Az Európai Járványügyi Hatóság (ECDC) arra figyelmeztet, hogy legkésőbb februártól súlyos helyzet alakul ki az egész földrészen, mert minden bizonnyal átveszi az uralmat a vírus legújabb változata. Ezért nem elegendő az újabb oltás, további óvintézkedések szükségesek. Ideértve, hogy azonnal korlátozni kell az emberek közti érintkezést, nem szabad engedélyezni egy sor nyilvános rendezvényt. A kormányoknak azt is mérlegelniük kell, hogy meghatározzák: hányan lehetnek jelen családi eseményeken.
Emellett fokozottan szükség van a tesztelésekre és a kontaktuskutatásra. És persze be kell tartani a szokásos távolságtartási, illetve higiéniai előírásokat, a maszkot pedig viselni kell. Ugyanakkor alighanem hamarosan teljesen feleslegessé válnak a szigorú intézkedések az európai belső határokon, mert az omikron minden országra átterjed.
A felhívás kiemeli: ne tévesszen meg senkit, hogy jelenleg viszonylag enyhe a helyzet, mert a kórokozót már 23 államban kimutatták. 7 országban olyanoknál is, akik nem jártak külföldön, vagyis a Covid már bejutott. Ezért arra kell felkészülni, hogy a következő hetekben visszaszorítja a delta variánst, és ha nem tesznek fokozott ellenintézkedéseket, akkor a jövő hónapban meglódul a fertőzés.
A kórházakra még nagyobb nyomás fog nehezedni, és egyáltalán nem biztos, hogy a betegség lefolyása enyhébb lesz, mint a korábbi hullámok esetében volt. Annál is inkább, mert bőven belefér, hogy igen sokan fertőződnek meg. Így márciustól megugorhat a halottak száma is. Az ECDC számításai azt mutatják:
Sokat segíthet azonban, ha az emberek 20-40 százalékkal visszafogják a fizikai kapcsolatokat.
Az Európai Unió egész létezését fenyegeti, hogy bizonyos országok kormányai és bíróságai aláássák a jogállamot, illetve kétségbe vonják a közösségi jog elsőbbségét. Erre figyelmeztet a szervezet legfelsőbb bíróságának elnöke. Lenaerts megállapítja, hogy egyáltalán nem hagy alább a vihar, amit a Brexit, a magyar és a lengyel jogállam leépülése, valamint a német Alkotmánybíróságnak az a döntése váltott ki, amely megkérdőjelezte az EUB iránymutatását az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja kapcsán.
Így azonban – hangsúlyozta – rámehet az európai terv, úgy, ahogy van. Lehet persze, hogy az EU jelenleg szélesebb jogkörrel rendelkezik, mint ahogy azt egy-két alapító ország annak idején szerette volna. Ám akik 2004-ben vagy az után léptek be, azoknak nem lehet semmi kifogásuk ellene, mert ők már a jelenlegi rendszert vállalták a csatlakozáskor. Tehát nincs alapjuk, hogy kifogásolják.
Ehhez képest többen közülük, így Magyarország és Lengyelország is azt állítják, hogy az Európai Bíróság megszegi a hatáskörét, ám az csak azt teszi, ami a dolga: arra illetékes végső testületként értelmezi az uniós jogot. Egyébiránt – jegyezte meg – Lengyelországban és Magyarszágon nem az bökkenő, hogy elsőbbséget kell-e adni a közösségi normáknak, mert ez egyértelmű, hanem a tét a bíróságok függetlensége. Mert senki sem befolyásolhatja a bírák önállóságát és pártatlanságát.
Lenaerts kiemelte, hogy az EUB-nak kötelessége ügyelni az uniós alapjogok betartására, és amikor ezt teszi, akkor egyáltalán nem lép túl a saját jogosítványán.
Az Ukrajna elleni orosz fenyegetés láttán az EU ismét a kelet-európai partnerek felé fordul, ám belépéssel nem kecsegteti őket. Nincs megelégedve az eddigi fejlődésükkel, pedig éppen most nagy szükség volna a stabilitásra a térségben, de egész Európában is. A Német Külpolitikai Tanács egyik szakértője azt mondja, válságba került Brüsszel bővítési, illetve szomszédságpolitikája. Oroszország nyomást gyakorol a környező államokra, azok lakossága viszont egyre inkább nehezményezi, hogy az unió nem elég energikusan viszonyul a fejleményekhez. Ám minél távolabbinak tűnik a tagság, annál nagyobb lehet főként Moszkva befolyása.
Pedig pont ezt kellett volna elkerülni. Ezért az eredeti ajánlat az volt, hogy a régió reformokat hajt végre, cserében pedig egyre több szállal kötődhet Európához. Ám jött Putyin, akit zavartak ezek a törekvések, majd saját ideológiájától vezérelve elfoglalta a Krímet. Moszkva igyekszik a térséget katonai nyomásgyakorlással ismét magához vonzani, ám ily módon annál törékenyebbnek tűnnek a demokratikus átalakulás eddigi eredményei az érintett államokban.
Nagy bökkenő, hogy az EU leginkább akkor foglalkozik a bajokkal, ha azok már bekövetkeztek, a megelőzésben nem jeleskedik. A belépés pedig nagyon távoli perspektíva, mert egyre gyakrabban hallani azt az érvet, hogy Magyarország és Lengyelország is túl hamar került be. De a tagság kérdése már csak azért is hátrébb szorul a fontossági sorrendben, mert jogállamisági vita megtépázta az Unió belső összefogását.
