szén-dioxid kvóta;Brüsszel EU;uniós csúcs;

2021-12-18 08:00:00

Forrnak az indulatok az energiaárak miatt

Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli tanácskozásukon nem tudtak közös álláspontra jutni az emelkedő energiaárak okairól és kezeléséről.

Országok egy csoportja, köztük Magyarország, kifogásolta az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) működését, azt állítva, hogy a széndioxid magas ára piaci spekuláció következménye. A CO2 piac ellenőrzésével megbízott Európai Bizottság azonban az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság még nem végleges elemzésére hivatkozva leszögezte: nem történtek szabálytalanságok, az árak megugrását gazdasági és politikai tényezők okozzák. Becslése szerint az energiaköltségek jelenlegi emelkedésének csupán 10-13 százaléka tulajdonítható a magasabb széndioxid árnak.

Európában a nagymértékű szennyezést okozó erőműveknek és iparvállalatoknak szén-dioxid-kibocsátásuk fedezésére kibocsátási egységeket kell vásárolniuk az ETS keretében. Az egységekkel kereskedhetnek: ha a meghatározott küszöbnél alacsonyabb a károsanyag-kibocsátásuk, akkor eladhatják azokat, ha magasabb, vásárolniuk, azaz fizetniük kell. A cél a szennyezés visszaszorítása.

Az EU a karbonsemlegesség megteremtésének érdekében az ETS-t kiterjesztené a közlekedésre és a lakásépítésre, ami szintén nagy ellenállásba ütközik, különösen egyes déli, valamint közép- és kelet-európai országok részéről. A csúcstalálkozó utáni videóüzenetében erről beszélt Orbán Viktor is, amikor azt mondta: nem szabad megengedni, hogy újabb energiaadót vezessenek be.

A gázellátás immár tartós szűkössége arra ösztönzi az energiatermelőket, hogy az olcsóbb, de környezetszennyezőbb szénre térjenek át, ami növeli a CO2 kibocsátási egységek iránti keresletet. Ennek következtében a széndioxid ára a múlt héten több mint 90 euróra emelkedett tonnánként.

A tagállami vezetők brüsszeli találkozóján Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a pénzügyi befektetőket hibáztatta a szén-dioxid-kibocsátás költségeinek megugrása miatt, és a Bloomberg hírügynökség tudósítása szerint ezt a cseh és a magyar kormányfő is felvetette az ülésen. Lengyelország és Csehország ragaszkodott hozzá, hogy a csúcs záróközleménye kötelezze az Európai Bizottságot, szigorúbban vizsgálja meg az ETS árdinamikáját, amivel több tagállam nem értett egyet. Varsó és Prága azt is írásba kívánta foglalni, hogy a brüsszeli testület jövő hétre tervezett rendelete miként minősítse az atomenergiát és a földgázt a közösség “zöld” energiaforrásokat tartalmazó szabálykönyvében, amit a többség szintén nem támogatott.