Völner, a tárcaközi lobbista

Az innovációs és a humánminisztériumban, saját hatáskörén túlmutató ügyekben is próbált intézkedni Völner Pál, aki a jelek szerint nem csak kétmilliós kenőpénzekre hajtott.

Miután a mentelmi bizottság javaslatára tegnap felfüggesztette a korrupciógyanúba került fideszes Völner Pál mentelmi jogát a Parlament, a lemondott államtitkár azonnal felkereste két ügyvédjével a Központi Nyomozó Főügyészséget. Lépése elsősorban a nyilvánosságnak szólt, hogy jelezze együttműködését, ám a kérdésekre továbbra sem válaszol. Pedig egyre több mindent kellene megmagyaráznia, főleg azután, hogy a parlament mentelmi bizottsága nyilvánosságra hozta azt a határozati javaslatot, amiben az ügyészségre hivatkozva minden eddiginél részletesebben írtak Völner ügyeiről.

Az összegzésből – aminek egyes részleteiről a 24.hu alapján már írtunk – kiderül, hogy korántsem csak a végrehajtói korrupciós ügyekről van szó. Igaz, ezek jelentették mindennek az alapját. Az ügyészség szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) előzetesben lévő elnöke Schadl György jelentős 39 millió és 254 millió forint közötti összegeket kért egyes végrehajtóktól, kinevezésükért cserébe. Ebből a pénzből adott 2018 májusa és 2021 júliusa között összesen több mint 80 millió forintot Völner Pálnak, hogy az Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként intézzen el számára ügyeket.

Ennél azonban többre készült a Völner-Schadl páros az ügyészség szerint. Egy meg nem nevezett ember – aki a leirat szerint tudott az államtitkár lekenyerezéséről – azt kérte Schadl Györgyön keresztül: az államtitkár intézze el, hogy az új oktatási intézmények nyitására készülő kunszentmiklósi Matrix Oktatási Központ minél előbb kapja meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) a szükséges engedélyeket. Ha sikerrel jár, akkor az ismeretlen közvetítő és Schadl 150 millió forinton osztozott volna, úgy, hogy Völnernek is jutott volna részesedés.

Az ügyben Völner több ITM-es és Emmi-hez tartozó hivatalnokkal is egyeztetett, ám a tárcák nem válaszoltak arra, hogy kik voltak ezek a hivatalnokok és Völner milyen jogcímen ült le velük tárgyalni.

Ennél sokkal nagyobb összegű ügyletről is szó esik a bizottsági összefoglalóban. E szerint egy hazai közbeszerzésekben is érintett, spanyol-osztrák bányamulticégen keresztül próbált igazi nagy pénzhez jutni Völner és Schadl. A terv az volt, hogy a Völner lakóhelyén, Nyergesújfaluban bejegyezett, Lábatlanon mészbányát működtető Calmit Kft. megveszi egy Schadl nevén lévő cégtől a rejtélyes hangzású, „belső égésű benzin üzemű motorból átalakított vízüzemű motor” terveit. (A bizottsági leiratból az vehető ki, hogy ez a motor elviekben környezetbarát módon, károsanyagkibocsátás nélkül állítana elő energiát.) A páros következő lépése azt lett volna a vádhatóság szerint, hogy Völner az ITM-nél kilobbizza, írjon ki a tárca egy nagyobb, egymilliárd forintos pályázatot „csökkentett szén-dioxid-kibocsátásával járó építőanyag gyártására” amit a cég nyert volna meg. A leirat szerint Calmit illetékese tisztában volt azzal, hogy valójában nem tudják teljesíteni a vállaltakat, ám az államtitkár megnyugtatta: „miután a pályázatot már megnyerték, senki nem fogja ellenőrizni azt, hogy valójában volt-e reális esély a pályázatban megjelölt eredmény elérésére vagy sem.”

Az iratból kikövetkeztethető, hogy Völner lobbizott Steiner Attilánál, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárnál, továbbá Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszternél is. Annak viszont nincs nyoma, hogy ilyen pályázatot végül kiírt volna az állam. Az ügyészségi iratokból nem derül ki, hogy az érintett tárgyalópartnerek mit reagáltak a területen teljesen illetéktelen Völner megkeresésére, a tárcák pedig nem válaszoltak kérdéseinkre.

Az viszont tudható, hogy Calmit bányászati céggel jó kapcsolatban lehetett Völner és erre nemcsak az utal, hogy a Kft.-t lakhelyén, Nyergesújfalura, pár utcányira az ügyvédi irodájától jelentették be. A Calmit Kft.-nek a tulajdonosa egy osztrák cégen keresztül egy spanyol építőipari óriás, a Grupo Calcinor és az osztrák multi, a Schmidt Holdinghoz tartozó Baumit Gmbh. Akár szimbolikusnak is felfogható, hogy a kormányzati HírTv Őszintén című műsora nyitányában – ahol Völner hosszan értekezett keresztény hitéről, erkölcseiről – a Baumit Gmbh. egyik leányvállalatának dorogi mészkőbányájának udvarán szónokolt, majd a végén azzal zárta a mondandóját: „Az igazgató úr felvisz minket a kilátóba.” Az osztrák multi jócskán részesedik építőipari alapanyag-beszállítóként az itteni közbeszerzésekből, így például a nemrég uniós pénzből kiírt „önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése” nevű pályázatba beleírták, hogy a falak és a lábazat hőszigeteléséhez eleve csak „Baumit vagy azzal egyenértékű” szigetelőanyaggal lehetett pályázni. A Calmitnak is van közületi bevétele: 2006 óta a Fővárosi Közterület Fenntartónak szállít égetett meszet, évi százmilliós nagyságrendben.

Kérdéseket küldtünk az osztrák multi magyar leányvállalatainak is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.