Anima planet
Azt tanították a szentül hittek,
hogy a képzeletbeli barátok emlékeznek rám
és a meghatottság imáját, mint valami SMS-isten
fogadják, amíg várnak egy nyitást.
De izgulok, hogy félreértenek, mert ezzel
a kitalált bizalom is elveszik.
Anyám szentül hisz abban, hogy Isten
olvassa a gondolatait,
én meg abban, hogy isten lenézi ezt a mentalitást.
Az atyák tekintélye érintőképernyő,
letenni tenni tanulni szokás.
Játszótéri baleset
Libikóka lök el,
petúnia reped,
ásít a homok,
hadar a gyom.
Tarkóval felhőn,
copfja az észnek,
felhúzhatnám, de
elhallgatom.
Fölöttem térdel,
ajaka prizma,
figyelmétől meg
a táj kaparás,
piros esésem,
repülő homlok,
hanyatt, ha mondom
kékszakadás.
Bárhová lépek,
ő ül fölöttem,
nevet se adtam,
értelme sincs,
gondoskodását
gyökérből tépem,
magjait összekever-
ni bilincs.
Szakítási dal
Imádkozzunk együtt, hogy túlélje a telefonom,
mert vasárnap óta valami aksiproblémája van
és hiába dugom bele a jobbnál jobb töltőket,
csak bágyadtan időszerűen felzizeg.
Jajj, ha a gépen kell majd facebookoznom,
akkor menthetetlenül rá fogok majd függni,
már előre félek, hogy
beránt az algoritmus. Így is napi négy órát
ülök a gép előtt. És még online oktatás
sincs az egyetemen. Kedves telefonom,
édes telefonom. Mi a fasz van veled bazmeg.
