Szabad szemmel;

Szabad szemmel: befolyásolja-e az EU a magyar választásokat?

Úgy néz ki, hogy az Orbán-kormány áprilisig egyetlen fillért sem lát a gazdasági újjáépítési csomagból. Lapszemle.

Frankfurter Rundschau

A német kormánykoalíció pártjai noszogatják az új kancellárt a mai uniós csúcs előtt, hogy álljon ki határozottabban a jogállamiság mellett. Katarina Barley, aki Scholzhoz hasonlóan szintén a szociáldemokratákhoz tartozik, azt várja, hogy az új vezetés ezen a területen konstruktívabb lesz, mint a Merkel-féle gárda volt. Merthogy a Bizottság túl sokáig szinte csak nézte, hogy milyen kirívó módon szegik meg a demokratikus normákat Magyarországon és Lengyelországban. A volt igazságügyi miniszter hozzátette, hogy a 3 párt által kötött program egészen világosan fogalmaz ebben a kérdésben.

A zöldek EP-szóvivője azt hangsúlyozta, hogy a miniszterelnöknek egyértelművé kell tennie az irányváltást, ideértve, hogy Berlin a jogállam és a civil társadalom oldalán áll. Moritz Körner, aki a liberálisokat képviseli Strasbourgban, rámutatott, hogy Merkel simogatta az autokratákat, de ennek most már véget kell vetni. Nyíltan meg kell vitatni a gondokat az európai partnerekkel.

A jelentés magyarázatként megjegyzi, hogy a Bizottság évek óta a magyar és a lengyel vezetés szemére veti: közös alapértékeket sértenek meg, amikor átalakítják az igazságszolgáltatást és lagymatagon lépnek fel a korrupció ellen. Az Európai Bíróság jó pár panaszt tárgyal mindkét ország ügyében. Egy éve született meg a jogállami mechanizmus, amely lehetővég teszi, hogy a normák megszegését pénzvonással torolják meg, ám ezt a fegyvert Brüsszel mindezidáig nem vetette be. 

Die Presse

A lap azt latolgatja, vajon befolyásolja az EU a magyar választásokat, miután nagyon úgy néz ki, hogy az Orbán-kormány áprilisig egyetlen fillért sem lát a gazdasági újjáépítési csomagból, és mind Németország, mind Franciaország keményebb fellépést sürget - a lengyelek ellen is. A berlini hatalomváltás, illetve a januártól hivatalba lépő soros francia uniós elnökség nem a legkedvezőbb fejlemény a Fidesz-kampány szemszögéből. Sőt, a párt igen nehéz helyzetbe került, mert vagy beadja a derekát, vagy igazolnia kell a lakosság előtt, hogy miért szabnak rá kemény pénzbüntetést.

A Bizottság már befagyasztotta a 7,2 milliárd eurós koronasegélyt. Azon kívül januárban be kívánja élesíteni a jogállami szankciókat, ami további támogatások megvonásával járhat. Magyar kormányzati körökben az vélemény, hogy Brüsszel a választások kimenetelére próbál kihatni ily módon. Macron azonban hétfőn Budapesten visszadobta a labdát, amikor arról beszélt, hogy a magyar vezetés nem kíván mozdulni a vitás kérdések kapcsán a választásig, ezért addig nem is kap pénzt. A francia politikus a maga részéről jottányit sem hajlandó engedni.

Az új német kormány is kész beleállni a dologba. Baerbock külügyminiszter azt hangsúlyozta: főleg a jogállam és az emberi jogok terén nem engedik meg, hogy szétporladjanak Európai alapjai. Márpedig ha a németek és a franciák beállnak a reformok mögé, akkor fokozódik a nyomás a Bizottságra, hogy vesse be az eszközeit. Az Európai Bíróság várhatóan a jövő hónapban dönt az új jogállami szankciórendszer ellen benyújtott magyar-lengyel keresetről, és ha elutasítja, akkor azonnal el lehet zárni a pénzcsapot.

A két kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon Brüsszel múlt havi levelére, amely részletesen felsorolja, milyen feltételeket kell teljesíteni az alapok folyósításához. Megállapodásra azonban nem lehet számítani, mivel Orbán alighanem már bekalkulálta a penitenciát és a választási harcban az EU elleni kampányra teszi tétjét. Azt veti az európai intézmények szemére, hogy azok támogatják a tömege bevándorlást és meggyengítik a hagyományos családot, mivel türelmet hirdetnek a nemi kisebbségekkel szemben. 

Deutsche Welle

Az orbáni Magyarországon nemigen szokott előfordulni, hogy egy Völner-szintű vezetőt korrupció miatt felelősségre vonjanak, most mégis ez a kínos helyzet állt elő. De hát nagyon úgy néz ki, hogy a lemondásra kényszerült igazságügyi államtitkár, valamint a Végrehajtói Kamara elnöke azt csinált bírósági végrehajtás területén, amit csak akart és így most egy egész szakmát hozott rossz hírbe.

Az elemzés szerint Völner a Fidesz egyik fontos, de a nyilvánosság számára alig-alig látható háttérfigurája, saját választókörzetében a párt meghosszabbított karjának számít. A közvélemény előtt idáig inkább megbízható szakpolitikusnak tűnt, semmint pártkatonának. Nem sűrűn szerepelt a sajtóban, kivéve amióta kiderült, hogy ő engedélyezte a lehallgatásokat a Pegasussal.