Brüsszel arra sem hajlandó, hogy felfegyverezze Ukrajnát a várható orosz támadás ellen. Von der Leyen ugyan azt hangoztatta két napja a keleti partnerségről tartott brüsszeli találkozón, hogy a Kreml igen kemény válaszra számíthat agresszió esetén, de itt már megint azt látni, hogy a szervezet nem a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, csupán reagál.
Az Európai Parlament nem kötelező határozatban rótta meg Szlovéniát, amiért annak kormánya fokozza a támadást a független sajtó ellen. Az állásfoglalás kimondja, hogy a hatalom az ellenségesség, a bizalmatlanság légkörét honosította meg és megosztja a társadalmat, miközben jelenleg éppen Ljubljana látja el az EU soros elnökségét. A lejárató kampányokat a legfelső szinten gerjesztik, rágalmakat szórnak újságírókra és a bírálókra. Igyekeznek akadályozni a független ügyészek munkáját és beleavatkoznak a közmédia működésébe.
A szöveg nem említi név szerint a miniszterelnököt, de egyértelmű, hogy a vádak a jobboldali, nacionalista politikusnak szólnak, aki átvette Orbán forgatókönyvét, és nekiment az állami tévének és rádiónak. Hónapokon át nem utalta át az állami támogatást, így az majdnem csődbe jutott. Közben pedig Jansa összeesküvés elméleteket terjesztett, egyébként félmillió euró folyósításával még most is adós.
Az EP azért tűzte napirendre a szlovén kérdést, mert Ljubljana mind a mai napig nem nevezte ki képviselőit az új Európai Ügyészséghez. A képviselők többsége ugyanakkor azt is aggállyal figyeli, hogy továbbra is rendeleti kormányzás folyik, abba a törvényhozás nem szólhat bele. Egyébként amikor az ősszel tényfeltáró úton járt a Parlament vizsgáló bizottsága, a kormányfő Soros bábjainak minősítette annak tagjait.
Az Európai Néppárt nem szavazta meg a Szlovénia elleni határozatot, ami meglehetősen nagy felháborodást váltott ki az indítvány mellett kiálló másik négy frakció részéről. A liberálisok azt hangsúlyozták, hogy az EPP nem kívánja megvédeni az olyan alapértékeket, mint a sajtószabadság és a korrupció elleni harc, ám ez kiábrándító. Mások párhuzamot vontak azzal, hogy hasonló volt a konzervatívok hozzáállása a Fidesz esetében is, még mielőtt a magyar párt kénytelen volt elhagyni a pártcsaládot.
A német szociáldemokrata Birgit Sippel úgy értékelte, hogy a jobboldal rossz hagyományokhoz tér vissza. Ahogy Orbán esetében csinálta, most is képtelen szóvá tenni a demokrácia leépülését, csupán csak azért, mert egy politikai hálótársról van szó. Egyben felszólította a Néppártot, hogy álljon a szlovén nép mellé, és akadályozza meg, hogy az unión belül egy másik illiberális demokrácia is jóvátehetetlen károkat okozzon.
Az új bolgár miniszterelnök azt tekinti legsürgősebb feladatának, hogy véget vessen annak a piszkos egyezségnek, amelynek értelmében az EU becsukta a szemét a bulgáriai korrupció láttán, egészen addig, míg az ország nem lett pont olyan bajkeverő, mint Orbán Viktor. Petkov és az új pénzügyminiszter, aki hozzá hasonlóan szintén a Harvardon végzett, azt mondja, Bulgária nem szegény, remek adottságai vannak, ám brutálisan kifosztották. Ezért sereghajtó az EU-n belül az életszínvonalat tekintve.
Ha nincs a korrupció és a rossz kormányzás, akkor hatalmas sikertörténet lehetett volna az uniós tagság. Ám ehelyett stagnál az ország. Az Európai Külkapcsolati Tanács egyik elemzője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a duónak nincs vesztegetnivaló ideje, mielőbb eredményeket kell felmutatnia az urambátyám rendszer elleni küzdelemben. A jelenlegi bizalom ugyanis gyorsan elpárologhat. Ezért hathatósan vissza kell szorítani a vesztegetések rendszerét, amit persze könnyebb mondani, mint megcsinálni.
Ám a főügyész, akit nem lehet elmozdítani tisztségéből, az előző hatalom embere. És a közintézményeket, a sajtó javarészét Boriszov hívei irányítják. Lehet, hogy a korábbi gárda kikapott a választáson, de messze nem tűnt el a színről.
A Facebook, új nevén: a Meta arról értesítette 50 ezer felhasználóját több mint 100 országban, hogy kormányuk megpróbálja, megpróbálta megfigyelni őket. (Korábban már az Apple is értesítette érintett ügyfeleit, mármint hogy a rendőrség vagy a titkosszolgálat igyekszik kémprogramot telepíteni az okos telefonjukra.)
A cég megbízásából 17 oldalas összeállítás foglalja össze, mit kell tudni az olyan programokról, mint az izraeli NSO által készített Pegasus. De még felsorol további hat céget, amelyek ilyen szoftvereket árulnak, lásd pl. a szintén izraeli Black Cube-ot. Ezeknek a vállalatoknak a működését a Facebook meg akarja tiltani a maga felületén. Azon kívül a jelentés megadja annak a több száz internetes oldalnak a címét, amelyeken használták a programokat. Közli egyúttal azoknak az államoknak a nevét, amelyek bevetettek ilyen eszközöket.
A célszemélyek orvosok, emberi jogi aktivisták, jogászok, újságírók, politikusok, ellenzékiek, civil szervezetek munkatársai és etnika kisebbségek képviselői voltak. A Facebook megerősíti, hogy hajlandó együttműködni azokkal a nyomozó szervekkel, amelyek a visszaéléseket igyekeznek feltárni.
