korrupció, folyik a kampány a nemi kisebbségek ellen, megy a választási csalás, a gazdaságot mind inkább az oligarchák uralják, elnyomják a civil társadalmat.

Soós Eszter Petronella politológus pedig azt fejtegette a lapnak, hogy Orbán vörös szőnyeget terített Zemmour és Le Pen lábai elé, most viszont azt mutathatja, hogy mennyire fontos vezető Európában. 

Spiegel

A kommentár igen elégedetlen azzal a teljesítménnyel, amit az új német kancellár és külügyminisztere a jogállam ügyében nyújtott a külön-külön lebonyolított varsói látogatás során, a lap szerint az egyenes beszéd nem ilyen. Mind Scholz, mind Baerbock hízelgett a lengyel vezetésnek, válaszul azonban kioktatást kapott. Vagyis Berlin részéről vége az értékalapú külpolitizálásnak, még mielőtt egyáltalán elkezdődött volna?

A PiS elégedetten vehette volna tudomásul, milyen magasan szerepel Németország fontossági sorrendjében, ehelyett a lengyel diplomácia vezetője végtelen, helyenként leereszkedő előadást tartott német kollégájának ideértve, hogy a lengyelek kártérítésre tartanak igényt a háborús károk után. Scholznak pedig nemcsak azt kellett végighallgatnia, hogy nem szabad kiadni az Északi Áramlat 2 használatbavételi engedélyét, hanem hogy a koalíciós szerződésben szereplő távlati terv, az Európai Egyesült Államok a kontinens gleichschaltolásával egyenlő. A szó a nemzetiszocialista időket idézi, így tudatos provokációnak kell tekinteni Morawiecki részéről.

De hát a Jog és Igazságosság már ellenséges megszálló hatalomnak tekinti az EU-t. Scholz viszont hallgatott, mint a kuka, pedig meg kellett volna mondania, hogy ami sok, az sok. A háborús jóvátétel ügyében azonban egyértelművé tette, hogy szó sem lehet róla. De ugyanilyen egyértelmű kiállásra lett volna szükség a jogállam és a migráció kapcsán is, hiszen Varsó lábbal tipor az uniós értékeken. És aki megkérdőjelezi a közös jogrendet, az a német jólét alapját támadja.

De nem foglalt határozottan állást a kérdésben Baerbock sem. Persze nem lehetett várni egyiküktől sem, hogy mindjárt az első alkalommal a másik fél orrára koppintsanak demokrácia-ügyben, de nem lett volna szabad engedniük, hogy Varsó pont ezt csinálja velük. Csak remélni lehet, hogy nem a merkeli utat folytatják, mert a megbékítés nem vezetett eredményre, sőt sok minden csak rosszabb lett. Az autokrata Kaczynski és Orbán azt vonta le belőle tanulságként, hogy vita esetén szinte minden tervét keresztül tudja vinni. Ennek a levét azonban azok isszák meg Magyarországon, Lengyelországban és az EU többi részén, akiknek fontos a jog és az emberség. A német külpolitikának őket kellene szolgálnia. 

Reuters

Orbán Viktor váratlanul levette a napirendről a Budapest Airport visszaszerzését, pedig korábban azon volt, hogy még a választások előtt üssék nyélbe a tranzakciót. A politikus a francia elnökkel közösen tartott sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva közölte, hogy az infláció és a pénzügyi piacokon tapasztalható heves mozgások folytán az adásvétel egyelőre nem időszerű. Pedig a kormány vezette konzorcium már nem kötelező ajánlatot is tett, ha minden igaz, 4,44 milliárd euró értékben.

A jelentés hozzáteszi, hogy a Fidesz igen jelentős kiadási programba kezdett, miután kemény választási küzdelemre kényszerül az ellenzékkel szemben. Sorra adja az adókedvezményeket, emeli a nyugdíjakat, a minimálbér 20 %-kal lesz magasabb. A költségvetés megcélzott hiánya 7, 5%. A Reuters ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Matolcsy György, Orbán jobb keze a költekezés ellen foglalt állást, és pénzügyi szempontból igen kockázatosnak nevezte, hogy visszavegyék a ferihegyi repülőteret működtető céget. 

Reuters

Orbán Viktor az LMBT-közösség elleni kampányra épít a választások előtt, de nem biztos, hogy ezzel ugyanolyan sikert arat, mint amikor a migrációt tette meg közellenségnek. Ám a határkerítés megépítésével a bevándorlás már nem számít annyira égető kérdésnek, sok magyart sokkal inkább a napi megélhetés foglalkoztatja, amibe beletartozik a járvány miatt megugrott infláció. Az ellenzék egyesült és vezet a Fidesz előtt a közvélemény kutatásokban.

Hogy nyerni tudjon, ahhoz a miniszterelnöknek egybe kell tömörítenie híveit, akik leginkább vidéken vannak és rá kell vennie őket, hogy menjenek el voksolni. Erre szolgál, hogy valószínűleg a választással egy napon lesz a referendum a „nemi kisebbségek propagandájáról”. De mivel a gazdasági helyzet nem éppen rózsás, meg kell nyernie határozatlanok egy részét is, erre szolgál a családi adó csökkentése, a jelentős nyugdíjemelés, az üzemanyag árának korlátozása.

Bíró-Nagy András a Policy Solution igazgatója azonban nem gondolja, hogy az LMBT-ellenes hadjárat átütő sikert hozna. De ettől még Gulyás Gergely tegnap azt bizonygatta, hogy a meleg csoportok befolyása igen jelentős Brüsszelben.

Orbán az eltelt 10 évben a konzervatív réteget igyekezett mozgósítani, mivel az azt hiszi, hogy az ország a keresztény identitásért harcol – a muzulmán bevándorlók, a gender és az LMBT-ideológia ellenében - ezeket állítólag Brüsszel rá akarja kényszeríteni a magyarokra. Ám az egyik legutóbbi felmérés szerint a fő téma a lakosság számára a magas megélhetési költség, utána az alacsony bérszint és a rossz egészségügyi ellátás következik a fontossági sorrendben. A meleg jogok a Fidesz-hívek számára is csupán a 10. helyen foglalják el. Még a migráció is megelőzi, azt 17 % tartja zavarónak.