Bíró-Nagy András a Policy Solutions igazgatója úgy látja, hogy az egész affér igen-igen kellemetlen a hatalom számára, mert Márki-Zay a korrupció elleni küzdelmet tette meg legfőbb kampánytémának. Márpedig az eset azt támasztja alá, hogy a kormánypárt intézményes hálózatot épített ki és a bűnszövetkezet immár az egész államot a markában tartja. Orbán ezzel szemben azt igyekszik bizonyítani, hogy Völner magányos tettes, nem rendszerszintű gondról van szó.

Ám még sok ellenzéki is meglepődhet azon, hogy a bukott államtitkár ellen nyomozás indult, mert hasonló esetekben az ügyészség korábban általában azt szokta közölni, hogy a gyanút nem támasztja alá érdemi bizonyíték. Így teljesen kifürkészhetetlen, miként kerülhetett nyilvánosságra egy ilyen látványos ügy, amikor Magyarországon javarészt Orbán határozza meg, miről tudhat a társadalom, ráadásul közeleg a választás.

Bíró-Nagy úgy véli: a hatalom azt kívánja bizonyítani, hogy az EU téved, amikor a közös normák megsértését veti a Fidesz szemére. Ám kérdéses, hogy a Bizottság ezek után felülvizsgálja véleményét. Macron már közölte, hogy a francia elnökség alatt beélesítik a jogállami mechanizmust. 

FT

A vezércikk arra hívja fel a figyelmet, hogy Kelet-Európa jócskán lemaradt az oltottak számát tekintve ám ez jócskán szedi az áldozatait, pedig a térség jelenleg még a delta-variánssal küszködik, az omikron még csak ezután jön. Magyarország az egész földrészen vezet, ha a napi halottak számát a lélekszámhoz viszonyítjuk. Abszolút értékben Lengyelország a rangelső, szerdán 669 emberrel végzett a vírus.

Az áldozatok javarésze nem oltatta be magát, ez az egész régióra jellemző, ily módon nem sok jót ígér az új változat. Az érintett országok lakossága öregszik, ám az eddigi hullámokat viszonylag jól vészelték át. De az omikron átírhatja a halálozási statisztikákat. Ennek ellenére a védettek aránya általában jócskán elmarad a 68,2 %-os európai átlagtól. Az egészségügyi rendszer szintje ugyancsak hagy maga után kívánnivalót, viszont itt nem az a gond, hogy nincs elég ellenanyag. A volt szocialista rendszerekben általános az örökletes bizalmatlanság a kormányokkal szemben, az emberek tesznek a szabályokra és a hatóságokra. Ez pedig kedvező táptalaj a vakcinák elutasításának.

A hatalom általában óvakodik határozottan fellépni a meggyőzés érdekében, mert látnivalóan fél a tiltakozástól. Arra sem kapható, hogy korlátozásokkal kényszerítse ki a nagyobb beoltottságot. De mivel egyre több a halott és mind jobban csökken a szabad kórházi ágyak száma, lassan felül kell vizsgálni ezt fajta a hozzáállást.

Orbán Viktor szinte kizárólag az oltásra épít. Először kínai és orosz szert vett, noha főként a Sinopharm hatékonysága kérdéses. Ám az oltottak tömege nagyjából beállt 6,2 millió környékén, a miniszterelnök mégsem kíván szigorúbb intézkedéseket hozni, tekintettel a tavaszi választásra. De ha nem akarnak újabb lezárásokat azok az országok, amelyek hátul kullognak az oltottsági rangsorban, akkor nemigen marad más választásuk, mint hogy fokozzák a felvilágosító kampányt és minden érintettek határozottan rábeszéljenek a vakcina beadatására. 

Die Presse

Bosznia az eltelt 30 év folyamatos válságának egyik legsúlyosabb szakaszát éli át, amiben nagy szerep van annak, hogy az EU most sem áll a sarkára, és még mindig nem találta meg a megfelelő receptet – állapítja meg a vezércikk. Mint rámutat, az egészben az a fura és egyben tragikus, hogy három évtizede nagyjából ugyanarról meg a vita: legyen-e működőképes közös állam, és hogy a szerb közösség részét képezze-e annak?

A szerb kisebbség erős embere, Dodik idegesítő rendszerességgel dobja be az elszakadás ötletét. Tehetséges populistáról van szó, aki tudja, hogy mivel lehet provokálni a nemzetközi közösséget. De ezúttal minden eddiginél tovább akar menni. Még akkor is, ha a teljes elszakadást aligha meri felvetni. De a légkör minden eddiginél mérgezettebb, az állam működőképessége forog kockán.

Az unió sokáig azzal etette a Nyugat-Balkán országait, hogy idővel bekerülhetnek a tagok közé. Ám a problémás államok esetében – Koszovó, Bosznia – elakadt a közeledés folyamata. Az EU azonban még mindig nem tudja, mitévő legyen az olyanokkal, mint Dodik, akik akadályozhatják a csatlakozás előkészítését. Mellesleg hatalmi megfontolásokból nem is nagyon erőltetik, hogy saját országuk átvegye az európai szabályokat.

Az sem sokat segít, hogy mindezidáig üresnek bizonyult a felvétel ígérete. Ám közben főleg Kína egyre nagyobb befolyásra tesz szert a térségben. Ennek láttán az uniós államoknak fel kellene ébredniük. Délkelet-Európa a földrészhez tartozik, ezért egy megbízható, egy nyelven beszélő EU-nak vezető szerepet kellene vinnie a válságkezelésben. Főként Boszniában, ahol 30 éve a 2. világháború utáni időszak legsúlyosabb viszálya robbant ki.