katolikus egyház;Kalocsa;főtér;

2021-12-16 06:40:00

Meglett az egyház akarata Kalocsán

Most kellett volna visszaadni, de száz évre ingyen a kalocsai érsekség kezébe adta a Bács-Kiskun megyei város főterét a kormány.

Mini-Vatikán. A kalocsaiak már régóta így nevezik a barokk város főterét, utalva arra, hogy a teret körbevevő épületek zöme már az egyházé lett, s úgy tűnik, hogy a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye egy saját külön kis birodalmat alakított ki ezzel a városon belül. Ez olyannyira igaz, hogy a parlament december 14-i ülésén a kormánypárti képviselők megszavaztak egy olyan módosító javaslatot, amivel száz évre ingyen az egyházmegye kezelésébe adják a 1019/3 és 1019/4 helyrajzi számon jelzett ingatlanokat, vagyis a Szentháromság tér nagy részét. 2121 végéig tehát a tulajdonos települési önkormányzat ezt a területet nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg.

Nem ez az első alkalom, hogy a kormánypárt vagy épp maga a kormányfő hathatós segítségével jelentős ingatlanok kerülnek a kalocsai érsekség tulajdonába, vagy épp nagyon hosszú ideig tartó kezelésébe. A városi hírportál, a Kalohirek.hu tavaly év végén írta meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök novemberben a városban személyesen köszöntötte 70. születésnapja alkalmából Bábel Balázs érseket, majd amikor közösen szemrevételezték a Szentháromság téren zajló munkálatokat, a kormányfő „meglepődve” szembesült azzal, hogy az ugyancsak felújításra váró Hotel Kalocsa épülete nem egyházi tulajdonban van. Egy héttel később egymilliárd forint segítséget nyújtott a kormány az épület megvásárlásához és annak felújításához.

Mindez borzolja a kalocsaiak kedélyeit. Az elmúlt években ugyanis a tér felbontása és a rekonstrukciós munkák miatt elzárták a forgalom elől az itt átvezető utat, ami korábban még lehetővé tette a helyieknek, hogy gördülékenyen közelítsék meg a belvárost. – Mint a legtöbb barokk települést, Kalocsát is úgy kell elképzelni, hogy a főtérről sugárvonalban indulnak a külső kerületek felé az utak, s amennyiben ezek közül kiesik valamelyik, akkor a többi városrész csak nehézkesen lesz megközelíthető – mondta lapunknak egy helyi lakos, aki szakmájából adódóan behatóan foglalkozik a város építészeti és közlekedési rendszerével. Szerinte az, hogy elvették a helyiektől a téren átvezető utat, és most már az egész főteret is, olyan, mintha Budapesten lezárnának három forgalmas hidat és az ötödik kerületet.

A Filvig Géza fideszes polgármester által vezetett helyi önkormányzat egyébként november végén hozott egyhangú döntéssel határozatot arról, hogy az egyháznak az idei év utolsó napjával vissza kell adnia a területet az eredeti rendeltetésének megfelelően, mert lejárt az a tíz év, ami alatt a megállapodásuk szerint az egyháznak be kellett volna fejezni a Szentháromság tér rekonstrukcióját, és eddig több mint hárommilliárd forintba került az egyházi épületek felújítása, támfalak, szobrok kialakítása és a tér korszerűsítése. Kétségkívül hátráltatta a beruházást, hogy a régészeti feltáráskor előkerült egy román-kori templom romja, valamint egy tömegsír, amelyben szovjet katonák földi maradványait találták meg.

Beszéltünk olyan építésszel, aki szerint meg lehetne oldani a téren átvezető közlekedést egy szűkített, egysávos úttal, vagy egy üvegtetejű alagúttal, az egyház szerint azonban bármilyen, a főtéren áthaladó forgalom a román kori templomrom megóvását veszélyeztetné. Bagó Zoltán helyi lokálpatrióta önkormányzati képviselő a közösségi oldalán arról írt: a rekonstrukciónak a kalocsaiak egyelőre semmi hasznát nem látják, a város turizmusának bevétele a zéróhoz közelít, a projekt elveszítette a társadalmi támogatottságát, a lakosság türelme pedig elfogyott.

– Az évek óta tartó, érvényes engedélyek alapján és a kormány által biztosított pénzügyi fedezettel végzett restaurálási és régészeti feltárások eljutottak abba a szakaszba, hogy a székesegyház körül lévő középkori romok előkerültek. A kérdéses útszakasz visszaállítása országos jelentőségű műemlék tönkretételét jelentette volna – érvelt lapunknak Bábel Balázs érsek, a Katolikus Püspöki Kar Egyházművészeti és Műemléki Bizottság elnöke. Ezért már korábban tárgyalásokat folytattak az elkerülő útszakaszról a város vezetésével, a képviselő-testület november végi szavazásának végeredménye viszont a korábbi kétsávos út visszaállítását eredményezte volna. – Az országos műemlékvédelmi felügyelőség emiatt az országgyűléshez fordult, de a városból és a határon túlról is érkeztek megkeresések, nyílt levél formájában is, hogy ezeket a romokat nem szabad visszatemetni. Az országgyűlés végül úgy döntött, hogy 100 évre vagyonkezelésbe adja az érsekség számára a teret, mivel mi vállaltuk a templomromok feltárását, rekonstrukcióját, bemutatását, ezzel egyidőben pedig a közelben lévő kerülőút számára a tulajdonunkban lévő épület udvarának egy részét is felajánlottuk – tette hozzá az érsek, aki szerint a város lakói továbbra is séta- és pihenőtérnek használhatják Kalocsa történeti központját, amelyet a Covid-járvány előtt 40 ezernél is több turista látogatott meg egy év alatt. – Azzal, hogy az érsekség száz évre megkapta a terület kezelői jogát, tisztázódott a helyzet: a Duna-Tisza köze egyetlen barokk főterének újjáépítése és a román kori templom feltárása kizárólag az érsekség hatásköre és felelőssége. A feltárással és a tér újjáépítésével a város a legértékesebb turisztikai attrakciójával fog gazdagodni, egyben megnyílik a lehetőség, hogy Kalocsa felkerüljön a legelitebb hazai és nemzetközi vallásturisztikai térképre – válaszolta a Népszava kérdésére Font Sándor a térség fideszes országgyűlési képviselője, aki maga is megszavazta a törvénymódosítást. – A kormány egyben kijelölte azt a feladatot is, hogy meg kell oldani a tér eddigi gépjárműforgalmának más utakon való átvezetését, s az ehhez szükséges tervezési és kivitelezési költségek fedezetéhez pedig bírom Miniszterelnök Úr támogatását – írta lapunknak a képviselő. Hasonló tartalmú választ kaptunk Filvig Gézától polgármestertől is, azzal a plusz információval, hogy szerdán már el is kezdték a belvárosi forgalom „koncepcióinak előkészítését”.